Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Vermes László-Szabó Károly: Mit kell tenni hazánkban a szennyvízöntözések gyakorlati megvalósítása érdekében. Hozzászólásokkal

mind a szennyvíztermelők, mind a szennyvízhasznosítók, mind a hatósági szervek felé. 3. A szennyvízöntözések tervezése során szerzett tapasztalatok (Szabó Károly előadása) 3. 1. Bevezetés A szennyvízöntözés gondolata nem új keletű hazánkban. Az első szennyvízöntőzőtelep létesítésére Arad mellett már 1896-ban sor került. E telep létesítése óta eltelt kb. 70 év alatt megkísérelték legalább részben Sopron, Eger, Debrecen, Pécs, Székesfehérvár, Kaposvár. Budapest stb. szennyvizét is öntözéssel hasznosítani. A számos kísérlet ellenére hazánkban ma egyetlen üzemi méretű szennyvízöntözőtelep sem működik, pedig a külföldi példák, de a Debreceni Kísérleti Szennyvízöntöző Telep tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a szennyvíz öntözésre sikerrel felhasználható, így a hazai sikertelenségek okai is nyilván elháríthatok. 3. 2. A szennyvízöntözés jelentősége Az ipar, a város, de a mezőgazdasági nagyüzem is egyre több szennyvizet termel. A termelt szennyvizek egyrésze ma még tisztítás nélkül kerül élővízfolyásainkba, másik része jelentős népgazdasági áldozatok árán mechanikai és biológiai tisztítás után jut a befogadóba. Gyakran előfordul azonban, hogy a szennyvízkibocsátó térségben befogadó nincs, vagy, ha van is, annak élővízhozama rendkívül kicsi, ilyenkor a szennyvíz szakszerű kezelésére, tisztítására szinte egyetlen módszer a természetes biológiai tisztítás, az öntözés. Más szóval a szennyvíz öntözéssel történő hasznosítása általában és kétséget kizáróan elsősorban ott jelentős, ahol a szennyvízkibocsátó térségben nincs megfelelő befogadó. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy adott esetben még akkor is a szennyvíz öntözéssel történő hasznosítása mellett kell dönteni, ha az egyéb feltételek kedvezőek, a mesterséges tisztítás szempontjából is. Ez esetben azonban a gazdaságosság hivatott dönteni a két változat között. A szennyvízöntözésnek mint szennyvíztisztításnak, jelentősége röviden a következőkben foglalható össze: a) A szenyvíz öntözéssel történő hasznosítása esetén az élővízfolyások teljes védelme biztosítható (a kiöntözött szennyvíz nem kerül élővízfolyásba). b) A szennyvízöntözésnek, mint szennyvíztisztítási módszernek szemben a mesterséges tisztítással (mechanikai + biológiai) nemcsak költség, hanem hozam oldala is van, tehát az improduktív beruházást egy produktív beruházás váltja fel. c) A szennyvízben lévő jelentős értékű tápanyagok jó része mesterséges tisztítás esetén veszendőbe megy, öntözés esetén azt a mezőgazdaság hasznosítja. d) Abban az esetben, ha a szennyvízkibocsátó térségében nincs jelentős élővízfolyás, feltételezhető, hogy öntözővíz sem áll rendelkezésre, így a mezőgazdasági üzem a szennyvízzel öntözővízhez jut olyan területen, ahol egyébként arra nincs, illetve kedvező esetben is csak költséges, ún. öntöző főművek építése után volna lehetősége. Az a) pont alatt ismertetett előnye a szennyvízöntözésnek nem mérhető, de kétségtelen nagy a népgazdasági jelentősége. A b), c) és d) pont alattiak számszerűen kifejezhetők, így abban az esetben, ha a szennyvíztisztítás tervei mindkét változatra elkészülnek (mechanikai + biológiai és öntözés) a gazdaságosabb megoldás — legalább is népgazdasági szinten — egyértelműen megállapítható. 3. 3. A szennyvízöntözés lassú térhódításának okai A szennyvizet hasznosító mezőgazdasági üzem fekáliás szennyvízzel történő öntözés esetén csak szigorú egészségügyi rendszabályok betartása mellett termelhet. Ez azt is jelenti, hogy egyes növényeket a termelésből eleve ki kell zárnia, másokat csak az ún. türelmi idők betartása mellett lehet termelnie. A tiszta vízzel öntöző üzem a rendelkezésre álló öntözővízből bizonyos kereteken belül akkor és annyit használ fel — az időjárástól függően — amikor és amennyire a termelés érdekében szüksége van. A szennyvízzel öntöző üzem öntözőtelepe a mesterséges tisztítómű szerepét tölti be, s lényegében természetes biológiai tisztítást végez. E feladatának a szennyvízzel öntöző üzem csak akkor tud eleget tenni, ha a szennyvízkibocsátó által termelt szennyvizet maradék nélkül fel tudja venni, el tudja helyezni az év- és napszakoktól függetlenül, tekintet nélkül arra, hogy neki erre a termelés érdekében szüksége van-e. Ezért az öntözés és a mezőgazdasági termelés zavartalan menetének biztosítása érdekében bizonyos területeket a szennyvízzel öntöző üzemnek a termelésből ki kell vonnia és azokat a kritikus időszakokban szűrőmezőként kell hasznosítania. Ezek röviden a legfontosabb korlátozó tényezők, melyek a szennyvízöntözés lassú térhódítását okozzák. Ezeket a megkötéseket, korlátozásokat pedig csak igen jó anyagi, technikai felkészültséggel rendelkező mezőgazdasági üzem meri vállalni, s az is csak akkor, ha tiszta vizű öntözésre nincs lehetősége. A szennyvízöntözést éppen a fentiek miatt ott kell elsősorban kezdeményezni, ahol tiszta víz öntözésre nem áll rendelkezésre, a szennyvíz pedig fekáliamentes, pl. élelmiszeripari szennyvíz. 3. 4. Tervezés során szerzett tapasztalatok Az alábbiakban azokat a tapasztalatokat kívánom ismertetni, amelyekre Debrecen, Kecskemét, Nyíregyháza, Békéscsaba és Demecser szennyvízöntözési terveinek készítése során tettünk szert. Azok közül is elsősorban azokat, melyek általános érvényűeknek tekinthetők, s nemcsak a megvalósítást, hanem magát a tervezési munkát is hátráltatják. 3. 4. 1. Vízminőség Ma jobb híján a tiszta vízre előírt vízminőségi előírások érvényesek a szennyvízre is. Ezek az előírások pedig véleményünk szerint nem alkalmasak a szennyvizek minőségének elbírálására. Mint ismeretes, a tisztavízre előírt vízminőségi előírás az öntözővizet sótartalma, Na és Mg %-a, valamint szóda lúgossága alapján osztályozza. Váztalajokon (homok) a megengedhető összes sótartalma az öntözővíznek 1000 mgT lehet. A szennyvizek összes sótartalma pedig ezt az értéket messze felülmúlja, nem ritkák különösen az élelmiszeripari szennyvizeknél az 1500—2000 mg/l körüli értékek. Ez természetes is, hiszen ezeknek a vizeknek éppen az az értékük, hogy jelentős mennyiségű tápanyagot, tápsókat tartalmaznak, amelyeket tiszta vizű öntözés esetén műtrágya for40