Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

Ember Károly: Beszámoló az aldunai tanulmányutakról

tünk az új panoráma úton az építkezéshez. Közben a magasból fényképezhettük a már kiürített Ada Ka­leh szigetét, a gőzmozdony vontatású Vaskapu csator­nát, valamint a balpartot Turnu Severintől új Orso­váig kiéített új fővasúti és közúti létesítményeket. Az 1968. évi tanulmányúton résztvevők Orsován ki­szállva Herkulesfürdő gyógyvizeivel ismerkedtek meg. A 21,6—34,5 m esésű vízlépcső a Duna 942,950 fkm szelvényében a Vaskapu csatorna alatt épül. A ju­goszláv és román közös létesítményben mindkét part­nál hajózsilip, hozzácsatlakozóan egy-egy erőmű és kö­zépen duzzasztómű épül. A hajózsilip két lépcsős: 34 m széles, 310 m hosszú kamrájú. Mindkét vízerőműbe 6—6 db 9,5 m futó­kerék átmérőjű 171 MW teljesítményű Kaplan turbi­nából álló vízgépcsoportot szerelnek. A két erőmű kö­zött 14 db egyenként 25 m széles fix bukógát és fe­lette vízszintszabályozó duzzasztógát épül. A 2050 MW beépített teljesítményű erőmű a hatodik, 11,3 mil­liárd kWo átlagos évi termelésével a harmadik helyet foglalja el a világranglistán (az Asszuáni és Niagara Erőművek évi átlagos energiatermelése kisebb!). 1968-ban a résztvevők a munkagödörben a műtár­gyak építésének kezdeti szakaszát láthatták. Néhány, a következő évben is eljött tagtársunk meglepődve ta­2. kép. Az épülő erőmű 1969. augusztusában 3. kép. Az épülő erőmű 1969. augusztusában A fényképfelvételeket pasztalta 1969. júniusában az előrehaladást, az elkészü­lő hajózsilip és erőmű betontömegét. A jugoszláv olda­lon 1966-ban 140 000, 1967-ben 481 000, 1968-ban 450 000 m 3 betont építettek be. 1969-ben mintegy 4500 fő dol­gozik a munkahelyen. 1969. júniusában meg tudtuk te­kinteni Kudic Milos főmérnök és munkatársai szíves kalauzolásával a zárógáttal övezett munkaterületet, a hajózsilipet és erőművet. Az 1278 m széles folyam ek­kor 276 m-re volt összeszűkítve. 1969. augusztusában, már újabb munkafázisban ki­terjedtebben építették a duzzasztóművet, a Dunát kö­zépen 176 m-re szűkítették, és ezért a jugoszláviai ol­dalon az erőmű műtárgyán is keresztül vezették a vi­zet. Így ekkor kevésbé lehetett tanulmányozni az épí­tési területet. Ezt a munkát a várhatóan kis vízhozamú időszakban készítették el. A jobbparti építési munkahely megtekintése után Orsovával szemben Tekija községben jártunk. Az ófa­lu házai között az új, fentebb épülő falura tekintve eszünkbe jutott, hogy e helyen nemsokára több 10 m-es vízoszlop borít el mindent. Visszafelé csodálattal és érdeklődéssel néztük a Vas­kapu szakasz feletti festői, csak kb. 160 m széles Ka­zár szorost, és a felső zuhatagos szakaszban a Grébeni fok sziklatömegét. A Dunáig lenyúló Galambóc vár romjai után, az elárasztás után is látható Babakáj sziklafoknál vettünk búcsút az Aldunától. 4. kép. A Grébeni fok — az Ister és a Danubius egykori határköve 5. kép. A Babakáj szikla I. MTI készítette. 181

Next

/
Thumbnails
Contents