Hidrológiai tájékoztató, 1971

Garád Róbert: A Magyar Hidrológiai Társaság soproni csoportjának tízéves tevékenysége

1. kép. A Fertő menti Halász Kunyhó vidéke az 1900-as évek táján, a „Fertői Csónakázó Társaság" kezelésében (Korabeli fénykép alapján készült tusrajz) nagyobb magyar, Széchenyi István szervezte az első vitorláshajó vízrebocsátását. A „Himfi" nevű kutter vitorlázatát angol szakemberrel szereltette. A nagycenki, kripta álmait az utókor részére is megőrizte. Természetesen a régi soproniak is hódoltak a Fertő tó által nyújtott sportolási lehetőségeknek. A „Soproni Csónakázó Társaság" múlt századvégi tagjait külön tisztelet és bálrendezési jog vette körül. A végrehajtott Rába szabályozás, valamint a Hanságban létesített csatornaépítés a Fertő vízszintjét katasztrofális mértékben csökkentette. A sportélet csak az 1930-as évek után kezdett újra kibontakozni. A második világháború a Fertő tó társadalmi életét is lényegesen megváltoztatta. A po1050 m

2, addig 1963-ban ugyanannyi lakosra mindössze 620 m

2 szabad fürdőterület jut. A háborús pusztítás végzett az egyetlen fedettuszodával is. Az egyre növekvő idegenforgalom azonban megköveteli a helyi fürdőkultúra kialakítását. Bizottságunk a városi és környékbeli fürdőlétesítményeket figyelemmel kíséri, és az illetékes tanácsi szerveket a tapasztaltakról tájékoztatja. A Csoport munkájának közvélemény háttere szükségessé tette az állami és társadalmi szervekkel való szoros együttműködést. Így jöttek létre azok a megállapodások, melyek a városi és járási Hazafias Népfront Bizottságokkal a közös munkát biztosítják. Ezt a célt szolgálta a Brennbergbánya területén megvalósított víztározó is. Több mint öt éven át ez a tározó bizonyította a közös érdek megvalósításáért folyó törekvések hasznos voltát. A tározó végleges sorsát az illetékes vízügyi hatóságok még nem döntötték el. Az évről évre erőteljesebb mértékben kialakuló társadalmi munka eredményeit az 1964. év tavaszán a MTESZ Sopron Városi Szervezete által szerkesztett és kiadott Soproni Műszaki Évkönyv anyaga is dokumentálta. Az Évkönyv szerzői és szerkesztői nyomdai termékként megjelentették azokat a cikkeket és tanulmányokat, melyek a munkabizottsági munkák során kialakultak. Dr. Vendel Miklós akadémikus a Fertő tó ásványvíztelep magyar területre eső részének ismertetését adja. Dr. Ádám Antal főmérnök, Verő József, Holló Lajos tudományos munkatársak az 1962—63. évben végzett fertői geoelektromos mérések tapasztalatairól számolnak be. Szádeczky-Kardoss Gyula mérnök a fertői sósvízkutató geofizikai mérések geodéziai munkálatait foglalja össze. Boronkai Pál Sopron város vízgazdálkodási problémáit tárgyalja. Perczel Dénes tervező mérnök a 2. kép. A fertőrákosi vitorlázó telep 1962-ben litikai és gazdasági körülmények csak 1957 után tárták fel a Fertő tó hasznosításának lehetőségeit. Az MHT Soproni Csoportjának tagjai vállalták azokat az alapvető műszaki és technikai előkészítő munkákat, melyek azóta az ezrekre menő sportolók tavi életét kisebb, nagyobb zökkenőkkel lehetővé tették. Csoportunk évi munkatervében az itt vázolt feladatok értelemszerűen az adottságoknak megfelelően jelentkeznek. Sopron kulturális helyzete a fürdőélet fejlesztését és korszerűsítését is sürgeti. A második világháború pusztításai és körülményei a meglévő fürdőket és tisztasági intézményeket használhatatlanná tették. A lakosság részéről jogosan hangzik el a jelenlegi helyzetre utaló panasz és elégedetlenség. Fürdőügyi munkabizottságunk feldolgozta a rendelkezésre álló ismeretanyagot és megállapította, hogy amíg 1908-ban ezer soproni lakosra 3. kép. Virágzó sportélet a Fertő tavon 1966-ban 67