Hidrológiai tájékoztató, 1972

Kvasz Jenő: Korszerű esőztető öntözőfürtök tervezése elektronikus számítógép alkalmazásával

3.TÁBLÁZAT ":30-as programi, mintafeladatának adatlapja: 8 2,5 0,5 82, 5 500 1.00 300 250 200 150 125 100 128,57 90,51 50,12 39,01 29,11 20,88 16,82 14,99 500,00 99,72 55,70 43.52 32,78 23,98 19,66 17,42 999 ?1. mintafeladat meretezése? 31 6 21 3 1 35,0 1 161,0 2,16 4,32 4,32 5,50 1,44 1,44 5,60 1,44 1,44 5,50 1,44 1,44 5,60 1,44 1,44 5,50 1,44 1,44 5,60 1,44 1.44 6 1 134,10 2 89,40 3 44,70 4 44,70 5 29,80 6 14,90 103,20 9 1 134,10 2 8 9,40 3 44,70 7 44,70 8 2 9,80 9 1 4,90 102,50 12 1 134,10 2 89,40 10 44,70 11 29,80 12 14,90 102,50 15 1 134.10 2 89,40 13 44,70 14 29,80 15 14,90 101,40 18 1 134,10 16 44,70 17 29,80 18 14,90 104,10 21 1 134,10 19 44,70 20 29,80 21 14,90 99,50 999 3. táblázat. Feladatlap kitöltése egyszerűsített módszerrel adni. Mindössze arra kell vigyázni, hogy az adatok olyan sorrendben kövessék egymást, mint a táblázaton. Ennek illusztrálására a 3. táblázat szolgál. E módszer előnye az is, hogy a tervező szerv és a számítóközpont közötti telex kapcsolat révén az adatok közvetlenül továbbíthatók. Az eredménylapon a gép kiírja az optimális átmérő összetételt, átmérőnként öszszegezi a csőhosszakat, valamint az összes csőhosszat, és közli a kivitelezési költséget. Az eredmények szintén telexen juttathatók vissza a tervezőhöz. 4. Gépi számítás alkalmazásának értékelése A TIVÍZIG-nél elkészített 9 db esőztető fürt vonatkozásában a gépi számítással méretezett csőhálózatoknál 1—27% költségmegtakarítás jelentkezett a hagyományos módszerrel készült tanulmánytervekhez képest. Ennek értékelése során persze figyelembe veendő az, hogy tanulmányterv és részletesebben kidolgozott beruházási programok összehasonlításáról van szó, másrészt az a körülmény, hogy a beruhá zási programban kidolgozott megoldás nem mindig volt azonos a tanulmánytervvel. A Budapesti Műszaki Egyetemen vizsgálatot folytattak erre vonatkozólag egyetemi hallgatók és gyakorlott tervezők vonatkozásában. A gépi számítással elért megtakarítások gyakoriságát az 5. ábra szemlélteti. 5. ábra. Gépi számítással elért megtakarítások gyakorisága A méretezési hiányosságok és pontatlanságok kiküszöböléséből származó beruházási költségmegtakarítás azonban csak egyik része a gépi számítás előnyeinek. A másik igen lényeges eredmény, hogy az igen nagy manuális munkát igénylő hidraulikai számítás elvégzésére lekötött kvalifikált tervezői kapacitás felszabadul. A felszabadult jelentős tervezői kapacitást eszmei tervezésekre lehet fordítani, amelynek eredményeként igen nagyszámú variánsból lehet kiválasztani a legmegfelelőbb változatot. Ennek eredménye már kezdetben megmutatkozott munkánkban, mivel a korábbiaktól lényegesen eltérő vonalváltozatok mutatkoztak gazdaságosnak. A futtatásokat RAZDAN típusú számítógépen végeztük, melynek költsége 5000.— Ft/óra. A 4. ábrán bemutatott minta feladat futtatása 3 emelőmagasságra kb. 3—4 percet vesz igénybe. Egy 2500—3000 kh területű öntözőfürt 3—4 változatának futási ideje kb. 1,5—2,0 óra volt. (A legújabb programok gépidő szükséglete még kevesebb.) 5. összefoglalás Gyakorlatunk szerint a gépi számítás legfontosabb előnyei a következők: a) Adott hálózati elrendezés költségminimumához tartozó átmérőösszetétel, illetve maga a költségminimum (adott műszaki paraméterek mellett) meghatározhatók b) A hidraulikai számítás élőmunka ráfordítását minimálisra csökkenti, illetve az erre fodítandó kvalifikált munkaerőt teljesen felszabadítja. c) A felszabadult tervezői kapacitás új koncepciók kialakítására fordítható. d) Lényegesen több alternatíva közül választható ki a leggazdaságosabb megoldás. e) A változatok összehasonlítása költségminimum szinten történhet. Ez a körülmény igen lényeges. A gépi számítás előtt is lehetőség volt több alternatíva közül kiválalsztani a „leggazdaságosabbat", azonban egyáltalán nem volt biztos, hogy a vizsgált változatok között is valóban a leggazdaságosabbnak látszó volt a leggazdaságosabb. Ennek a látszólagos ellentmondásnak az az egyszerű magyarázata, hogy az egyes változatok hidraulikai méretezésénél nem egyformán közelítették meg a költség minimumot. így előfordulhatott az, hogy egy változat pusztán azért mutatkozott gazdaságosabbnak, mert abban az esetben jobban megközelítették a hálózat méretezésénél a költségminimumot, mint egy valóban jobb hálózati elrendezésnél. f) Végül, de nem utolsósorban, az e tárgykörben folyó tudományos kutatás ma már elképzelhetetlen az elektronikus számítógépek alkalmazása nélkül. Ezen a téren nagyságrendjében és jelentőségében is kiemelkedő munkát végez a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszéke. Fenti ismertetéssel — a teljesség igénye nélkül — vázlatos áttekintést kívántam nyújtani az elektronikus számítógépnek az esőztető öntözőfürtök tervezésénél történő alkalmazásáról, valamint annak jelentőségéről. Mmúíi IRODALOM 1 Gábrl M.—Szikra L.: Nvomásközpontos öntözőrendszerek sablonos üzemelése "és tipizált tervezése I—II VIZITERV. 1966. 2. lJJas I. Esőztető öntözőtelepek felszínalatti csőhálózatának gazdaságos műszaki méretezése elektronikus számológéppel. Oiításl Javaslat, 19C6. 3. IJJas I.: Esőztető öntözőfürtök felszínalatti csőhálózatának méretezése M 2. Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszék. 1968. 4. IJJas I.: Elektronikus számológépek alkalmazása a mezőgazdasági vízgazdálkodásban. Tankönyvkiadó. 1971.