Hidrológiai tájékoztató, 1971

Garád Róbert: A Magyar Hidrológiai Társaság soproni csoportjának tízéves tevékenysége

számoltatja Csoportunk vezetőségét, hogy tájékozódhassák a munkák helyzetéről. Fejlődésünk és társadalmi életünk új és új feladatok tanulmányozását követeli. A múló évek veszteségeket is felmutatnak. Dr. Károlyi Zoltán mérnök elhunytával 1966. február 25-én emlékeztünk meg munkásságáról. Nevéhez fűződik a fertői műszerállomás és kutatóállomás megszervezése, mely most már szervesen kiegészíti a nemzetközi adatgyűjtést. 1966. május 30-án a wieni egyetemről dr. Hans Wieseneder professzor az Alpok keleti végződéseinek kristályos paláiban végzett újabb kutatások eredményeiről számolt be. Boronkai Pál 1966. augusztus 5-én ismertette a Brennbergi Víztározó terveit. A hozzászólások és javaslatok sürgették a terv realizálásának anyagi és műszaki feltételeit. A soproni Fésűsfonal Gyár, az Öntödei Vállalat, a GySEV—MÁV Fűtőház illetékesei hajlandók voltak beruházási költségek vállalására. Nem az itteni Csoporton múlott a társadalmi munka kereteit meghaladó koordináló tevékenység hiánya. Hosszú évek szorgalmas és szerencsés munkája szükséges míg egy-egy vidéki csoport megtalálja azokat a kapcsolatokat, melyek a társadalmi és hivatalos lehetőségek közötti együttműködést gyakorlati valósággá teszik. Az 1966. év októberében megtartott Műszaki Napok keretei között Csoportunk kidolgozta a város felújítási építési munkálatainál jelentkező talajvizes problémákat és részletes tervek alapján elkészültek a falak kiszárítására szolgáló szerelvények, lmrik László mérnök számításai alapján a kijelölt lakások és épületrészek vizes falainak szárítása megkezdődött és a következő évek ellenőrzései a gyakorlati felhasználás sikerét igazolták. 1967. április 22-én a város párt és államhatalmi vezetői részletesen foglalkoztak a Fertő tó fejlesztésével és hasznosításával. Ez a tanácskozás adott lendületet annak a kezdeményezésnek és előkészítésnek, mely a későbbi kormányhatározatokat létrehozta. Az előző évek rendezési és tájfejlesztési elképzeléseit a nyugatdunántúli üdülőterület regionális tervdokumentációja képviseli. Az 1030/1967. IX. 17. és a 2051/1967. IX. 17. sz. Kormányhatározatok rögzítik a már részben kialakult társadalmi és gazdasági feltételeket. A fejlesztések érdekében erőteljesebb ütemű koncentrált intézkedésekben mindenütt a vízellátási kérdések jelentkeznek. 1967. 6. kép. A Csoport által irányított cölöpözési munkák egyik eredménye a fertőrákosi Vitorlás Kikötőben az 1958—1962. évben szeptember 28-án tartott víznyerési kérdésekkel foglalkozó értekezletünkön felszólalt dr. Schmidt Eligius Róbert geológus is, aki a helyi adottságokra hivatkozva segítette az illetékesek munkáját. 1967. október 17— 19-ig tartott osztrák—magyar szakembertalálkozón Bencsik Béla főmérnök a győri vízügyi szakemberek képviseletében adott tájékoztatást. Az osztrák hidrológusok megtekintették a fertői Kutatóállomást. Átadták részünkre azokat az osztrák fejlesztési tanulmányterveket, melyek vizsgálata kiegészíti a helyi kutatásokat. 