Hidrológiai tájékoztató, 1971

Navratil Géza: Hozzászólás dr. Steiner József előadásához

Megyénk területén a települések jelentős részénél magas a talajvíz állása. A szennyvizeket itt szikkasztás útján, járványveszély nélkül ártalmatlanítani nem le­het. A talaj öntisztuló képessége ilyen esetben nem teszi lehetővé a házi szennyvizek szikkasztását. Ha ez mégis megtörténik, akkor nagy mérvű talaj szennyeződéssel kell számolni. Ezekben a településekben csak gyűjtés­sel lehet közegészségügyi ártalom veszélye nélkül a szennyvizeket elhelyezni. Az összegyűjtött szennyvizek további elhelyezése egyéb vízügyi és higiénés problé­mákat vet fel. Azokon a településeken, ahol a talaj szikkasztó ké­pessége és a talajvízszín lehetővé teszi, szikkasztás út­ján kell a szennyvizeket elhelyezni. A lakóházak telkén erre a célra kijelölt helyeken kell a berendezéseket megépíteni. Semmi esetre nem lehet a használaton kívül helyezett ásott kutakba vezetni a szennyvizeket, ami sajnos jelenleg községeinkben gyakran előfordul. A talajban történő elhelyezés előtt a szennyvizeket ülepíteni kell. Ha ez nem történik meg, akkor a tisztító berendezés szikkasztó képessége rövid időn belül meg­szűnik. Továbbiakban szólni kívánok a jelenleg használatos szennyvíztisztítási technológiákról, berendezésekről. Az utóbbi években a szennyvíztisztítás hagyományos mód­szereivel szemben megyénkben is előtérbe került az eleveniszapos szennyvíztisztítási technológia. Ezek ha­tásossága, nem utolsó sorban gazdaságossága az eddig használt berendezések hatékonyságát felülmúlja. To­vábbi, jó hatásfokkal működő és olcsó tisztító berende­zések meghonosításával lehetne az építés ütemét gyor­sítani. Feltétlenül szükséges lenne a közmű program megvalósításához a mélyépítési munkák gépesítése. A tisztító berendezések ipari gyártásával el lehetne érni a beruházások ütemének gyorsítását, mivel jelenleg a kivitelezői kapacitás hiánya megvalósításukat hát­ráltatja. Gyakorlati tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy az egyedi kis kapacitású szennyvíztisztító beren­dezések üzemeltetése nem megfelelő. A meglévők sem működnek megfelelő hatásfokkal. Szükségesnek tarta­nánk, hogy az üzemi, intézményi kezelésben lévő szennyvíztisztító berendezések üzemeltetésének rend­szerében történjen módosítás. Jelenlegi körülmények között a berendezések üzemeltetése rendkívül gazda­ságtalan, annak ellenére, hogy a minimális kezelés sincs sok esetben biztosítva. Általában az ilyen berendezések felé támasztott vízügyi és közegészségügyi kívánalmak­nak sem tesznek eleget. Helyesnek látszana egy megyei szintű vállalat kijelölése, amely a közmű jellegű be­rendezéseken kívül az üzemi, intézményi szennyvíztisz­títók üzemeltetését is végezné, ráfordításos alapon. A másik fontos feladat a szennyvízkezelök kiképzése és munkába állítása. A szennyvíztisztítók kezelői ré­szére alapfokú ismereteket nyújtó tanfolyam szervezé­sét tartjuk szükségesnek. Véleményünk szerint a két kérdés szorosan összefügg, mivel a jelenleg másod­vagy mellékállásban adható 100—200 Ft-os dotációval nem oldható meg a szennyvíztisztítók kezelésénél egy igényes munkakör ellátása. Ez eredményezi azt, hogy a szennyvíztisztító berendezések nagyobb részénél az automatikát kivéve, alig foglalkoznak a tisztító beren­dezések gondozásával, karbantartásával, kiszolgálá­sával. összefoglalva megállapítható, hogy Baranya megye falusi lakó településein a szennyvízelhelyezés, tisztítás és szennyvízelvezetés kérdése megoldatlan. A meglévő minimális berendezések műszaki állapota, túlterhelt­sége, karbantartottság és szakszerű üzeméltetés hiánya súlyos vízügyi és közegészségügyi problémákat vetnek fel. A 2000 lakos feletti településeken — a helyi adottsá­gok figyelembevételével — elsősorban a közmű jellegű szennyvízelvezetést kell megvalósítani. Kisebb településeken, a falu központjában lévő köz­intézmények szennyvizeinek elhelyezését egy közös be­rendezésben kell tisztítani. A nagyobb mennyiségű házi szennyvizeket egyedi berendezésekben gyűjtéssel, vagy szikkasztással kell elhelyezni. A megoldások során minden esetben figye­lemDe kell venni a helyi adottságokat. A közmű jellegű csatornázás és szennyvíztisztítás épí­tési ütemét csak úgy lehet meggyorsítani, ha új szenny­víztisztítási technológiákat vezetünk be országosan, ami egyben azt is jelenti, hogy valamilyen formában az elő­regyártás problémáját és az építés gépesítését kell meg­oldani. Baranya megye kis településeinek szennyvízel­helyezési helyzetét és megoldási lehetőségeit a fenti­ekben kívántam ismertetni, bízva abban, hogy az érde­keltek átérzik a szennyvízelhelyezés helyzetének jelen­legi súlyos problémáit és a megoldás elősegítése érde­kében a szükséges intézkedéseket megteszik. Hozzászólás Dr. Steiner József előadásához NAVRATIL GÉZA Baranya megyei Tanács V. B., Pécs Hozzászólásomban a területrendezési terv + telepü­léshálózat fejlesztése + beruházások, fejlesztések ko­ordinációja (összehangolása) + közműfejlesztésekről kívánok szólni. A felsorolás túl sok fogalmat tartalmaz egyszerre, de összekapcsolásuk nem véletlen. A közművezetékek, műszaki hálózatok beruházásai­nak előkészítése — mondhatjuk — „mindenhova" el­viszi azokat, akiknek ez a feladatuk. A közműfejlesztés mindig a többi beruházások „előkészítő" üteme, tehát időben történő és arányos méretű megvalósítása: alap­követelmény. A Baranya megyei településhálózat jellemzésével; ná­lam sokkal elhivatottabb szakemberek foglalkoztak — de az ide alkalmazható elemzésből egy-két tényező kényszerítő erővel hat a kistelepülések közműveire, közmű fejlesztéseire: pl.: — a 316 „darab" település a viszonylag kis te­rületen ... — a nagyszámú településen, a kévéi helyen lévő népesség — koncentráció ... — településhálózat „öröklött" tulajdonságai mel­lett a kistelepüléseken — csökkenő népesség­szám ... — az eddig ráfordított és előirányzott beruházási költségek kis mennyiségű, széttagoltsága ... — a nem kielégítő kivitelezői kapacitás stb. Tulajdonképpen közel 200 ezer ember higiéniai hely­zetének megjavításáról van szó. A megye „harmadik" 100 ezer lakosa és a Pécs városi 140 ezres népesség mint­egy 10—14 település-egységben helyezkedik el, külön település „kategóriákat" képezve. A kistelepülések közmű ellátottságáról és ezen belül különösen a szennyvízelhelyezésről nem sok jót tudunk mondani. A helyzetük elképesztő: kollektívánk által végzett felmérések alapján az említett, közel 200 ezer főből 2000 fő nevezhető jelenleg ellátottnak szennyvíz­csatornával, közművel — ez durván 1%­38

Next

/
Thumbnails
Contents