Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

A XI. HIDROBIOLÓGUS NAPOK KERETÉBEN MEGRENDEZETT SZIKESVÍZI SZIMPÓZIUM ELŐADÁSAI - Dr. Sterbetz István: A szikes vizek madártani problémái Magyarországon

A szikes vizek madártani problémái Magyarországon DR. STERBETZ ISTVÁN Madártani Intézet Szikeskutatásra Magyarország az egyik legalkalmasabb terület Európában. Országunk közel tíz százaléka szikes biotóp. Ilyen nagy arányban ez a sajátos élettér másutt nem fordul elő a kontinensen. Másik előny, hogy itt a különböző szikes típusok nem szóródnak szét nagy távolságokon, hanem mozaikszerűen keverednek. Ez lehetővé teszi, hogy viszonylag kis területeken is változatos adottságokkal ismerkedjék a kutató. A biotóptípusok koncentráltsága időben — pénzben is gazdaságosabbá teszi a vizsgálatokat. Szikeseinknek kvalitatíve és kvantitatíve egyaránt gazdag a madárvilága. A háromszázharminchat fajt számláló hazai madárfaunának nyolcvanhét százaléka szikes környezetben is előfordult. Számos európai raritásnak találjuk itt a fészkelőhelyeit. Sóstavainkon kontinentális jelentőségű vonulási állomások adódnak, szerepe gazdaságilag is erősen érdekelt. A túlnyomórészben szikes talajokon létesített halastavak és rizsföldek időnként sokat szenvednek a különböző madárkároktól, de ugyanakkor komoly biológiai védelmet is nyújt számukra a madárvilág. Az itt felmerülő problémák kutatása ezért nem csupán l'art pour l'art feladat, hanem a természetvédelem és mezőgazdaság számára egyformán nagy gyakorlati jelentőséggel rendelkezik. Szikes tavaink ornithológiai feltárásának tekintélyes múltja van. Petényi János Salamon már a múlt század elején rendszeresen kutatta a Budapesttől délre elterülő apaji- ürbői pusztákat. Örökségét itt később Cerv^ Frigyes, majd Schenk Jakab vette át a jelen század első évtizedeiben. Ugyanebben az időben a Fertőn is számos, ismert nevű kutató szolgálta az ornithológiát. Ezek a korai vállalkozások azonban csak az országos faunakép kialakítását szolgálták, ökológiai szemléletük nem mutatott rá a szikes vizek sajátosságaira. A korszerű szikes-kutatás csak harmincöt évvel ezelőtt indult meg, amikor Bei'etzk Péter professzor elkezdte megfigyeléseit a szegedi Fehértavon. Beretzk több, mint három évtizedes munkássága nemzetközi relációban is a szikesek orniskutatásának legjelentősebb eredményeit produkálta. A második világháború alatt készült el Udvardy Miklós hortobágyi ornithogeográfija. Beretzk és Udvardy alapvető munkássága után igen gyakran közöl lokális ornithológiai témákat a szikes irodalom. Ujabb nagyméretű vállalkozásra azonban csak ezerkilencszázhatvanban került sor, amikor a Magyar Madártani Intézet a Duna-Tisza közének kollektív kutatását szervezte meg. A tíz évre tervezett . munka jelenleg befejezés előtt áll. Évente tizenöt— húsz kutató ezideig ezerháromszátötven megfigyelőnapot produkált. Sajnos azonban szinte megoldhatatlan feladatnak látszik az egybegyűlt, hatalmas anyag közlése. Végül a Magyar Tudományos Akadémia szegedi csoportjának jelenlegi vizsgálataiban szintén helyet kapott az ornithológia. Itt sokoldalú, komplex program különösen az ökológia számára nyújt tág lehetőségeket. Szikeseink madártani közleményeinek száma ez ideig már az ezret is meghaladta. E tekintélyes ismeretanyagból röviden az alábbi következtetések vonhatók: 1. A magyar szikesvizek rendkívüli vonzerőt jelentenek a madárvilág számára. Faunájuk fajszámban és mennyiségileg is gazdag, ökológiailag sokoldalú. 