Hidrológiai tájékoztató, 1971

Baranyó Géza: Az 1970. évi Körös árhullámok kialakulásának körülményei

rosok, községek menekültek meg az ár felbecsülhetetlen pusztításaitól. Üj eszközök, módszerek, anyagok vizsgáztak a védekezés során. A vízügyi műszaki szervezet helyt állt, tudásban, tapasztalatban megerősödött. Az árvíz magassága és tartóssága példa nélkül álló volt. A főbb jelenségek, amelyek ellen védekezni kellett — a talpszivárgás, fakadóvíz. — a „kontúr" szivárgás. — a folyások, csurgások, buzgárok, — a töltés korona elázása (csapadék miatt), — a korona s a rézsű megrepedése, — a töltésbe visszaszorult víz. — a mértékadó és biztonságos magasság hiány. — a töltés rézsű elázása és kagylós leválása. — a talaj elázás, puhulás, elfolyás és felpúoosodás. — a műtárgyak hibád, — a hullámverés voltak. A segítség főbb módszerei a védők számára — az előrejelzés, — a talajvizsgálatok, — a töltés állapot vizsgálatok, — a vízminőség, vízhozam éis hőmérséklet m-jrés. — a fényképezés. — a felderítő repülés lettek. Az új és tovább fejlesztett módszerek — a támasztó ás terhelő homokzsák és kő bordák, — a fóliaborítás hullámverés ellen. — a kőzsákok a talaj terhelés céljából, — a kövesút építések (felvonulás), — a fólia és homokzsák együtt (magasítás) történő alkalmazása. — a bentonit (vízoldalon). — az alagcsöves szivárgók, a szivárgó árkocskák (barázdák), a burkolt úton átvágott szivárgók (Mártél.v). — a talajcsere (elázott talaj), a homok paplan. — az injektálás, — a hálózati villanyvilágítás, az URH rendszer, — a közúti és vízi szállítás voltak. A védekezés centrumai — Szeged város védelme, — Makó. Körtvélyes, Zalota, Csongrád, — a Maros balpart. a román és jugoszláv határ környéke. — a lokalizáció, — az algyői olajmező védelme lettek. A jövő gondjaivá váltak a töltések erősítése, a tapasztalatok értékesítése, a helyreállítás befejezése, a szükséges kapacitás biztosítása. És ha az 1971. évben is lesz!? Felkészültünk, dolgozunk. s ha kell, ismét teljes erővel kivesszük a részünket az árvízveszély elhárításának óriási munkájából, népünkért, hazánkért, a szocializmusért. Az 1970. évi Körös árhullámok kialakulásának körülményei BARANYÓ GÉZA Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula A gyakran elapadó, kiszáradó Körösök 1970. első felében emberemlékezet óta nem látott árhullámsorozatot, tartós és magas árvízszintet eredményeztek. 1969. december elej-én megkezdődött rajtuk egy olyan árhullámsorozat, mely kisebb megszakításokkal 1970. július 12-ig, összesen 224 napig tartott. Ez a rendkívül ritka — begátalás óta még soha elő nem fordult — magas vízállás-sorozat soha nem látott víztömeget szállított a Tiszába. A három Köröságon, valamint az egyesült szakaszokon 1970. január 1-től levonult árhullámok vízállásai az 1. ábrán láthatók. Az árhullámsorozat júniusi szakasza vízszállítás, vízszintmagasság, vízállástartósság tekintetében rekordot döntött. Az árhullámok eredete A Körösökön mindenkor levonuló árhullámok víztömege a Román Szocialista Köztársaság területéről származik, a Hegyes, a Drócsa, a Béli, a Bihar, a Rez és a Meszes hegységek, a Király-erdő, illetve a Szilágyi dombvidékre lehullott csapadékból (2. ábra). A Magyar Népköztársasághoz tartozó vízgyűjtő, mélyen fekvő sík terület. Az árhullám idején ide lehullt nagy csapadékok nálunk belvízelöntéseket okoznak. A belvizek, tekintettel alacsony szintmagasságukra, gravitációsan az árhullámok víztömegét növelni nem tudják. Ezek a vizek csak szivattyúzás útján juttathatók a befogadó Körös valamelyik ágába. Az összes belvízbeemelés mind tömegében. mind hozamában, a hegyekből származó árvíztömegekhez képest csekély. Bármilyen árhullám létrejöttét csak a hegyvidéki, román területen bekövetkező hidrometeorológiai helyzet megismerése alapján lehet előrejelezni. Hangsúlyozni szükséges: román partnereink az árhullámsorozat idején, kevés hidrometeorológiai adatot szolgáltattak. Ezért azok pótlására az alábbiakban felhasznált, magyar területi adatok, csak tendenciájukban és nem nagyságrendjükben lehetnek jellemzők. A rendkívüli júniusi árhullám keletkezése Az árhullám keletkezésében, módosulásában különböző hidrológiai és meteorológiai tényezők játszottak szerepet. Időrendi sorrendben vizsgálva: előkészítője az előző félév csapadékossága, az ezek hatására megemelkedett talajvíz, a gyakori fedőréteg telítés, valamint a megelőző árhullámoknak meder környezetét fokozatosan telítő szerepe. Kiváltója: a június 10—13-ig terjedő. 4 naDon hullott nagy mennyiségű csapadék. Egy-egy Körösgáton ennek nagyságát meghatározta, a záporcentrum területi elhelyezkedése. A vízszállítást csökkentette, a vízszinteket emelte az egyes folyóágak kölcsönös duzzasztása, valamint az alsó és középső szakaszon a Tisza visszaduzzasztó hatása. Hidrometeorológiai előkészítés A Hármas-Körös gyomai szelvényében 1969. december 1.—1970. július 12. között 7,55 milliárd m

3 víztömeget szállított, az azonos időre eső sokévi átlag 2,7-szeresét. Ez megfelel a vízmérce szelvényéhez tartozó teljes vízgyűjtőn feltételezett 383 mm egyenletes vízréteg lefolyásának. Talajvízállásaink vizsgálata alapján állíthatjuk, hogy az 1969-es esztendő egy vizes periódus tetőzés előtti időszaka volt (3. ábra). Működési területünk talajvízkút51