Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

Dr. Vitális György: 100 éves a Földtani Közlöny, 50 éves a Hidrológiai Közlöny és 10 éves a Hidrológiai Tájékoztató

100 éves a Földtani Közlöny, 50 éves a Hidrológiai Közlöny és 10 éves a Hidrológiai Tájékoztató Az évfordulókban bővelkedő XX. század második felének 1970. évében egykori anyaegyesületünk a Magyarhoni Földtani Társulat folyóirata a Földtani Közlöny századik, a Magyar Hidrológiai Társaság hivatalos lapja, a Hidrológiai Közlöny ötvenedik, időszakos kiadványa, a Hidrológiai Tájékoztató pedig tizedik évfolyamába lépett. A fenti kerek Számú évfordulók egybeesése alkalmából a Hidrológiai Tájékoztató szerkesztősége szívből köszönti a 100 éves Földtani Közlönyt és az 50 éves Hidrológiai Közlönyt, s különösen a fiatal nemzedék számára feleleveníti a lapjaink megindítására, célkitűzésére és első évfolyamára vonatkozó fontosabb történeti adatokat. Földtani Közlöny Az 1848-ban megalakult Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak munkái 1856 és 1870 között alkalomszerűen a Magyarhoni Földtani Társulat Munkálatai I—V. kötetében jelentek meg, s csak közel negyedszázados működés után, az 1870. november 9-i közgyűlés határozata alapján indult meg önálló folyóiratként a Földtani Közlöny. Az 1871-es keltezésű első kötet csak 1872-ben látott napvilágot. FÖLDTANI KÖZLÖNY - suoy.í s. "• • ••>*! V^'-: k Muíjrtm ifiMVMiK-. smtixíTímx Wtoklor *»»*, S«rsttb Joz««r m Koeh Aatai I ' ' KLSO ÍVrOlTA* I X ml* 2 kteltmim S&mmt 4* « i ííiíí'Hr. rt*t itH tí>«»Mit MÜ*. II' «íiv »,',>,< ÍM .> l 1. kép. A Földtani Közlöny első évfolyi ci tUpj . Winkler Benő társulati első titkár által írt előszó néhány mondatát a következőkben idézzük: „Midőn a Magyarhoni Földtani Társulat múlt évi November 9-én tartott közgyűlésének határozata következtében a »Földtani Közlönye első számát előterjeszteni szerencsém van, szabad legyen egy pár szóval indokolni: mi indította a társulatot ennek kiadására, s mit kíván ez által elérni. A társulat szerény anyagi helyzete nem engedi, hogy munkálatait minden évben rendesen kiadhassa és azokat a tagoknak működésének bizonyítékául átnyújthassa; nem csuda tehát, hogy a vidéki tagok közül számosan, nem lévén rendesen értesülve a társulat működéséről, ennek kebelébül vagy egészen kiléptek, vagy fennállása iránt kevés érdekeltséget mutatnak." „A Földtani Társulat azon hiedelemben van, hogy kitűzött czélját teljesen eléri: ha önálló kisebb havi füzetekben rövid kivonatokban és czikkekben közölni fogja az irodalom és általában a tudomány terén történt haladást és felfedezéseket, figyelemmel kíséri a hazai tudományos intézetek működéseit, szakgyűléseket rendez s az ezekben előadott tárgyakat a tagok tudomására hozandja. Ezen havi füzetek által a társulat kettős czélt remél elérni; egyrészt erejéhez képest igyekezni fog a földtani tudományok iránt szélesebb körökben is kedvet és érdekeltséget gerjeszteni, másrészt a külső tagokkal is folytonos összeköttetésben lévén, inkább lesz alkalma azok nézeteit és kívánalmait megismerni s azokat lehetőleg teljesíteni. A társulat igyekezni fog, tagjait az eddig kiadott évkönyv helyett, a megindított Földtani Közlönnyel kárpótolni. Azonfelül, hogy a m. kir. Földtani Intézet által kiadandó évkönyv is a társulat tagjai között évi illetmény gyanánt ki fog osztatni." A 264 nyomtatott oldal terjedelmű, igen változatos tartalmú első kötetben a földtani tudományok korabeli reprezentánsai közül Szabó Józseftől 4, Koch Antaltól 3, Hantken Miksától és Pettkó Jánostól 2—2 értekezést találunk, Böckh János, Pávay Elek, Roth Lajos és Winkler Benő pedig 1—1 szakcikkel szerepel. Rajtuk kívül Bruimann Vilmos, Platzer Ferenc, Themak Ede és Tóth Ágoston (közli Bernáth József) tanulmányaival találkozunk. Az Értekezések után az Irodalom, a mai Rövid közleményeknek megfelelő Vegyesek és a Társulati ügyek rovatait találjuk. Az 1878. március 5-i rendkívüli közgyűlés határozata rtelmében az önálló vizsgálatokon alapuló eredeti érskezések a magyaron kívül még egy világnyelven is .iegjelentek. Ezáltal a Magyarhoni Földtani Társulat agjainak tudományos munkássága a külföld számára i ismertté és megbecsültté vált. Ma a Földtani Közlöny évente 4 füzetben, 400—480 'dal terjedelemben jelenik meg, 1250 példányban. Hidrológiai Közlöny A Magyarhoni Földtani Társulat 1917-ben életrehíitt Hidrológiai Szakosztálya tagjainak első közlemé.i/ei először a Földtani Közlöny 1918—1920. évi XLVIII—L. kötetének Függelékében: a Hidrológiai Közlemények I—III. évfolyamában Bogdánfy Ödön, Cholnoky Jenő, Schafarzik Ferenc, Schréter Zoltán és Weszelszky Gyula tollából láttak napvilágot. A Hidrológiai Szakosztály 1921-ben önálló folyóirat: a Hidrológiai Közlöny kiadását határozta el. A lap megjelenése hét évig húzódott, ezért a Hidrológiai Közlöny 1921. évi I. kötete csak 1928-ban jelent meg.