Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

A XI. HIDROBIOLÓGUS NAPOK KERETÉBEN MEGRENDEZETT SZIKESVÍZI SZIMPÓZIUM ELŐADÁSAI - Dr. Molnár Béla: A dél-alföldi szikes tavak keletkezése

m NyDNy 110105• * m c FI «i lllii 7 6 9 10 11 12 üü 1 i

uM 1 1

5 - 16 ! ' ! H^l» 3. ábra. A soltvadkerti Petőfi tó földtani típusszelvénye (Mucsi M., 1965). 1. durva homokos középszemű homok (0,02—2,0 mm 0; — 2. középszerű homok (0,02—0,5 mm 0); — 3. aprószemű homok (0,1—0,2 mm 0); — 4. finomszemű homok (0,06—0,1 mm 0); — 5. löszös finom homok (0,02— 0,1 mm 0); — 6. finom homokos lösz (0,02—0,1 mm 0); — 7. típusos lösz (0,02—0,05 mm0); — 8. szikesedett infúziós lösz (0,005—0,05 mm 0); — 9. durva kőzetliszt (0,02—0,06 mm 0); —10. durva kőzetlisztes finom kőzetliszt (0,005—0,06 mm 0); — 11. agyagos finom kőzetliszt (0,005—0,02 mm 0); — 12. agyag (0,005 mm 0); — 13. humuszos üledék; — 14. mésziszap; — 15. gyengén tőzeges rétegek; — 16. növénymaradványos szintek; — 17. karbonáttartalom; — 18. pH érték A plesztocén végén és a holocén mogyorókor száraz szakaszában a Duna—Tisza közi Hátságon, az uralkodó szélirány által kialakított ÉNy—iDk-i irányú futóhomok buckasorok között, a lefolyástalan mélyedésekben, csapadékosabb időszakok magasabb talajvízállása folytán állandó jellegű, bár sekélyvizű tavak jöttek létre, amelyeknek legtöbbje a buckasorok irányának megfelelően ÉNy-—DK irányban nyúlik el. (2. ábra). A tavak egyik csoportjának alapját pleisztocén-végi lösz (W

3) jelenti, pl. Kunfehértó (Miháltz I. — Mucsi M. 1964). Erre a löszre közvetlenül a tavi üledék következik, ami bizonyítja a tavak holocén eleji kialakulását (M. Faragó M. 1966). A tavak másik csoportjánál a pleisztocén-végi löszre először még a holocén fenyő-nyír és a száraz mogyorószakasz futóhomokja következik, tehát csak az ezt követő csapadékosabb időszakban alakultak ki a tavak és rakódtak le a tavi üledékek pl. Petőfi tó (M. Faragó M. 1966), (3. ábra). A pleisztocén-végi lösz (W

3) száraztérszínre rakódott hullóporból keletkezett, így az infúziós (nedvestérszíni) lösszel szemben lazább szerkezetű, homokasabb, faunában szegényebb és karbonáttartalma általában nagyobb. A futóhomok jól koptatott matt felszínű apró homok szemcsékből áll. 4. ábra. A kardoskúti Fehér tó helyszínrajza, a tavaszi gasságával, a fúrások helyével 1. Fúrás -helye; — 2. bemért kút helye; — 3. túlfolyó nagy vízálláskor észlelt talajvíz tengerszintfeletti maés a szelvények vonalával ásottkút; — 4. a talajvíz feltételezett áramlási iránya 126