Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

A XI. HIDROBIOLÓGUS NAPOK KERETÉBEN MEGRENDEZETT SZIKESVÍZI SZIMPÓZIUM ELŐADÁSAI - Dr. Fábry Györgyné: Szikestalajok néhány halastavának kémiai vizsgálata

valószínűleg a vízben oldható sók nagyobb mennyisége, a gyorsabb ütemű oldódás, melynek folyamatosságát a közeli erősen sós talajvizek biztosítják. A tavak 16 szelvényéből az iszapkivonatok felében kationok közül a Na+, másik felében a Mg

2 dominál, anionok közül tíz mintában a HCO3—, a többiben a SO-f— uralkodik. A vizek kémiai jellege nátriumhidrogénkarbonátos, a tápvízé magnézium hidrogénkarbonátos. Az iszapkivonatok ionos összetételét az 5. ábrán láthatjuk. A kationok és anionok mennyisége az ionkoncentráció növekedésével nő. Ezeknél a tavaknál, melyeknél a tápvíz iszapból való koncentrálódása a másik két tórendszernél nagyobb fokú, természetesen az iszapkivonat és a felszíni víz ionkoncentrációja szorosabb korrelációt mutat r = 0,865. A másik még szorosabb összefüggés az iszapszerveseanyagtartalma és a kivonat ionkoncentrációja között mutatkozott. Ennél a tórendszernél ismét előtérbe millivaljl 5"i t . M -o sof HCOj © '© '•©" ® ' © ' ® ® II, CS IIIj l

2CsCs I.VI

2C- T

ZT, II,VI,V

2 • y, '2 5. ábra. Az apaji tavak iszapkivona tainak kation- és aniontartalma © 3. táblázat Az apaji tavak felszíni vizeinek és iszapkivonatainak összefüggései, valamint paraméterei t Sorszám Tényezők 1. Iszapkivonat 2 ion 2. Iszapkivonat 2 ion 3. Iszapkivonat N 4. Iszap AL—P xxxp = 0,1% — felszíni víz 2 ion 0,865xxx 16 22,3589 1,1908 — iszap szervesanyag 0,908xxx 10 —52,8091 16,9003 — felszíni víz N 0,827xxx 10 _ 0,1975 0,1009 — iszap szervesanyag 0,834xxx 16 1,7932 1,8522 174