2. Az itt előforduló fajok közül néhány kizárólag csak szikeseken található Magyarországon. 3. Egyes halofil fajok a különböző sós biotóptípusok között következetesen válogatnak. 4. A tipikusan halofil fajokat elsősorban táplálkozásökológiai okok láncolják a szikes vizekhez. . A magyar szikesvizek madárvilága sok rokon vonást mutat a belsőázsiai sóstavak és európai tengerpartok ornisával. 6. Szikes madárfaunánk kontinentális jelentőségű természetvédelmi értéket képvisel. 7. A madárvilág szikes tavaink anyag és energiaforgalmának egyik súlyponti tényezője. Halastavakon, és rizsföldeken nagy kártevési lehetőségek nyílnak számára. Ugyanakkor számos faj jelentős szerepet tölt be a biológiai növényvédelemben is. 8. A szikesek korszerű ornithológiai vizsgálatát a gyakorlati természetvédelem és a mezőgazdaság egyaránt igényeli és sürgeti. Ezek a felismerések szabják meg jövőbeni kutatásaink szervezési tennivalóit és célkitűzéseit. Az eddigi tapasztalatokból kitűnt, hogy a korábbi ad hoc vizsgálatok ideje lejárt. Problémáink messze túlnőttek a hagyományos lokálfaunisztikai kutatásokon. Magyarországon napjainkban nem egyes elszórt tavacskák feldolgozása a feladat. Globálisan kilencezer km-szikes terület ad fel számunkra gyakorlati kérdéseket. Egy tágabb látókörű, jövőbeni alapkutatás mindenek előtt a madártani jelentőségű szikes biotópok számbavételét sürgeti. Kívánatos lenne ezeket a területeket mielőbb felkeresni, és róluk országos törzskönyvet készíteni. E felmérés során az erre érdemes biotópoknak kellő természetvédelmi kezeléséről is gondoskodni kell. Az alapkutatások állandó időszerű feladata a faunisztika. Ezt egyrészt az időről-időre változásokat okozó anthropogén hatások, a száraz és vízbő esztendők periódusai és a madarak nagy mozgási köre egyaránt indokolja. A súlypontian érdekelt szikestavaikon — elsősorban rezervátumokon — igyekeznünk kell minél folyamatosabb vizsgálatokat biztosítani. ökológiai tennivalóink sokfelé ágazók. Leginkább szükségét érezzük a különféle szikes-típusok madártani klasszifikálásának. Régóta látjuk, hogy a talajtani, botanikai, vagy hidrobiológiái felosztások a madarak esetében nem mindig alkalmazhatók. Különösen a tipikusan halofil fajoknál tapasztalunk néha lényeges eltéréseket. Nagyon érdekes távlatok nyílnak a középeurópai— belsőázsiai és tengerparti viszonyok ökológiai összehasonlításában. E vizsgálatok korábbi kibontakozását a háború gátolta. Reméljük, hogy a jövőben annál inkább meg lesznek ennek a lehetőségei. Állandó jellegű alapkutatási feladataink között kell még említeni a bibliográfiát. Szikeseink madártani irodalma nagyon szétszórt. Jelentős közlemények sokszor más profilú, kevésbé ismert lapokban szóródnak saét. Nemzetközi jelentőséget látunk a magyar szikes irodalom összegyűjtésében és közzétételében. E kívánalom eddigi eredményeként a Hortobágy és a DunaTisza közének összegyűjtött ornithológiai irodalmát könyvelhetjük el. A produkciósbiológia nehéz problémái körvonalazzák alkalmazott feladatainkat. Ma már világosan látjuk, hogy elsősorban táplálkozási kérdés a madár és szikes biotóp közötti kapcsolat. Ez a felismerés gazda141