Hidrológiai tájékoztató, 1971
Dr. Steiner József: Baranya megyei kistelepülések szennyvízelhelyezésének helyzete és megoldási lehetősége
komfortos lakás, kulturálódás tekintetében, amelyek kielégítését a jelenlegi települések mindegyikén, azonos szinten, megoldani nem lehet. A településhálózat fejlesztés — valószínűleg még hosszú ideig — nem tudja követni az igényeket, a dinamikus változásokat, olyan mértékben, amint azt a lakosság áramlása, a termelés és a foglalkoztatottság követelné. Baranya megye lakosságának ellátottságában a legnagyobb lemaradást — az országos ellátottsághoz viszonyítva — a gáz, vezetett víz és szennyvízcsatornázás területén találjuk. A lakosság ellátása az ország mezőgazdasági lakosságának szintje alatt van. A kommunális ellátási igények az utóbbi években jelentősen növekedtek. Fokozta ezt részben az, hogy a falusi lakótelepüléseinken egymás után létesültek a törpevízművek és a vezetett vizet bekötötték a lakásokba. Az 1968-ban épült lakások 99%-a, az 1969-ben épült lakások 78%-a fürdőszobával ellátott. Ez nagy mértékben emelte a vízigényeket. A megfelelő mennyiségű és jó minőségű ivóvíz biztosítása ezért elsőrendű feladat. A jelenlegi összes településeken ez még távlatban sem látszik reálisan megoldhatónak. Baranya megyében a megye községeinek 13,6%-ában, vagyis 44 településen van a lakosság ellátva jó minőségű vezetett vízzel. Ezeken a településeken él a községek lakosságának 30,2%-a, vagyis 67 326 fő. Azokon a településeken, ahol törpevízműveket létesítettek — de még fokozottabb mértékben, ahol házi bekötések is történtek — a szennyvíztermelés mennyisége ugrásszerűen emelkedett. A vízfogyasztás mértékét több tényező befolyásolja, de döntően a vízellátás módja. Hazánkban a jelenleg használt vízmenynyiségi normák; a közkutas ellátásnál 25 l/fő, közcsapos ellátásnál, vízvezeték esetében 50 l/fő, míg vezetett, közművesített lakások esetén 100 l/fő. Baranya megyében a települések lakosságának és üzemeinek vízfogyasztása 1969-ben közel 3 millió m : l víz volt. Vizsgálataink szerint községeinkben közel 5000 lakásnál van házi bekötés. Lakosságszámra átszámítva ez közel 20 000 embert érint. Óvatos becsléseink szerint az engedély nélküli bekötések száma 1000-re tehető. A házi bekötések esetében a vízfelhasználással együtt többszörösére emelkedett a szennyvíztermelés is. A nagy mennyiségban jelentkező szennyvizek higiénikus elhelyezése jelenleg nem megoldott. A községekben a lakosság, intézmények és szolgáltató létesítmények által termelt szennyvizeket a legjobb esetben gyűjtik, vagy a telkeken elhelyezett, megépített „szennyvíztisztítónak" nevezett berendezésekbe vezetik. A háztartásokban keletkező, általában kisebb mennyiségű szennyvizeket a lakóház telkén — legtöbbször nem is erre a célra kijelölt helyen — szikkasztással igyekeznek elhelyezni. Ennek az a következménye, hogy a talaj és természetesen a talajban áramló víz szennyeződik, sőt bizonyos körülmények között fertőződik. Ugyanakkor a magánházaknál lévő ásott kutakat erre a talajvízre telepítik, s így a kutak vize ivásra nem alkalmas. A települések talajának szerves szennyeződése, a házi szennyvizek ilyen formájú elhelyezése okozta megyénkben azt, hogy 164 településen, a községek 55%-ában, ahol 80 000 ember él, olyan vizet fogyaszt a lakosság, ami az egészségre bizonyítottan ártalmas. E területen az ásott kutak vize nagy nitrát tartalmú, bakteriológiailag erősen szennyezett. A nagy nitrát tartalmú víz fogyasztása miatt gyakori a csecsemők között a methaemoglobinaemias megbetegedés. A szennyvízelvezetés, elhelyezés megoldatlansága okozta, hogy az ásott kutak vizében megjelentek a detergensek, mosószerek és egyéb idegen anyagok, amelyek jelentőségéről, egészségügyi kihatásairól távlatban nehéz véleményt mondani. Egészségkárosító hatásával azonban számolni kell. Megyénkben a községi településeken lévő üzemi, intézményi, közmű jellegű csatornahálózat hossza csupán 12,4 km. Megfelelően, vagy