Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

Dr. Berczik Árpád: Beszámoló a XI. Hidrobiológus Napok keretében megrendezett szikesvízi szimpóziumról

A közölt tanulság, illetve vélemény csak kiragadott a sok közül. Talán a legtöbb tanulságot az iskolások, a jövő emberei vonták le, mert a jövő generációjának még többet kell dolgozni a megfelelő vízellátás érdekében. Hogy az iskolásokban milyen nyomot hagyott, példa rá 10 éves kisleányom, aki látta a kiállítást, takarékosságra intett, mikor hűtésre folyattam a csapból a vizet. A Vízmmőségvédelmi Kiállításnak feladata volt, és ha egyes vízfogyasztók rájöttek, hogy nem azért kell elzárni a vízcsapot, mert a vízóra jár, hanem az népgazdasági érték, akkor nekünk is le kell vonni a tanulságot, és több propagandát kell kifejteni a víz védelmére A tanulságos és hasznos kiállítás megrendezésének Tóth József Beszámoló a Xí. Hidrobiológus Napok keretében megrendezett Szikesvizi Szimpóziumról Tihany—Szeged—Szarvas, 1969. szeptember 29—október 4 Az 1968. évi Hidrobiológus Napok résztvevői, osztrák vezető hidrobiológus, limnológus szakemberek ismételten kifejezésre jutatott óhaját figyelembe véve elhatározták, hogy a XI. Hidrobiológus Napokat a szikesvizek hidrobiológiái vizsgálatának szentelik. Tekintettel a külföldről megnyilvánuló érdeklődésre a külföldi érdeklődők meghívását is elhatározták. A szikesvizek témakörének napirendre tűzését különösen három körülmény indokolta: 1. világszerte előtérbe került a belföldi sósvizek hidrobiológiái kutatása (az 1968. évi Nemzetközi Limnológiai Kongresszus külön szekcióban foglalkozott e kérdésekkel), 2. osztrák kutatók a Fertőzúgban („Seewinkel") maguk is foglalkoznak szikesvizek vizsgálatával, 3. a magyar kutatók — elsősorban az MTA Szikeskutató Munkaközösség keretében — már eddig is ismert és elismert eredményeket értek el a szikesvizek kutatásában. — Az osztrák kutatók számára, a fentieken kívül a magyar hidrobiológusokkal létesítendő együttműködésre további indítékot jelentett az is, hogy a Nemzetközi Biológiai Program (IBP) keretében a Fertőt kutató osztrák szakemberek tudomására jutott az MTA Fertő-táj Bizottságának létrehívása. A Szimpóziumot a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya az MTA Biológiai Kutatóintézetével karöltve szervezte. A program két részre tagolódott, úgymint előadóülésekre, és az azt követő tanulmányútra. Az előadóülések — mint a tulajdonképpeni Hidrobiológus Napok — Tihanyban, az MTA Biológiai Kutatóintézetében zajlottak le, 1969. szeptember 29—30án. A betegsége miatt távolmaradt dr. Hortobágyi Tibor egyetemi tanár, szakosztályi elnök megnyitójának felolvasása után, dr. Salánki János kutatóintézeti igazgató, mint házigazda üdvözölte a Szimpózium bel- és külföldi vendégeit. Ezeket követően 20 előadás hangzott el, 12 magyar, 8 pedig külföldi előadótól. A magyar előadók többek között a magyar szikesek hidrobiológiái kutatását, földtani, vízkémiai viszonyait, valamint az eddig megismert növény és állatvilágát, hidrobiológiái törvényszerűségeit ismertették. A külföldi előadók a szikesvizek regionális elterjedésének kérdéseivel, a kőzetoldékonyság kémiai problémáival, ozmózis és tűréshatár megfigyélések, vizsgálatok eredményeivel és a természetvédelemmel foglalkoztak. 7 előadás, magyar és külföldi szerzőktől, a Fertő hidrobiológiái kutatásának eredményeiről számolt be. A 20 előadáshoz 49 hozzászólás hangzott el; egyetlen előadás sem maradt reflexió nélkül, sőt a viták, véleménycserék messze az előadóülések idején túlnyúltak és kötetlen kollégiális eszmecserék keretében folytatódtak. A tanulmányútra 1969. október 1—4-ig, Budapest— Kecskemét—Szeged—Kunfehértó—Szeged—Szarvas— Hortobágy—Budapest útvonalon került sor. A tanulmányút célja az volt, hogy külföldi vendégeink hazai szakemberek helyszíni tájékoztatása mellett ismerhessék meg az Alföld legjellegzetesebb szikesvizeit, s ilyen jellegű természetvédelmi területeit. A felkeresett vizek földtani-földrajzi, kémiai, biológiai viszonyairól a helyszínen dr. Molnár Béla, Szépfalusi József és dr. Megyeri János tagtársaink nyújtottak mintaszerűen előkészített minden igényt kielégítő magyarázatot. A szikesvizek hasznosítási lehetőségeit a tanulmányút résztvevői ri'zsföldeken és halastavakon tanulmányozták. A rizstermesztéssel kapcsolatban Csávás Imre mg. mérnök (Szarvas), a hal tenyésztésre vonatkozóan Szalay Mihály igazgató (Szarvas) nyújtott nagy érdeklődéssel kísért tájékoztatást és helyszíni bemutatást. A Hortobágyon és egyéb természetvédelmi vonatkozásban dr. Sterbetz István volt fáradhatatlan kísérője a tanulmányútnak. A tanulmányút, keretében Szegeden, a Magyar Tudományos Akadémia gyönyörő székházában és Szarvason az Öntözési és Rizstermesztési Kutatóintézet új épületében további 5 előadás hangzott el. Ezek a szikesvizek hasznosításával kapcsolatban halastavak ökológiai viszonyaival, a haltenyésztés lehetőségeivel (különös tekintettel a komplex hasznosításra), a rizstermesztéssel és annak tájalakító hatásával, valamint a rizsföldek hidrobiológiái viszonyaival foglalkoztak. — Ezek az előadások is kivétel nélkül nagy érdeklődést, számos hozzászólást váltottak ki. A Szimpózium tárgyának megfelelően a résztvevők száma korlátozott volt: összesen 33 magyar és 12 külföldi (11 osztrák, 1 jugoszláv) szakember vett részt. (A Hidrobiológus Napok átlagos létszámánál ez azonban nem is kisebb!) A Szimpózium munkájáról egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az rendkívül intenzív és minden résztvevő számára — különösen a további , együttműködés és tájékoztatás tekintetében — igen hasznos volt. A rendezvény kellően reprezentálta a magyar kutatási eredményeket, elsősorban a dr. Megyeri János irányítása alatt álló MTA Szikeskutató Munkaközösség eredményeit. A Szikesvízi Szimpózium és a hazai szikeskutatás nagy elismerése, hogy az Osztrák Tudományos Akadémia az itt elhangzott teljes anyagot külön füzetben, német nyelven kiadja. A Szimpózium sikeres lebonyolítását különösen elősegítette Társaságunk Titkárságának gondos és lelkes munkája, az MTA Biológiai Kutatóintézetének, szegedi és szarvasi kartársainknak, vendéglátóinknak önzetlen segítsége. Dr. Bérezik Árpád 183