Hidrológiai tájékoztató, 1971

Dr. Steiner József: Baranya megyei kistelepülések szennyvízelhelyezésének helyzete és megoldási lehetősége

komfortos lakás, kulturálódás tekintetében, amelyek kielégítését a jelenlegi települések mindegyikén, azonos szinten, megoldani nem lehet. A településhálózat fej­lesztés — valószínűleg még hosszú ideig — nem tudja követni az igényeket, a dinamikus változásokat, olyan mértékben, amint azt a lakosság áramlása, a termelés és a foglalkoztatottság követelné. Baranya megye lakosságának ellátottságában a leg­nagyobb lemaradást — az országos ellátottsághoz vi­szonyítva — a gáz, vezetett víz és szennyvízcsatornázás területén találjuk. A lakosság ellátása az ország mezőgazdasági lakosságának szintje alatt van. A kommunális ellátási igények az utóbbi években jelentősen növekedtek. Fokozta ezt részben az, hogy a falusi lakótelepüléseinken egymás után létesültek a tör­pevízművek és a vezetett vizet bekötötték a lakások­ba. Az 1968-ban épült lakások 99%-a, az 1969-ben épült lakások 78%-a fürdőszobával ellátott. Ez nagy mértékben emelte a vízigényeket. A megfe­lelő mennyiségű és jó minőségű ivóvíz biztosítása ezért elsőrendű feladat. A jelenlegi összes településeken ez még távlatban sem látszik reálisan megoldhatónak. Baranya megyében a megye községeinek 13,6%-ában, vagyis 44 településen van a lakosság ellátva jó minőségű vezetett vízzel. Eze­ken a településeken él a községek lakosságának 30,2%-a, vagyis 67 326 fő. Azokon a településeken, ahol törpevíz­műveket létesítettek — de még fokozottabb mértékben, ahol házi bekötések is történtek — a szennyvíztermelés mennyisége ugrásszerűen emelkedett. A vízfogyasztás mértékét több tényező befolyásolja, de döntően a víz­ellátás módja. Hazánkban a jelenleg használt vízmeny­nyiségi normák; a közkutas ellátásnál 25 l/fő, közcsapos ellátásnál, vízvezeték esetében 50 l/fő, míg vezetett, közművesített lakások esetén 100 l/fő. Baranya megyé­ben a települések lakosságának és üzemeinek vízfo­gyasztása 1969-ben közel 3 millió m : l víz volt. Vizsgá­lataink szerint községeinkben közel 5000 lakásnál van házi bekötés. Lakosságszámra átszámítva ez közel 20 000 embert érint. Óvatos becsléseink szerint az engedély nélküli bekötések száma 1000-re tehető. A házi beköté­sek esetében a vízfelhasználással együtt többszörösére emelkedett a szennyvíztermelés is. A nagy mennyiség­ban jelentkező szennyvizek higiénikus elhelyezése je­lenleg nem megoldott. A községekben a lakosság, intézmények és szolgálta­tó létesítmények által termelt szennyvizeket a legjobb esetben gyűjtik, vagy a telkeken elhelyezett, megépített „szennyvíztisztítónak" nevezett berendezésekbe vezetik. A háztartásokban keletkező, általában kisebb mennyi­ségű szennyvizeket a lakóház telkén — legtöbbször nem is erre a célra kijelölt helyen — szikkasztással igyekez­nek elhelyezni. Ennek az a következménye, hogy a talaj és természetesen a talajban áramló víz szennyeződik, sőt bizonyos körülmények között fertőződik. Ugyanak­kor a magánházaknál lévő ásott kutakat erre a talaj­vízre telepítik, s így a kutak vize ivásra nem alkalmas. A települések talajának szerves szennyeződése, a házi szennyvizek ilyen formájú elhelyezése okozta megyénk­ben azt, hogy 164 településen, a községek 55%-ában, ahol 80 000 ember él, olyan vizet fogyaszt a lakosság, ami az egészségre bizonyítottan ártalmas. E területen az ásott kutak vize nagy nitrát tartalmú, bakteriológi­ailag erősen szennyezett. A nagy nitrát tartalmú víz fo­gyasztása miatt gyakori a csecsemők között a methae­moglobinaemias megbetegedés. A szennyvízelvezetés, elhelyezés megoldatlansága okozta, hogy az ásott kutak vizében megjelentek a detergensek, mosószerek és egyéb idegen anyagok, amelyek jelentőségéről, egészségügyi kihatásairól távlatban nehéz véleményt mondani. Egész­ségkárosító hatásával azonban számolni kell. Megyénkben a községi településeken lévő üzemi, in­tézményi, közmű jellegű csatornahálózat hossza csupán 12,4 km. Megfelelően, vagy közel