Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Dr. Szabolcs István-dr. Várallyay György: Talajviszonyok a Fertő tó környékén

Összefoglalás IRODALOM A Fertő—Hanság-medence mélyedésének nyugati és déli határát élesen vonja meg a soproni hegyvidék és Fertő melléki dombvonulat, illetve az Ös-Ikva kiemelkedő hordalékkúpja. Ez az éles határvonal talajviszonyok tekintetében is megmutatkozik. Míg a peremeken többé-kevésbé erodált erdőtalajok (barna erdőtalajok és rendzinák) fedik a felszínt, addig a medencében hidromorf talajképződmények: öntés, réti és szikes talajok találhatók. A Fertő menti talajok közös jellegzetességei a heterogén, mozaikos elhelyezkedés, alluviálisan rétegezett szelvényfelépítés, igen változatos mechanikai összetétel, nagy CaC0

3-tartalom és lúgos, néha erősen lúgos kémhatás. A Fertő-medencében a fő talajképződési tényező a víz. A mélyebbfekvésű részeket magas tóvízállás, vagy tartós északi széljárás alkalmával gyakran elborítja a Fertő vize, amely néha nemcsak oldott sókat, hanem szuszpendált homok, iszap és agyagrészecskéket is visz az elborított részekre, s hagy vissza — bepárlódva, vagy tökéletlenül visszavonulva, pangóvizeket képezve — a talaj felszínén, illetve a talajban. A Fertő vize ugyanakkor a talajviszonyok befolyásolásán keresztül közvetve is döntően hat a talajképződési folyamatokra. A magasan álló, sós talajvizek gyakran eredményeznek sófelhalmozódást, szikesedést. A területen érvényesülő főbb talajképződési folyamatok fentieknek megfelelően a következők: a) üledéklerakódás (alluviumképződés); b) láposodás; c) réti talajképződés; d) sófelhalmozódás, szikesedés. Az állandóan vízzel borított és ismétlődő üledékborításoknak kitett részeken az első, sekélyvizű, állandóan nedves, tocsogós részeken a második, magas talajvízű, de jó természetes drénviszonyokkal rendelkező területeken a harmadik, felszínközeli, pangó, sós talajvizű területeken a negyedik folyamat a döntő, de ez természetesen egy vagy több másik folyamattal együtt, gyakran bonyolultan összefonódva jelenik meg. s okozza e terület tarka talajtakaróját. A Fertő vízrendezésével párhuzamosan, a másodlagos szikesedési folyamatok megelőzése céljából, megfelelő drénrendszert is ki kell építeni, ennek hiányában ugyanis a terület intenzív mezőgazdasági hasznosítása nem oldható meg. 1. BORCNKAI P.: Fritz Kopf a Fertő tó osztrák részének vízháztartásáról. HIDR. KÖZL. 47. 1967. 2. FRANZ H.: Zur Kenntnis der Steppenböden im pannonischen Klimagebiet österreichs. DIE BODENKULTUR, 8 (2) 1955. 3. FRANZ H.—HÖFLER H.—SCHERF H.: Zur Geosoziologie der Salzlackengebite am Ostufer des Neusiedlersees. VERH. D. ZOOL. BOT. GESELLSCHAFT, WIEN 86/86. 1937. 4. FRANZ H.—HUSZ G.: Die Salzböden un das Altér der Salzsteppen im Seewinkel. MITT. OSTERR. BODENK. GES., Heft 6. 1961. 5. GHOBADIAN A.: Zur Characteristik einiger Böden des Seewinkels (Burgenland) mit besonderer Berücksichtigung der Salzböden. DISS. AN DER HOCHSCHULE FÜR BCDENKULTUR, WIEN, 1964. 6. HUSZ G.: Untersuchungen über die Entstehung von Salzböden im Seewinkel (Burgenland) als erste Grundlage ihrer Melioration. DISSERTATION. HOCHSCHULE FÜR BODENKULTUR WIEN, 1962. 7. HUSZ G'.: Zur Bodenkartierung im Salzbodenbereich des Seewinkels. WISS. ARB. BURGENLAND, Heft. 29. 1962. 8. HUSZ G.: Zur Kenntnis der jungquartSren Sedimente des Seewinkels im Burgenland (österreieh). WISS. ARB. BURGENLAND, EISENSTADT, 1965. 9. HUSZ G.: Einiges zur Theorie und Praxis der Salzbodenmelioration mit besonderer Berücksichtigung der Verhaltnisse im Seewinkel (österreieh). I. DIE BODENKULTUR 16. 1965. 223—244. 10. HUSZ G.: Einiges zur Theorie und Praxis der Salzbodenmelioration mit besonderer Berücksichtigung der Verhaltnisse im Seewinkel (österreieh). II. DIE BODENKULTUR 17. 1966. 1—33. 11. HUSZ G'.: Zur Systematik der Salzböden des Seewinkelgebietes in österreieh. DIE BODENKULTUR, 17. 1966. 295—309. 12. HUSZ G.: Das KationenverhSltnis einiger „Steppenböden" des östlichen österreieh. DIE BODENKULTUR, 18. 1967. 113—126. 13. HUSZ G.: Ein Vergleieh österreichiseher und ungarischer Salzböden hinsiehtlieh ihres Chemismus und ihrer Textur. WISS. ARB. BURGENLAND, 38. 167. 14. KAROLYI Z.: A Hanság és a Fertő tó. VÍZÜGYI KÖZL. 37. 1955. 291—332. 15. KÁRPÁTI L.: Adatok Sopron környékének geomorfológiájához. FÖLDR. ÉRT. 4. 1955. 21—40. 16. KVASSAY J.: Fertő szabályozás. Kézirat, 1905. 17. LESZTAK V.—DARAB K.: Die Böden im Gebiet des ..Hanság" und ihre bodenphysikalischen Eigenschaften. AGROK. ÉS TALAJTAN. 13. 1964. 19—28. 18. PÉCSI M.—SOMOGYI S.: Magyarország természeti földrajzi tájai és geomorfológiai körzetei. FÖLDR. KÖZL., 15. 1967. 285—304. 19. SZABCLCS I.: A dunántúli szikesek. IV. A kén dinamikájának sajátosságai a Fertő-menti szikes talajokban. AGROK. ÉS TALAJTAN. 15. 1966. 395—406. 20. SZABOLCS I.—ÁBRAHÁM L.: A Fertő-tó menti szikes talajok. AGROK. ÉS TALAJTAN. 6. 1957. 99—108. 21. SZONTAGH T.—HORUSITZKY H.—MAROSY P.—ASBÖTH B.: A Fertő-tó geológiai és mezőgazdasági viszonyainak tanulmányozására kiküldött bizottság jelentése. F. M. Kiadása, Budapest, 1903. 22. THIRRING G.: A Fertő és vidéke. FÖLDR. KÖZLEM. 14. (9.) 1886. j 23. VARALLYAY GY : A 4957/2. sz. térképlap magyarázója. KÉZIRAT. Budapest, 1943. 24. VARGA L.: Adatok a Fertő-tó fizikai és kémiai viszonyainak évi változásaihoz. HIDR. KÖZL.. 1931. 25. VARGA L.: A Fertő-tó leesapolásának kérdése. A FÖLDGÖMB, 4. (10.) 1933. 26. WOYNAROVICH, E.: Adatok a Fertő-tó vizének kémiai összetételéhez. MAGYAR BIOL. KUT. MUNK. 13. 1941. 301— 309. 67