1968. május 3-án Csoportunk elnökségi tagjai értékelték Boronkai Pál által megírt, és a város közművesítésével foglalkozó, százéves időszakra kiterjedő tanulmányát. A szerző több mint negyven éven át intézte a város műszaki ügyeit, és így gazdag élettapasztalatait és tevékenységét gyűjtötte össze, és adta át munkatársainak. A tanulmány alapján az intézkedések és összefüggések rávilágítanak a több mint százéves műszaki folyamat társadalmi és gazdasági hátterére. Megállapítható az a tény, hogy Sopron az ország olyan adottságú városa, mely a római kortól napjainkig a városi lét állandó jogfolytonosságával rendelkezik. Külön érdekesség az is, hogy ugyanakkor megmaradtak ezt a tényt igazoló dokumentumok és oklevelek. Megállapítható, hogy a gazdasági és pénzügyi körülmények sokszor ellentétesen követik és kísérik a műszaki feltételek által diktált tennivalók kibontakozását. 1968. május 8-án a helyi hivatalos szervek közreműködésével Csoportunk a Fertő tó Kutató Tudományos Bizottság vezetőivel országos értekezletet tartott. Az egyes kutatási területek eredményeit és a további tennivalókat foglaltuk össze. Egyre sürgetőbb formában jelentkezett az igény, hogy hivatalos szerv létrehozása szükséges. A Fertő sorsával és kezelésével összefüggésben 1968. augusztus 30-án, valamint 1968. szeptember 4-én is folytak helyi megbeszélések, de érdemi intézkedés nem történt. A helyzet bonyolultságát és Csoportunk erőfeszítéseit igazolja az 1968. szeptember 27-én a soproni Városi Tanács V. B. Építési és Közlekedési Állandó Bizottsága által Fertőrákoson tartott gyűlésének jegyzőkönyve, mely az azonnali intézkedéseket követelte. Azonban tényleges változás még mindig nem történt, és Csoportunk továbbra is csak társadalmi keretek között folytathatta az egyre több embert érdeklő rendezési tevékenységet. 1969. január 25-én Csoportunkat felkérte a Magyar Vitorlás Szövetség, hogy a Balaton fejlesztésével összefügésben kiadásra kerülő szakkönyv Fertő tóra vonatkozó anyagát összeállítsuk. Ennek a kérésnek természetesen szívesen eleget tett Csoportunk vezetősége. Az év folyamán további kapcsolatok létesültek, és 1969. augusztus 4-én a Csoport tagjait tájékoztattuk a Magyar Tudományos Akadémia Fertő táj Bizottságának megalakulásáról. 1969. szeptember 2-án dr. Szesztay Károly az akadémiai bizottság elnöke további tájékoztatást adott. Csoportunk tagjai azután közreműködtek a Fertő táj távlati fejlesztési tervének összeállítására alakult szakbizottságokban. 1969. november 11-én Csoportunk részletesen tárgyalta az új lakótelepek vízellátási helyzetét. A sokféle elfoglaltság és egyre növekvő feladatok végzése közben 1970. január 21-én tagságunkat és a soproni műszaki társadalmat megdöbbentette az a hír, hogy Boronkai Pál váratlanul elhunyt. Életével sokminden lezárult és egy hosszú, küzdelmes szakmai múltat kell most az utódoknak átvenni és továbbfejleszteni. 1970. január 28-án a csehszlovák kapcsolatok első megbeszélései folytak. Pozsony, Zsolna területeiről jelentkeztek vízügyi mérnökök, akik az MTESZ helyi szervezetének keretei között vették fel a tudományos kapcsolatokat. A szlovák vízügyi szakemberek azóta megszerették városunk adottságait. Tagtársaink közül Zádor Alfréd, Kóthy István, Szekér Lajos mérnökök készítik el az évi munkatervek Csehszlovákiára vonatkozó programtervét. 1970. február 2-án megbeszélések folytak a Brennbergi Víztározó lágy vizének hasznosítására. A soproni üzemek a nagyon magas (35—45) német keménységi fokú és erősen meszes ivóvizet használják a kazánok feltöltésére. A vízkőképződés olyan 69