Hidrológiai tájékoztató, 1971

Forgó László: Az 1970. évi Alsó-Tisza-vidéki nagy árvíz és a védekezés

7. kép. A zalotai őrház és a talajterhelés A tartósság és a többi árhullám, belvíz. A Körös A szegedi vízmérce 700 m-énél magasabb árhullám ekkor (1970. VI. 2-án) már 67 napja tartott, és akkor még olyan szinten további húsz napra lehetett számítani. A hegyvidéki vízgyűjtőn azonban ismét hatalmas méretű csapadék hullott, s került gyors lefolyásra. Most a Körösök vízgyűjtője lett a központja annak a 100—150 mm-es csapadéknak, amely 1970. június hó 1—15. között esett. Elindult a Maros harmadik árhulláma, majdnem a szegedi tetőzéssel egyszerre. A Körös is rohamosan áradni kezdett, és a szarvasi vízmércén 1970. június hó 15-én 9,54 m-es vízállással tetőzött, 60 cm-rel magasabb szinten, mint az addig mértékadó 1919. évi legnagyobb víz (LNV). Szegednél a Tisza június hó 12-én megint áradni kezdett, s június hó 18-án 9,24 cm-rel — tehát a mértékadó vízállás felett — ismét tetőzött. A tiszántúli területeken súlyos belvíz helyzet alakult ki, mintegy 40 000 kh-at borított a víz. A Szárazér folyóvá duzzadt, a mezőgazdaság súlyos károkat szenvedett Az előrejelzések szerint ismét igen magas vízállást — 9,50—10,00 m között — várhattunk, azonban különféle okok miatt (legfőképpen a Szeged feletti hullámtér tároló képessége) ez az igen magas szintű ismétlés nem következett be. A szegedi parapet falat ismét meg kellett támasztani a bevált homokzsákos módszerrel. . Az intenzív apadás június hó 23-tól kezdődött, s az árvízvédelmi fokozat július hó 9-én 12 órakor megszűnt. A három folyó együttes és külön-külön is ielentkező támadását elhárítottuk az alsó Tisza vidékén. A hullámteret 125—130 napig borította a víz. A küzdelem az I. fok felett 23 a II. fok felett 33 a III. fok felett 30 összesen 86 napon át tartott (4. ábra). A védekezésben részt vett az egész ország, a védelemvezetés minden segítséget megkapott a párttól, a kormánytól, s magától az ország népétől is. öntudatos munka, elszánt akarat, ötletes műszak: megoldások, gyors és pontos kivitel jellemezték az árvízvédekezést. Az Árvízvédelmi Területi Bizottság. A lokalizáció Az Árvízvédelmi Területi Bizottság gondosan mérlegelte a változó helyzetnek megfelelő igényeket, s intézkedéseit gyorsan, pontosan hajtotta végre működési területén, tehát az egész alsó Tisza vidékén, közigazgatási határtól függetlenül. A veszély nagyságától függően, a műszaki lehetőségek és szükségszerűségek figyelembe vételével döntött a Területi Bizottság, az élet- és vagyonbiztonságot biztosító ún. lokalizációs vonalak megerősítéséről és kiépítéséről is (8. kép). 8. kép. A zalotai ellennyomó medencék és a lokalizáló gát 4. ábra. A vízállások tartóssága 49 9. kép. A csongrádi buzgár