Hidrológiai tájékoztató, 1971

Megemlékezés elhunyt tiszteleti tagjainkról - Kövessy Gábor: Király Lajos

Megemlékezés elhányt tiszteleti tagjainkról Király Lajos* 1894—1970 A Magyar Hidrológiai Társaság tagsága, tisztelői és barátai 1970. május 21-án mélyen megrendülve értesültek arról, hogy Király Lajos, Társaságunk tiszteleti tagja, nyugalmazott erdőmérnök, rövid betegség után Miskolcon elhunyt. Király Lajos 1894. április 14-én született Selmecbányán. Édesapja az ottani evangélikus liceum igazgatója volt. A szülői ház légkörén kívül iskolái és a Kárpátok erdős hegyvidékének környezete formálta ki egyéniségét, mely a természet, az emberek és hazánk iránti szeretetet oltotta ifjú lelkébe. Szülővárosában érettségizett, s utána 1912. őszén iratkozott be a Selmecbányái Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Főisikola erdőmérnöki karára. Főiskolai tanulmányait az első világháború kitörése szakította félbe. 1914 őszétől a keleti fronit különböző arcvonalain harcolva került szibériai hadifogságba, ahonnan 1920-ban, Ázsiát megkerülve, tengeri úton érkezett haza. Hazaérkezése után tanulmányait a soproni BányaKohó^ és Erdőmérnöki Főiskolán folytatta és fejezte be, ahol 1921. november 17-én szerezte meg erdőmérnöki diplomáját Erdőmérnöki munkásságát ugyanebben az évben a Bükk hegységben, a Szilvásváradi Állami Erdőgazdaságnál kezdte meg. A határtalan szakmai lelkesedéssel dolgozó fiatal erdész csakhamar a Szilvásváradi Állami Erdőgazdaság vezetője lett, melyet több mint 20 éven át irányított. 1946-ban központi felügyelővé nevezték ki, maijd 1949-ben a Miskolci Erdőgazdasághoz helyezték át. Itt 1952-től 1955. évi nyugalomba vonulásáig az Erdőgazdasági Építő Vállalat Észak-magyarországi Főépítésvezetőségének irányításával bízták meg, 34 évi szolgálata alatt jói megismerte a Bükk hegységet, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy oly nagy hozzáértéssel tudott e táj fejlesztési problémáival foglalkozni. Bár szívvel lélekkel erdész volt, működése során kikristályosodott benne az a tudat, hogy az erdőgazdálkodási feladatok átfogó, helyes megoldását nem lehet csupán a szakmai sovinizmus talaján állva megtalálni, hanem az érintett társszakmák képviselőivel egyetértésben kell a felmerült problémákat komplexen kidolgozni. Ez a tudat ösztönözte őt a legkülönbözőbb szakemberekkel Vialó együttműködésre és velük szoros kapcsolattartásra. 'A Magyar Hidrológiai Társaság 1971. április 26-i vezetőségválasztó közgyűlésén elhangzott megemlékezés. Erdészeti feladatainak végrehajtása során sok vízügyi problémával találkozott. Tapasztalatai meggyőzték őt arról, hogy az erdő- és vízgazdálkodás a legszorosabb összefüggésben vannak egymással. Ez a felismerés hozta el őt hozzánk 1952. júniusában, amikor a miskolci MTESZ keretein belül megalakult a Magyar Hidrológiai Társaság Nagymiskolci (később Borsodi) Csoportja. Intenzíven kapcsolódott be azonnal csoportunk munkájába és 1952—1955. között alelnöke, majd 1955-től 1964-ig elnöke volt csoportunknak. Emellett értékes tevékenységet fejtett ki az Erdészeti Egyesületben és a MTESZ helyi elnökségében is. Nyugalomba vonulása után még aktívabban munkálkodott társadalmi vonalon a különböző szakegyesületekben, hogy a széles körű tapasztalatait a közösség javára kamatoztathassa. Király Lajos fáradhatatlan agitációja nyomán alakult meg Észak-Magyarországon az eróziós munkabizottság. A vezetése alatt működő munkabizottság több, nagy horderejű javaslatot dolgozott ki a hegy- és dombvidéki termőtalaj-pusztulás mértékének megállapítására, és a talajerózió elleni eredményes védekezés módjaira vonatkozólag. Munkássága nagyban hozzájárult az Országos Talajvédelmi Tanács megalakulásához, és ezen keresztül nem kis érdeme van abban, hogy hazánkban a lejtős területek erózió elleni védelme ma már országos feladattá vált. Közvetlen, mindig mosolygós és kedves modora, sokoldalú aktivitása, szervezőképessége, rendíthetetlen munkabírása, az ifjúság iránti megértése, nemkülönben értékes javaslatai, a legkülönbözőbb területeken dolgozó szakembereket nyerték meg a hidrológia ügyének és Társaságunk tagjainak. Erdőmérnöki alkotó munkáját és társadalmi munkásságát számos tanulmány és cikk dokumentálja, melyek erdészeti szaklapokban, a Borsodi Műszaki Életben és a Hidrológiai Közlönyben jelentek meg. Sokoldalú, önzetlen társadalmi munkásságának elismeréséül 1958-ban a „Szocialista Munkáért" kormánykitüntetésben részesült, 1964-ben pedig a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagjává választotta. Király Lajos odaadó, kedvesen sugárzó, értékes egyéniségének emlékét a Magyar Hidrológiai Társaság épp oly szeretettel fogja megőrizni, mint amilyen odaadó szeretettel és kitartással munkálkodott ö Társaságunk célkitűzéseiniek megvalósításában. Kövessy Gábor 3