közel elfogadhatóan csatornázott település, jól üzemelő szennyvíztisztító berendezés egyetlen községben sincs. Közmű jelleggel egyetlen berendezés üzemel Harkányban, amely szennyvíztisztító közel kétszeresen túlterhelt. E tisztítóra is főleg a vendéglátó egységek, intézmények szennyvizeit kötötték rá. Az utóbbi években jelentős erőfeszítések történtek a csatornázás és tisztítás megoldására megyénkben, örvendetes, hogy nagyobb településeinken a keletkező szennyvizek viszonylag rövid időn belül vízügyi és közegészségügyi szempontból megfelelő gyűjtés, elvezetés, tisztítás után nem okoznak majd vízügyi és közegészségügyi problémát. Jelenleg építik Siklós, Beremend, Sásd, Pécsvárad, Sikonda csatornahálózatát és szennyvíztisztítóját. Folyik a tervezése, illetve az előkészítés szakaszában van Szentlőrinc, Villány, Bóly, Mágocs, Sellye, Orfű csatornázása, Harkány szennyvíztisztítójának bővítése. Ezek megvalósulása esetén megyénkben a nagyobb települések közműellátottsága megoldottnak tekinthető. A többi településeken a kis lakosszám és a nagy költségek miatt egyelőre közmű jellegű szennyvízelhelyezésre nem gondolhatunk. Hidason van még olyan üzemi szennyvíztisztító berendezés, amit viszonylag kis költséggel közmű jellegűnek lehet kiépíteni. Az ennél kisebb településeken a jelenleg meglévő vízügyi és higiénés ártalmak megszüntetése rövid időn belül nem látszik megoldhatónak. Véleményünk az, hogy településenként differenciáltan kell a szennyvízelvezetés, elhelyezés kérdését vizsgálni. Ez minden érdekelt szervtől, szakembertől, egységes és jól kidolgozott koncepciókat követel meg. Részünkről a legfontosabb feladatnak a következőket tartjuk: A jelenleg meglévő higiénés helyzet javítása alapvető feladat. Az általános és konkrét megállapításokon túl a problémát több oldalról lehet és kell megközelíteni, de minden esetben figyelembe kell venni az adott időszak gazdasági lehetőségeit. Javaslatainkat nem tartjuk sem abszolútnak, sem egyedüli, jó megoldásnak, inkább vitaindítónak kívánjuk közreadni. Egy bizonyos, a jelenlegi helyzet higiénés szempontból rendkívül súlyos. A településeinken a törpevízművek létesítése az utóbbi években gyorsított ütemben folyik. A vevezetett vízellátással együtt a szennyvíz mennyisége is többszörösére emelkedett. A vízművek létesítésekor a lakosság ivó és használati vízzel való ellátását közkifolyókkal kívántuk megoldani. A lakosság részéről jogos igények jelentkeztek a lakásokba történő vízbekötésre. Ez a szennyvízelhelyezés tekintetében új megítélést, teljesen más szemléletet kíván. Adminisztratív intézkedésekkel nem lehet — s talán nem is lenne helyes — megakadályozni a lakosság részéről jelentkező igényeket. A jelenleg épülő lakások fürdőszobával létesülnek, ami szükségessé teszi az ivóvíz bekötését a lakásokba. Az igény azért is jogos, mert a törpevízművek létesítéséhez a lakosság jelentős költségekkel hozzájárul. Közmű jellegű csatornázással és tisztító berendezések létesítésével helyes megoldani a 2000 lakos fölötti településeken keletkező szennyvizeket. Ezekből a községekből, ha a gazdasági és társadalmi ellátottság az igényeket kielégíti, vagy fejlesztéssel ez elérhető, akkor urbanizált, szocialista falu alakítható ki. Ezek életképessége távlatban is biztosítottnak látszik. Megyénkben a 2000 lakos fölötti településeken él a községek lakosságának 25%-a. A 2000 lakos alatti kis településeken a csatornázás és szennyvíztisztítás általában nem oldható meg közművek létesítésével, hanem csak egyedi berendezések megvalósítása lehetséges. Azokban a községekben, ahol törpevízmű létesül, és a közintézményeket a vízhálózatba bekapcsolják. a falu központjában keletkező szennyvizeket egy tisztító berendezés létesítésével kell megoldani. A lakásoknál keletkező szennyvizeket, ha a helyi viszonyok ezt lehetővé teszik, továbbra is a talajban való szikkasztással kell elhelyezni. Ezekben az esetekben két alapvető dologra kell figyelemmel lenni:
