Hidrológiai tájékoztató, 1971

Dr. Bíró Zsigmond: Dr. Jeney Endre

Dr. Jeney Endre 1891—1970 Állandóan a biológia törvényeit kereső, sokoldalú polihisztor tudóst kísérte utolsó útjára 1970. augusztusában a gyászoló család, a nagyszámú tanítvány, barát és tisztelő. Töretlen alkotó, soha nem lankadó akaratereje hosszú ideig példakép marad számunkra. Jeney Endre 1891-ben született Radnótan. Jeles eredménnyel végezte el az általános iskolát és a gimnáziumot a Nagyegyedi Bethlen Kollégiumiban. A gyógyszerész szülői házból hozott intuíciók alapján iratkozott be a Kolozsvári Orvostudományi Egyetemre. 1914-ben orvosdoktorrá avatták. Az első világháborút végigharcolta, annak utolsó éveiben Blaser bécsi és Koch berlini „Róbert Koch" Intézet professzorai mellett hadtest higiénikusi teendőket látott el. Ekkor jegyezte el magát a higiéné irányába is. Háború után tanársegéd lett a kolozsvári egyetem általános kórtani és gyógyszertani intézetében. Az 1922—23—25. és 28. években ismételten tanulmányutat tett német, francia, angol, amerikai és dániai tudományos intézetekben. Dolgozott a híres Cannon és Folin professzorok mellett. 1924-ben „Baktériumtan" tárgykarbői magántanári képesítést szerzett. 1928-ban nyilvános rendes tanári kinevezést nyert a szegedi egyetem általános kórtan és gyógytani intézetébe. Itt dolgozott 1934-ig. Ekkor a gazdasági válság következtében intézeteket vontak össze, és elfogadta a debreceni egyetem közegészségtani és gyógyszertani intézetének vezetését. Nagy akaraterővel mind a két új tantárgyat elsajátította. A gyógyszertani intézetet 1947-ig vezette. 1949— 1958 között az újonnan létesített mikrobiológiai intézetnek is professzora volt. A közegészségtani intézettől 1969-ben történt nyugdíjba vonulásakor sem vált meg, mint szaktanácsadó továbbra is támogatta az intézet tudományos munkáját. A hosszú alkotó élet alatt közel 300 dolgozata jelent meg hazai és nemzetközi szaklapokban, és több egyetemi tankönyv társszerzője. Érdeklődési területe igen széles körű. Elsők között foglalkozott a májterápia kérdésével. Munkatársaival végzett kísérleted eredményeként 5 világszabadalmat fogadtak el. Élettani szemlélettel átitatott higiénikus volt. Mindig hirdette a környezet és a szervezet egységét. Mélyen elemezte a szénmonoxid hatását. Kiterjedten foglalkozott a levegő szennyezettségével. Vízegészségügy területén már 1932-ben kimutatta a hőforrásvizek thermophyl és thermotolerans baktérium tartalmát. 1935ben a debreceni hastífusz alkalmával felhívta a figyelmet a szenmyvízöntözés járványtani jelentőségére. Szintén ennek folytatásaként az 1960-as években munkatársaival együtt lelkesen kapcsolódott be a városi szennyvíz talaj öntözés felhasználására vonatkozó kísérletekbe. Éveken keresztül irányította a fürdővizek elszennyezettségét jelző indikátor módszer kidolgozására irányuló kutatásokat. A higiéné más területén is (munka-, élelmezés-, iskolaegészségügy) jelentős eredményt ért el. A bakterilógia és immunitás mindig kedvelt témaköre volt. Tudományos munkásságát itthon és külföldön is elismerték. Több mint 15 nagy nemzetközi kongresszuson előadást tartott, elnökölt, vitapartnerként vett részt. Idehaza, ha ideje engedte, mindig részt vett az élettani, kórtani, mikrobiológiai, farmakológiai, higiénikus, hidrológus kongresszusokon. Aktív résztvevő volt. Véleményt mondott. Hozzászólásával sok segítséget adott a fiatal hazai kutatófcnaik. Élénk tudományos tevékenységére jellemző, hogy 10 hazai és 3 külföldi tudományos társaság tagja volt. A Magyar Higiénikusok. Mikrobiológusok, Farmakológusok Társaságának vezetőségi tagjaként is irányította ezen egyesületek munkáját. A Hidrológiai Társaság Debreceni Csoportjának 5 éven keresztül töltötte be elnöki tisztségét. Valóban polihisztor volt. Egyetemi előadásaiban miinidig összefoglalta a tudomány újabb eredményeit és széles körű higiénés szemléletet adott a hallgatóknak. Kiterjedt irodalmi olvasottsága alapján olyan hatalmas szakmai tájékozottsággal, rendelkezett, hogy a kutatók százai keresték fel és kértek tőle véleményt, támogatást, ötleteket munkájukhoz. Szívesen nyújtotta ezrt a segítséget. Ajtaja mindenki előtt nyitva állt, üres kézzel seniki sem távozott tőle. A három intézet vezetése következtében tanítványainak százai tevékenykednek hazánkban az egészségügy különböző területén. Higiénés területen két egyetemi professzor tanítványának vallja magát. A közegészségügyi-járványügyi állomásokon, laboratóriumokban dolgozó orvosok közül sokan tőle kapták a szakma és a munka szeretetét, a tudomány őszinte és alázatos szolgálatát. Szakmai munkája mellett társadalmi egyesületekben is szívesen részt vett. Különösen a TIT egészségügyi szakosztályában tevékenykedett, és a Magyar Szovjet Baráti Társaság debreceni szervezete élvezte segítőkészségét. A családját messzemenően szerető apa volt. Szeretetéből jutott azonban a tanítványoknak, munkatársainak. Sok atyai és baráti szót adott az intézet dolgozóinak. Nem volt olyan probléma, melyben segítséget ne nyújtott volna. Alaposság, őszinteség és a kitartó munka volt az alapfelfogása. Nem elnyomta, hanem felkarolta, szakmai ismeretei alapján kiegészítette a kezdeményező elgondolásokat, ötleteket. Szakmai és társadalmi tevékenységét kormányzatunk is többször elismerte. Az orvostudományok doktori fokozatát 1952-ben kapta meg. 1955-ben a „Munkaérdemrend"-et érdemelte ki, 1961-ben a „Kiváló orvos" kitüntetésben részesült, 1963-ban a Kossuth-díj II. fokozatát nyerte el az egész élettevékenységének elismeréseként. Dr. Jeney Endre egyetemi tanárban az utolsó nagy polihisztor higiénikust vesztettük el. Emléke, tisztelete sokáig élni fog tanítványainak és ismerősednek szívében. Dr. Bíró Zsigmond 4