elfogadhatóan csator­názott település, jól üzemelő szennyvíztisztító berende­zés egyetlen községben sincs. Közmű jelleggel egyetlen berendezés üzemel Harkányban, amely szennyvíztisztító közel kétszeresen túlterhelt. E tisztítóra is főleg a ven­déglátó egységek, intézmények szennyvizeit kötötték rá. Az utóbbi években jelentős erőfeszítések történtek a csatornázás és tisztítás megoldására megyénkben, örven­detes, hogy nagyobb településeinken a keletkező szenny­vizek viszonylag rövid időn belül vízügyi és közegészségügyi szempontból megfelelő gyűjtés, elveze­tés, tisztítás után nem okoznak majd vízügyi és köz­egészségügyi problémát. Jelenleg építik Siklós, Bere­mend, Sásd, Pécsvárad, Sikonda csatornahálózatát és szennyvíztisztítóját. Folyik a tervezése, illetve az elő­készítés szakaszában van Szentlőrinc, Villány, Bóly, Mágocs, Sellye, Orfű csatornázása, Harkány szennyvíz­tisztítójának bővítése. Ezek megvalósulása esetén me­gyénkben a nagyobb települések közműellátottsága megoldottnak tekinthető. A többi településeken a kis lakosszám és a nagy költségek miatt egyelőre közmű jellegű szennyvízelhelyezésre nem gondolhatunk. Hida­son van még olyan üzemi szennyvíztisztító berendezés, amit viszonylag kis költséggel közmű jellegűnek lehet kiépíteni. Az ennél kisebb településeken a jelenleg meglévő vízügyi és higiénés ártalmak megszüntetése rövid időn belül nem látszik megoldhatónak. Véleményünk az, hogy településenként differenciáltan kell a szennyvíz­elvezetés, elhelyezés kérdését vizsgálni. Ez minden ér­dekelt szervtől, szakembertől, egységes és jól kidolgozott koncepciókat követel meg. Részünkről a legfontosabb feladatnak a következőket tartjuk: A jelenleg meglévő higiénés helyzet javítása alapvető feladat. Az általános és konkrét megállapításokon túl a problémát több oldalról lehet és kell megközelíteni, de minden esetben figyelembe kell venni az adott idő­szak gazdasági lehetőségeit. Javaslatainkat nem tartjuk sem abszolútnak, sem egyedüli, jó megoldásnak, inkább vitaindítónak kíván­juk közreadni. Egy bizonyos, a jelenlegi helyzet higi­énés szempontból rendkívül súlyos. A települé­seinken a törpevízművek létesítése az utób­bi években gyorsított ütemben folyik. A ve­vezetett vízellátással együtt a szennyvíz mennyisége is többszörösére emelkedett. A vízművek létesítésekor a lakosság ivó és használati vízzel való ellátását köz­kifolyókkal kívántuk megoldani. A lakosság részéről jogos igények jelentkeztek a lakásokba történő vízbekö­tésre. Ez a szennyvízelhelyezés tekintetében új meg­ítélést, teljesen más szemléletet kíván. Adminisztratív intézkedésekkel nem lehet — s talán nem is lenne he­lyes — megakadályozni a lakosság részéről jelentkező igényeket. A jelenleg épülő lakások fürdőszobával lé­tesülnek, ami szükségessé teszi az ivóvíz bekötését a la­kásokba. Az igény azért is jogos, mert a törpevízmű­vek létesítéséhez a lakosság jelentős költségekkel hozzá­járul. Közmű jellegű csatornázással és tisztító berendezé­sek létesítésével helyes megoldani a 2000 lakos fölötti településeken keletkező szennyvizeket. Ezekből a köz­ségekből, ha a gazdasági és társadalmi ellátottság az igényeket kielégíti, vagy fejlesztéssel ez elérhető, akkor urbanizált, szocialista falu alakítható ki. Ezek életké­pessége távlatban is biztosítottnak látszik. Megyénkben a 2000 lakos fölötti településeken él a községek lakos­ságának 25%-a. A 2000 lakos alatti kis településeken a csatornázás és szennyvíztisztítás általában nem oldható meg köz­művek létesítésével, hanem csak egyedi berendezések megvalósítása lehetséges. Azokban a községekben, ahol törpevízmű létesül, és a közintézményeket a vízháló­zatba bekapcsolják. a falu központjában keletkező szennyvizeket egy tisztító berendezés létesítésével kell megoldani. A lakásoknál keletkező szennyvizeket, ha a helyi viszonyok ezt lehetővé teszik, továbbra is a talajban való szikkasztással kell elhelyezni. Ezekben az esetek­ben két alapvető dologra kell figyelemmel lenni:

Next

/
Thumbnails
Contents