Hidrológiai tájékoztató, 1972

Andorkó Sándor: A Velencei-tó partfalai

Az ideális nyári vízállás +160 cm. Remélhetjük, hogy a tényleges nyári vízállás ettől nem is tér el lényegesen. Szélsőséges esetben sem várható 120 cm­nél alacsonyabb és 210 cm-nél magasabb vízállás, de a 180 cm-nél magasabb vízállás tartóssága semmi esetre sem lehet 30 napnál több, és ez az időszak sem esik az üdülési idényre. A nyári negyedévben 130 és 170 cm közötti vízállás várható. A Pátkai víz­tározó 1974-ben esedékes üzembe helyezése után a hely­zet még kedvezőbben alakul majd. A következőkben a partfallal szemben támasztott igények ismertetésére került sor, mindjárt megemlítve, hogy a fal egyes szerkezeti elemei miképpen elégítik ki ezeket az igényeket. E fejezet keretében a partfal méreteit is tekintsük szerkezeti eleimnek. A tó természetes partja lapos. A közlekedésre al­kalmas száraz területet a fürdésre, vízi közlekedésre alkalmas vízmélység helyétől kb. 200 m széles átme­neti, iszapos tocsogó választja el. A partfal és a mö­götte létesített feltöltés célja, hogy ezt az átmeneti sávot eltüntesse. Korábban ezt a célt lábakon álló famólóval érték el, ilyen szerkezettel azonban tömeg­igény nem elégíthető ki. Szükséges, hogy a partfal előtt közvetlenül meglegyen a terület rendeltetésének megfelelő vízmélység, a partfal koronája pedig a földi közlekedés igényeinek megfelelő mértékben kiálljon a vízből. Számítani kell rá, hogy a vízi közlekedési idény a fürdő idénynél hosszabb, a vízszint ingadozása a vízi közlekedési idényben nagyobb. A strandon ki­alakítandó fenékszint 0 és 80 cm között van, nem szá­mítva a gyermekmedencét, kikötőkben —30 cm-es fenékszint szükséges. A beépítési tervek által megkívánt terepszint 230 cm, a feltöltés víz felőli szélének magassága 210 cm-re csökkenhet, ez a partfalkorona szükséges magassága. Az eddigiekből adódik, hogy a partfalak alapozás nél­kül mért magassága sétány mellett 1.30 m, strandokon 1,30—2,10 m, kikötőkben 2.40 m. Ezektől az adatok­tól eltérő magasságú partfal eddig nem készült, és a jelenleg tervezett partfalak is ilyen magasak. Indokolásra szorul, hogy strandjaink kezdő víz­mélysége a szokásosnál kissé nagyobb. A tó fenekét alkotó iszap és agyagtalaj szemcséi a taposás hatására felkavarodnak, és igen lassan ülepednek. A régi agárdi strand 20 cm-es szélvizében ez a körülmény elvisel­hetetlen következményekkel járt.-A nagyobb vízmély­ség a fürdőzőket kevésbé intenzív gyaloglásra, inkább úszásra készteti. Mélyebb vizű strandjaink vize csúcs­idényben is tűrhetően tiszta szokott lenni. Az érdekelt szervek közös véleménye volt, hogy a tóból nem szabad betonkádat csinálni. Igényüket azáltal véltük kielégíteni, hogy igyekeztünk a sétá­nyok és strandok partfalainak koronáját a vízszint­közelébe építeni, kb 185 cm-es szinten. A 210 cm-es szintig hiányzó 25 cm magasságot a partfalhoz csat­lakozó kb. 2 m széles járda 10 cm emelkedésével és 15 cm magas kerti támfal alkalmazásával pótoltuk. Az így megépített partfalat a közönség tetszetősnek fogadta el. Egyúttal kedvezőnek bizonyult ez a kiala­kítás amiatt is, hogy a partfalon felfutó hullámok a 2 m széles járdán összeomlanak, a kerti támfal mö­götti feltöltést már nem érik el. Állékonyság szempontjából az egyes szelvények méretezési módja nem érdemel említést. Megemlítendő viszont a fürdőzők és horgászok számítással figyelem­be nem vehető tevékenysége. Nyers kőhányás nem hasz­nálható, mert szétszedik, a vízszint fölötti részét be­tonba rakott burkolattal kell ellátni. A hézagolás élet­tartama nem több 2 évnél. Az őszi alacsonyabb vízállást kihasználva a bur­kolat a 130 cm-es szint fölött építhető meg. A bur­kolat megtámasztására a 130 cm-es szinten 1 m széles padkát terveztünk. A padkát tavasszal és nyáron víz borítja. Az algásodás és az alga közé rakodó síkos agyagszemcsék a padkát már eredményesen védik a szétszedéstől. Nem szorul indokolásra, hogy kikötőkben a függő­leges homlokfal a célszerű. Strandon bármilyen alakú homlokfal megfelel, ha kellő sűrűséggel áll rendelke­zésre lépcső. Építésszervezési szempontból támasztott követel­mény, hogy a fizikai . dolgozó létszám erős szélben, és a fagyos napokat kivéve télen is foglalkoztatható legyen. Ebből a szempontból kedvező, ha a partfal egy része előregyártható elemekből áll, ezek előállítá­sa kedvezőtlen időben is folyhat. Emellett előnyben részesül az a szelvény, amelyikből egységnyi hossz ke­vesebb munkaóra-ráfordítással építhető meg. Költségek szempontjából majdnem egyértelműen előnyös az a szelvény, amelyikből az egységnyi hossz olcsóbb. Az ár pontosan elemezhető. Figyelembe kell venni a várhaió fenntartási költségeket is, ilyen irányú tapasztalataink azonban nincsenek. Költségbecslés he­lyett megelégszünk a várható rongálódás és a szüksé­ges fenntartási munka természetének vizsgálatával. Előnyösebbnek tartjuk azt a szelvényt, amelyiken a várható fenntartási munka egyszerűbbnek ígérkezik. Az igények és vizsgálat szempontjainak ismer­tetése után nézzük meg az eddig elkészült vagy ter­vezett szelvényeket. o o ro o r 1. ábra. Strandpartfal 1. Az agárdi régi strand partfala (1. ábruj. Jászol­gát mögött, víztelenített munkaterületen készült, na­gyobb részében télen. Különösebb károsodást 1962. óta nem szenvedett. A homlokfal íve nem látszik, munkaigényes kialakítása felesleges volt. A kerti tám­fal méretei túlzottak, azóta sokkal szerényebb szel­vény is bevált. Kissé drága, nagyon munkaigényes. A 86 cm magas partfal 1 méterének megépítéséhez 69 munkaóra szükséges. A hasonló rendeltetésű 3. jelű szelvény 1,86 m magas, és munkaóra igénye csak 39 ó/m. Űjabb alkalmazása nem ajánlható. Megjegy­zendő, hogy ez volt az első jelentősebb Velencei tavi vízi építmény. 2. Sétány melletti partfal a strandtól keletre (2. ábra). Víz alatti betonozással készült, száraz kot­róval kialakított munkaárokban. A beton szállításához cölöpállványon fekvő csillepálya készült, később szél­1972.

Next

/
Thumbnails
Contents