Hidrológiai tájékoztató, 1971

Garád Róbert: A Magyar Hidrológiai Társaság soproni csoportjának tízéves tevékenysége

Sopron—Tómalom fürdő rendezési és fejlesztési tervét ismerteti. Az Évkönyvben szereplő tudományos értekezések, tervek és dolgozatok dokumentálják az itt élő műszaki értelmiség és a hidrológus Csoport szorgalmát és tevékenységét. Az évről-évre összegyűlő anyagok ismertetése és publikációja továbbra is komoly anyagi és szervezési problémát jelent. 1964. március 1-én fogadta a Csoport a Wienerneustadtból érkező harminc tagú osztrák küldöttséget. Baráti hangulat közepette tájékozódtak a vendég szakemberek és megismerhették Csoportunk munkáját, eredményeit. A környék bejárása, a szakmailag érdekes program lebonyolítása további összműködési elképzeléseket alakított ki. Saját Csoportunk 35 tagját még 1964. április 12—14 között fogadta az osztrák Planungsgesellschaft vezetősége. Beutaztuk és tanulmányoztuk a Fertő tó mentén fekvő fürdőhelyeket és felkerestük az illetékes hatósági személyeket. Utunk szakmai részét teljessé tette a Wienben folytatott látogatássorozat. Meglátogattuk Koenig Ottó professzor Wilhelminenbergen lévő Biológiai Kutatóintézetét, és részletes tájékoztatást kaptunk az ott folyó kutatási területekről. Az Arsenál területén elhelyezett intézeteket dr. Eric Schroll igazgató mutatta meg. Az osztrák kapcsolatok további fejlődését eredményezte Fritz Kopf mérnök soproni előadása, melyet 1964. szeptember 10-én tartott Csoportunk rendezésében. Előadása összefoglalta a Fertő tó jelenlegi mérnöki munkálatait. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra a veszélyre, melyet az állandó vízszintingadozás jelent. Az akkor feltárt megállapításokat azóta már nemzetközi egyezmény tisztázta, és a Fertő széli zsilip kezelését a két fél érdekeinek megfelelően végzik. Az osztrák tapasztalatok alapján Csoportunk javaslatára dr. Kessler Hubert lehetővé tette a Fertőrákos határában lévő vitorlás kikötő melletti 150 m mélységű feltáró fúrás megvalósítását. A nyert vízföldtani adatok és vízkémiai vizsgálatok már 11 m mélységben megállapították és azonosították a glaubersós ásványvíztömeget. Hasznosítási és közgazdasági szempontból érdekes az a megállapítás, hogy a Fertő medre alatt található nagymennyiségű gyógyvíz sótartalma — az általánosan használt úgynevezett karlsbadi típusú gyógyvizekhez viszonyítva — négyszeres töménységű. Csoportunk figyelemmel kíséri a Fertő tavon az ÉVI által üzemeltetett Kutatóállomást, amelyet még dr. Károlyi Zoltán kezdeményezett. A szélsebesség, szélirány, víz-, léghőmérséklet regisztrálása már zavartalanul folyt. Dr. Donászy Ernő pedig megkezdte a Fertő nádasklímáját befolyásoló tényezők kutatását. Csoportunk munkabizottságai egyeztették megállapításaikat és folytatták a hazai és nemzetközi együttműködési találkozók előkészítését. tést 1964. augusztus 10-én adtuk postára. A Soproni Vízgazdálkodási Társulat segítségével további javaslatok születtek a Brennbergi Víztározó érdekében. A gyakorlati tevékenységét bővítő Nyugatdunántúli Intézőbizottság, valamint a Győr-Sopron megyei Tanács Vas megye Tanácsával összhangban megbízta a Városépítési Tervező Vállalatot (VÁTTI) a vonatkozó megyék regionális tervének elkészítésére. így Sopron és környékének regionális terve is elkészült, és megindította azokat a munkálatokat, melyek napjainkban is folynak. A Csoport tevékenysége társadalmi téren is számos kooperációs együttműködést igényelt. Megszokottá vált, hogy szakembereink és Csoportunk tagjai által tett javaslatok meghallgatást nyerjenek az illetékes hatóságoknál. Vízellátási munkabizottságunk részt vett a VITUKI által folytatott és a Fertő térségében végzett vízkutatásokban. Felelősünk Szekér Lajos mérnök eddig ismeretlen forrásokat tárt fel, és gyakorlati segítséget nyújtott a helyi adottságok felméréséhez. 1965. augusztus 12-én a Csoport keretei között megalakult dr. Vendel Miklós akadémikus irányításával a hidrogeológiai szakcsoport. Ezt a segítséget a környék területén megkezdett és folyamatban lévő földtani munkálatok is sürgették. A szakcsoport titkára Boldizsár István geológus folyamatosan tájékoztatja Csoportunk tagjait a Soproni Medence magyarországi részének sajátosságairól. A Hegykő, Balf községek térségében végzett vízkutatásók és eredmények, valamint 1969-ben a Központi Földtani Hivatal által megvalósított szerkezeti mélyfúrás megállapításai igénylik a társadalmi keretek között végzett munkát. A Csoport beszámolóit érdeklődő szakemberek figyelik. Az átlagos rendezvények külső és tartalmi kereteit kibővítette az osztrák tudós, Koenig professzor színes és látványos előadása, melyet 1965. szeptember 17én tartott. Ismertette a Fertő tó osztrák területeire alkalmazott természetvédelmi tapasztalatokat. Ritka, tudományos tárgyú filmek vetítésével bemutatta a vázolt szakterületeket. Az előadás látogatottságát és népszerűségét növelte az a tény, hogy a soproni televíziós vételi lehetőségekkel rendelkező érdeklődő közönség az előadó szakállas és egyéni arcát már jól ismerte. 5. kép. A Brennbergi tó próbaduzzasztása 1965 óta a Soproni Csoport a Soproni Vízgazdálkodási Társulat segítségével a duzzasztást kísérleti céllal elvégezte. Miután hivatalos kezelőt nem lehetett biztosítani, a vizet újra leeresztették. 4. kép. A fertőrákosi vitorlázótelep 1970-ben Időközben munkabizottsági anyagunk a városi tanács V. B. előzetes felkérése alapján megduzzadt. Kidolgoztuk a város vízgazdálkodási távlati tervét. A zárójelenA minden évben megrendezésre kerülő Soproni Ünnepi Hetek, valamint az október hó folyamán szervezett Műszaki Napok kiszélesítik Csoportunk konkrét tevékenységének vitalehetőségeit. A visszatérő vízhiány témák mellett új és érdekes problémák megvitatására kerül sor. Bővülnek a kapcsolatok a győri és a szombathelyi csoportokkal. A kölcsönös előadók küldése és fogadása változatossá teszi az egyesületi életet. Szakmai találkozásaink nem öncélúak. Az MTESZ Soproni Városi Szervezetének Elnöksége évente egy alkalommal be68