Hidrológiai tájékoztató, 1971

Forgó László: Az 1970. évi Alsó-Tisza-vidéki nagy árvíz és a védekezés

Ezek a következők: A szegedi északi iparövezet 4,5 km 71 770 m 3 Az algyői olajmező védelme 9,0 km 62 700 m 3 A percsorai keresztgát 9,0 km 4 780 m 3 A sövényházai keresztgát 7,6 km 200 m 3 A Csongrád városi körtöltés 8,8 km 26 550 m 3 A Hódmezővásárhely városi körtöltés 22,8 km 18 020 m 3 A hódmezővásárhelyi iparkörzet 6,5 km 85 120 m 3 A makói lokalizációs gát 10,7 km 119 970 m 3 A zalotai lokalizációs gát 3,2 km 75 810 m 3 A Szarvas városi körtöltés 10,0 km 85 000 m 3 összesen 92,1 km 549 920 m 3 Az árvízvédekezés erői A vezető szervezetet itt mutatjuk be. A munkaerő, valamint az anyagok és eszközök, a költségek mennyiségét és megoszlását grafikon, fel­sorolás és táblázatok segítségével érzékeltetjük (5. ábra). hazánkban e déli részen előre fel nem becsülhető károkat? Jó volt az együttműködés minden érdekelt szerve­zettel, s felelős személlyel egyaránt. Bevált a nagyobb egységekbe vont (körzetek) saját szervezet. A vízügyi műszaki erők jól felkészültek mind az elmélet, mind a gyakorlat terén, s fizikailag is bírták a terhelést. A társulati vízügyi szervek segítsé­ge kitűnő volt. A munkamegosztást sikerült helyesen megszervezni, az utasítások végrehajtása tervszerű volt, műszaki tervek alapján törtánt (lokalizáció, út­építés stb.). A nemzetközi együttműködés kiváló volt (jugoszláv összekötök, hidromechanizációs segítség, német víz­ügyi brigád segítsége stb.). A védekezőket elszántság, tetterő jószándék. türe­lem. kitartó munka, fizikai ellenálló képesség jelle­mezte. A vezetés fel és le egyaránt megtalálta a helyes utat az utasítások szervezett végrehajtásához. A párt irányító gondoskodása, a kormány anyagi­műszaki és erkölcsi támogatása döntő volt. Népi—nemzeti ügy volt ez az árvíz elleni védekezés. 22.0 20000 16,0 16.0 14,0 12,0 10001 8,0 j 6,0 | Sflj 2,0 • 1,5 ; 1.0 | 0.H 000 L 1 1 V ! 1 í \ ' J_4_ i­/ % V, \j 1 |Í r V <>J t. y sá <>J rfA i r ­V, llfr ­1 ; 25 31 Májú s 10 15 20 25 Június 30 i 5 Július Vizügyi dolyczifc) Közerft+egyéb - -- Fegyveres alak, Összes létszám Átlag létszám 5. ábra. Az 1970. évi árvízvédekezésben foglalkoz­tatottak létszáma Az anyagok: Homokzsák Fólia Kő Útalap kő Vasszádlemez (pátria) Lámpák Fáklya Az eszközök: 2 950 000 db 109 tonna 21 800 tonna 12 000 tonna 9 870 db 3 500 db 8 610 db Munkagépek (kotró, dózer stb.) 197 db Szállító gépjármű 1 550 db Személygépkocsik 156 db Helikopter, repülőgép 5 db Vízi járművek 142 db A teher gépjárművek összes raksúlya 6000 tonna, a vízi járműveiké 14 000 tonnánál is több volt. Az árvízvédekezés alatt 239 km hosszban sikerült a védelmi vonalat kivilágítani, ebből 136 km hálózati árammal, 103 km pedig 70 db különböző teljesítmé­nyű agregátorral működött. A költségek: 294,5 millió Ft árvíz elleni és 32,0 millió Ft belvíz elleni védekezésből adódtak, s az összes költség 326.5 millió Ft volt. Miért sikerült? Az elmondottak után méltán feltehetjük a kérdést; miért sikerült a Tisza-völgy legnagyobb árvizét a gá­tak között visszatartani, miért nem okozott az a mi Tanulságok A legfőbb tanulság az elmondottak meltrtt az lesz, hogy a fejlődés követelte szabályokat az árvízvédeke­zés terén is be kell. s be lehet tartani. A korszerű módszereket, eszközöket, szervezeti és szervezési for­mákat a jövőben is — helyesen mérlegelve a szük­ségleteket, igényeket — tovább, és állandóan maga­sabb szinten kell fejleszteni. Ugyanakkor a felesleges, idejét múlt és bürokratikus módszereket, anyagi-mű­szaki eszközöket ki kell küszöbölni. A múltat szaretni, ismerni kell, de nem szabad túlértékelni. A felkészülés időszakában — amikor nincs árvíz­veszély — minden felderített hibát azonnal ki kell küszöbölni, s mindig, eleve biztonságra kell törekedni. Egy kisebb gátszakadás okozta elönités is több kárt tehet, mint a leghosszabb, legköltségesebb és sikeres védekezés. A Tisza szabályozása óta a mértékadó árvizek szint­je fokozatosan és állandóan emelkedik, s ez az emel­kedés 1830 óta, száznegyven év alatt a szegedi víz­mércén összesen 348 cm, amely a mai vízjáték 28— 29%-a. A nagy árvíz után A védekezés befejezése után azonnal megindítottuk a helyreállítás nehéz, csak szívós akarattal végrehajt­ható munkáját. Ebben a saját erőnk vo't a döntő. A munkákkal a legveszélyeztetettebb helyeken in­dultunk, s az 1970. év végére a makói buzgáros sza­kasz, a körtvélyesi, zalotai talaj felpuhulás, a szivágyi (szentesi határ) szivárgó építés és még számos ke­véssé ismert, de fontosságát tekintve nagy jelentőségű helyreállítási kiviteli munka elkészült. összesen 25,3 millió Ft értékben 407 000 m3 földmunkával 3000 m2 résfal építésével növeltük töltéseink biztonságát. Folyamatban van az algyői olajmező védelmére a töltéserősítési munka, a makói körtöltés kiépítésének tervezése. Kész a tervünk mintegy 80 millió Ft költséggel, 2,5 millió m 3 föld részben hagyományos eszközökkel és nagyobb részt hidromechanizációval történő beépítésére, s töltassink megerősítésére. Végezetül — úgy gondolom — halyes lesz, ha az elmondottakat az alábbiak szerint összefoglalom. Nagy veszedelem fenyegette a három folyó áradása következtében Szegedet s Csongrád megyét. Hatal­mas erőfeszítést tett az ország; a védekezők úgyszól­ván éjjel-nappal dolgoztak május hó 17-től július 9-ig. A küzdelem sikeres volt, milliárdos értékek, vá­50

Next

/
Thumbnails
Contents