Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

Dr. Schedel Andor: Új szempontok a Duna-medence vízrajzi vonatkozású ókori földrajzi nevei eredetének kutatásához

SE (S) víz; Wasser D.SA.X95 BA (s) szétosztani; zerteilen D.SA.21 BAL (s) átmenni, átváltani; change, go beyond L.226 SE—BA a víz szétoszlik, SE—BAL a víz átvált? vö. Csepel S ~ Cs SIG (s) száraz; dürr D.SA.181 vö. sziget PAKU (s) a halak felügyelője; Aufseher der Fische BU. 11.16, vö. Paks BÉLU (a) fejedelem; Herrscher D.69.17 BÉLU—GAR(AD?) a fejedelem vára vö. Belgrád SUN (a) öreg; alt D.69.29. SUN (a) öreg; alt D.69.29. vö. Csográd S ~ Cs KAR (s) fordulni; Turn L.233 SAMSU (a) nap; Sonne D.74.136 KAR (A)—SAMSU napforduló, karácsony S ~ Cs vö. Kar-, Karacs-, Karácsony kezdetű helynevekkel BALATU (a) élni; leben D.70.76 vö. Balaton HA—AN (s) egy nádfajta; a kind of reed G.184 vö. Hanság NARU (a) víz, folyó; Wasser, Fluss D.AS.314 vö. Nyárád valamint a Nyár kezdetű helynevekkel, pl. Nyírség TAMMUZ (a) a tavasz pásztoristene vö. Temes KUR (s) hegy; Berg D.SA.146 BAD—DU (s), PATU (a) határ; boundary M.III.85 KUR—BAD—DU, vagy KUR—PTU határhegység vö. Kárpátok MAG (s) magas, nagy; hoch; great Del'.182, L.227 UR (s) tető, orom; roof; Gibel L.300, N.129 vö. Magura TABANU (a) épület; Bau D.AS.461 vö. az ország számos városában és községében van Tabán nevű negyed, még a Zala megyei Pacsa községben is. KIKINDA (s) letarolt hely; place that is shawed G.186 vö. Nagykikinda GAL (s) nagy; gross D.SA.39 vö. Gál-, Kál- kezdetű, vagy végződésű helynevekkel, mint Gálszécs, Galgócz, Kálló PÁSKU (a) nehéz fáradságos; beschwárlich, mühsam D.AS.360 vö. az ország számos községében, még Budapesten is van Páskum dűlő. Rendszerint a határ legnehezebben megművelhető része. E pár adat még nem bizonyít semmit, hiszen a sumér és akkád eredetűnek vélt szavak módszeres vizsgálatával nyelvészeink nem foglalkoznak. Az etimológia azonban nem csak nyelvészeti kérdés, hanem az egyes szószármaztatásoknak összhangban kell lenni a történelem, a régészet, a geográfia, geológia, a növény és állatföldrajz, valamint a kultúra fejlődésének egyéb adataival is. E sorok írója a technikai és gazdasági kultúra fejlődéstörténetével foglalkozik, és helytörténeti adatok származtatása nem tartozik kutatási területéhez. E vizsgálatai során azonban több, mint 1500 oly sumér és akkád szót gyűjtött össze, melyek alakilag és tartalmilag azonosak, vagy feltűnően hasonlítanak a megfelelő magyar szavakhoz. Az esetleges fonetikai változások törvényszerű fejlődése is a legtöbb esetben kimutatható. Ezek közül kerültek elő az előbbi adatok is. Annak bizonyítására, hogy ezek a hasonlóságok nem véletlen esetek, az alábbiakban pár edénynek, valamint a munkafogalmak körébe tartozó néhány sumér és akkád szavat közlök a magyar megfelelőivel, azzal a megjegyzéssel, hogy ily hasonlóságok tetszés szerint kiválasztott bármely más fogalomkör szinonimái közt is kimutathatók. Edények akó AKA (s) űrmérték; Hohlmass M. III. 143 bödön BUGINNU (s) nádedény; a pail made of reeds L.242 G ~ D csajka, szilke SlKA (s) agyagedény; Tongefass D.52.2 csöbör SE—BUR (s) vizesedény; Wassergefáss D.SA. 195, D.SA.32 csupor SAB (S), SABUR (a) fazék; Topf D.AS.410. D.SA.192 S ~ Cs csutora SU (s) száj, ajak; labium DV.1862 TUR (s) törpe, kicsiny; klein D.144.11 SU—TUR kis száj dézs DUSSA (s) edény a rossz bor részére; a jar of inferior vine L.211 edény EDIN (s) edény; e. Gefáss D.168.8—10 garabó GARRU (a) nádkosár; e. Behalter aus Rohr D.85.307 GARABU (b) tarisznya; bag As.G.136 gerencsér, gölöncsér GIRIN (s) fazekasagyag göröngy; e. Stück Töpferton D.SA.65. SUR (s) forgatni; drehen, spinnen D.69.23 GIRIN—SUR szószerint agyaggöröngyöt forgatni. hordó HARŰ (S) söröshordó; Bierfass D.SA.123 KARÜ (a) hordó; Tonne D.SA.55 kanna KA—AN—NU (s) edény; Gefáss D.376.15 GA—AN—NU (a) rézedény; e. Kupfernes Gefáss D.319.15 kád KUD (s) teknő, vályú; trough L.224 kulacs KULIATU (a) edény, serpenyő; Gefáss, Pfanne D.AS.382 kupa KUBBUTU (a) kis agyagedény; kleines Tongefass D.AS.379 pohár BAHAR (s) fazekas; Töpfer D.SA.24 PAHARU (a) víztartó; Wasserbehálter D.SA.93 puttony PATTU (a) puttony, kosár, tegez; Kufe, Korb, Köcher D.85.374 sajtár SU—U—TUM (a) egy edény; e. Gefáss D.74.100 szapu SABBU (a) szapu, medence, fazék; Becken, Topf D.SA.192 tál DAL (s), TALLU (a) egy edény; e. Gefáss D.SA.70 tányér TANNU (a) tálacska; Napf D.AS.472 vödör BADAR (s) egy edény; e. Gefáss D.SA.22 Munkafogalmak ásni U—SU—TU (s) ásó; Spaten D.23 cifcel ZABÁLU (a) hordani; tragen D.115.195 darabol DA—AR (s) darabolni; zertrümmern M. III. 100 dolgozni DU (s) dolgozni, tenni; tun, machen D.SA.73 DÜLU (a ) fáradság, vesződség; Mühe, Mühsal D.AS.81 fúr BUR (s) fúrni; bore G.18 B ~ F harap HARAPU (b) vágni; to cut As.H.90 hasít HAS (s) hasítani; zerschneiden D.SA.123 HASABU (a) lehasítani; abschneiden D.SA.125 húz UZZŰ (a) kihúzni; ausziechen D.SA.190 ipar ISPARU (a) takács; Weber D.211.51. 69