Hidrológiai tájékoztató, 1969 június
A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Dr. Donászy Ernő: A Fertő tó nádasát borító víz minőségének vizsgálata
A Fertő tó nádasát borító víz minőségének vizsgálata DR. DONÁSZY ERNŐ Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet A természetes tavak életében a műszaki beavatkozások előre nem látott következményekkel járhatnak. A Fertő tó esetében jelentős mesterséges beavatkozást jelentett annak a csatornarendszernek kiépítése, amelynek segítségévél a learatott nád vízi úton kiszállítható. A csatornarendszerrel mintegy 8000 kh nánádas parcellás kiépítése a nádast termelési szempontból is jól ellenőrizhetővé tette. el. Milyen hatást gyakorol a vízminőség változása a nádra, annak fejlődésére, szilárdságára. A rendszeres vizsgálatokhoz szükséges helyszíni laboratóriumot kívántunk berendezni, azonban NyugatDunántúl gyógyfürdőinek fejlesztésével kapcsolatban elveszett számunkra az a lehetőség, hogy a Balfon megkezdett munkát folytassuk. Az 1966. és 1967. években végzett munkánk eredményét ennek ellenére alapvetőnek és irányt mutatónak kell tekintenünk. Ezért kívánjuk közzétenni a vizsgálatok eredményeit. Jelen ISWWf 1 * ^ * " Utfp i^Hi m ••fi HSÉ 1. kép. Terjedő nádas (Tilesch S. felvétele) Az észak-déli irányú főcsatornákban és főleg az ezekre merőleges kiscsatornákban, továbbá a parcellákon végbemenő vízáramlás módja és hatása nem volt ismeretes. Voltak viszont parcellák, amelyeken a nád minőségi leromlása volt tapasztalható. A vizsgálatokat megelőző Fertő tavi helyszíni bejárásaink során több jelenségre figyeltünk fel, amelyeknék egy része a Fertő tó vízmozgásána'k sajátosságával függ össze. Ennek egyik tényezője a széljárás. A Fertő tó nádasklímáját befolyásoló tényezők vizsgálata vetette fel bennem a további gondolatmenetet olyan irányban, hogy a vízáramlásnak kémiai módszerekkel történő tanulmányozását kell megkezdenünk. Felügyeleti szervünk 1966. április 12-én adta többek között azt a feladatot, hogy a csatorna-hálózat és a parcellák borítóvize minőségének rendszeres vizsgálatát végezzük 1MB . ;7f \í • í&l 2. kép. Pangó víz, ritka nád Fertőhomok előtt (Tilesch S. felvétele) | il 1m«n| ' 'fW >•/•' 5 , W ! - * fh' , '/ , : «> ' -> < jf ... „. ... * < < * Zi'* ' 3. kép. Kézi nádaratás (Tilesch S. felvétele) tanulmányban az 1966. noveber 10-én végzett helyszíni és ezt követő laboratóriumi vizsgálataink eredményét, a vizsgálatokból levonható következtetéseket ismertetjük. 1966. november 10. Mintavételek A Fertői Nádgazdasági Vállalat közreműködésével 10 helyet választottunk ki ahhoz, hogy a különböző • parcellákat borító víz és a nyílt víz minőségének öszszehasonlítására mintákat vegyünk. A mintavételi helyeket az 1. ábra tünteti fel. A vizsgálatok eredményét az 1. táblázatban közöljük, míg az egyes mintavételi helyek vízminőségének eltérését okozó tényezők közötti összefüggések regressziós koefficienseit és a regressziós egyenletek adatait a 2. táblázaton találjuk. Az 1. táblázat utolsó sorában megadtuk a mintavételi helyek vízminősége közötti szignifikáns eltérések leolvasásához a Sz. D. 5% értékeket is. A mintavételi helyeket koordináta-rendszerben metszéspontokkal adtuk meg és így nyugatról-keletre haladó sorszámozással láttuk el. Így pontosan meghatározható a „véletlen elrendezésű" reprezentatív mintavételi helyek közötti távolság mind kelet-nyugati, mind pedig észak-déli irányban. A mintavételre az időpont kedvező volt, mert megkezdődött már a nádaratás és egyes parcellákon a csa• 68
