Hidrológiai tájékoztató, 1971

Dr. Beretzk Péter: A szikesek átalakulásának hatása a madárvilágra

ra. Mint fészkélőterületek, a rizsföldek nem igen jönnek számításba, legfeljebb vízicsibék, vízityúkok fészkeléseinek felelnek meg. Vízimadárszaporulat szempontjából a halastavak jönnek leginkább számításba. A mélyvizű halastavakban a vizeknek gyakori cseréje következtében a talaj — ha átmenetileg is — gyorsan átmosódik. A szikeseken a 6. kép. Vörösgémtelepek alakulnak a halastavakban (A szerző felvétele) jobb talajokban is a nád csenevész, senyved, a halastavakban az édesvízi növényzet gyorsan tért hódít. A gátak védelmére nádszegélyeket telepítenek. A nádszigetek olyan helyeken, hol a sekélyebb vizek miatt víz alatti kaszálásokkal a nádat „befojtani" nem lehetséges, hatalmas nádasok, átjárhatatlan dzsungelek keletkeznek. A gátak szegélyén fűzek sarjadnak és csakhamar a halastavak sekélyebb vizeit a sás, a keskeny és széleslevelű gyékény teríti be. Csakhamar megtelepszenek a nádi fészkelő apró madarak, nádi poszáták, a pocgémek. A nagyobb nádasokban vörösgémtelepek alakulnak ki. A hortobágyi halastavon igen szép, népes kanalasgém kolónia fészkel. A szikesek úszóréce fészkelői a bukórécékkel (barát, cigány stb.) cserélődnek fel. A Szeged-Fehértó szikes rezervátumán egykor domináns szerepet játszó kendermagos és böjti réce fészkelés úgyszólván teljesen megszűnt. Halastavakon mint fészkelők megjelentek a halat kedvelő, ma már védett vöcskök. A madárvilág számára igen kedvező, ha a halastavakban szárazulatok, szigetek emelkednek ki. Bár ezeket a halgazdaságok nem szívesen látják, az ilyen helyeken dankasirálytelepek alakulnak. A szigetek kopárabb részein a küszvágó csérek telepednek meg. Sirályok, csérek szigetén a vadrécék lépnek fészkelési közösségbe. Idegen fészkelő fajok is megtelepedhetnek a dankasirálytelepen, mint ahogyan pl. a szegedi 11. halastó 2500—3000 párban fészkelő dankasirályok között ma már rendszeresen fészkel a mediterrán szerecsensirály néhány párban. 7. kép. Dankasirály telep a Szegedi-fehértó 11. halastavában A halastavakat elsősorban halevő vendégmadarak látogatják. Távolabbi gémtelepekről szívesen járnak hordás idején a szürkegémek, bakcsók. A halastavaknak a vonulási időben nagy a vízimadárforgalma. Ezekből azonban csaknem teljesen hiányoznak a sárjárók és a parti madarak. Halászatkor a vizeket leeresztik, de ez szeptember— november hónapokban van, amidőn a sárjáró vízimadárvonulás jórészt már lezajlott. Öszi vonulásban szárcsák, vadrécék tízezernyi számban gyülekeznek. A halastavak sík mély víztükrein gyakran megtaláljuk az északi vidékek bukórécéit (hegyi-, jeges-, kormosrécét stb.). Szeptember—november hónapokban a kerceréce rendes vendég. Olyan búvármadarak pihennek meg a halastavakon, melyek a szikesek sekély vizében nincsenek. A halat víz alatt zsákmányoló búvárok közül mindhárom faj kisebb számban pihenőt tart, néhány példányban mutatkozik rendszeresen a sarki és az északi búvár. Olyan madárfajok is hazánk felé veszik útjukat, melyeknek megjelenése a legnagyobb ritkaság volt. Felhozhatom a lócsér esetét, melynek a századfordulón az első megjelenése nagy madártani szenzáció volt. A finn és svéd fészkelőterületéről ez a madár ma már rendszeresen útba ejti hazánkat mind tavaszi, mind őszi vonulása során. Elsősorban — véleményem szerint — ez megszaporodott halastavainknak a következménye, a madár az élelemútját alakította ki. A halastavak sirálykolóniáinak a következménye az, hogy a magas sarkon fészkelő parazita halfarkasok halastavaink felett csaknem minden évben megjelennek. E ritka madarakból a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 18 begyűjtött példány van. A hazai dankasirályállomány a költés után gyorsan délnek megy. Októberben hatalmas tömegek érkeznek hozzánk a halászat idejére. Kíséretükben százas menynyiségben érkeznek a nagy sirályok: az ezüst-, heringés viharsirályok. Az északi madárhegyek fészkelője a csüllő is egyre gyakrabban mutatkozik a hazai halastavak felett. A szikesek közül legjobban megtartott* pusztai jellegét a továbbra is legeltetéssel hasznosított szikes. A Hortobágynak is még a legnagyobb része ilyen. A nagy vizes pusztán gyülekezik a tundravidékről Közép-Európának és a Balkánnak libatömege. Európának vadásztársadalma mindenkor nagy érdeklődést mutat a hortobágyi libázás iránt. Egyik idegenforgalmi nevezetessége hazánknak a Hortobágy és annak libatömege. A víztározók csak mint madármegszállási helyek jönnek tekintetbe. A szikeseknek, a szikesekből átalakult tájegységek madarainak felsorolásából a nyereség—veszteség vég9.7