Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Vermes László-Szabó Károly: Mit kell tenni hazánkban a szennyvízöntözések gyakorlati megvalósítása érdekében. Hozzászólásokkal

májában esetleg éppen az öntözővízhez keverve juttatunk a területre. Hogy mégis sikerült eddig több szennyvízöntözési tervet elkészíteni, az annak köszönhető, hogy a talajtani szakemberek nem ragaszkodtak szigorúan a vízminőségi előrásokhoz. Természetesen azért az is előfordult, hogy a szennyvíz 1:1, 1:2 arányú hígítását írták elő. Tudomásul kell vennünk, hogy ott, ahol ilyen arányban hígító víz áll rendelkezésre, a szennyvízöntözés megvalósítása nem remélhető. Az a mezőgazdasági üzem, amelyik tiszta vízzel tud öntözni, majd a későbbiekben ismertetésre kerülő okok miatt nem vállalja a szennyvízöntözést. 3. 4. 2. Tarozás A szennyvíztermelés általában folyamatos, így az télen. nyáron, éjjel, nappal érkezik az öntözőtelepre. A mezőgazdaság pedig még tenyészidőszakban is az időjárástól függően, de szakaszosan igényli az öntözővizet. Minden eddig kiadott tervezési segédlet foglalkozik a tározás fontosságával a szennyvíz szakszerű felhasználása érdekében. Szántóföldi szennyvízöntözés esetén ez nélkülözhetetlenül szükséges, de hazánkban ma nincs egyetlen olyan szerv sem, amely felelősséggel a tárózhatóság kérdésére választ tudna adni, mert nem ismeretesek a tározás ideje alatt lejátszódó vegyi és biológiai folyamatok. Természetesen így a tározást terveinknél igyekeztünk elkerülni úgy, hogy 1—2 napos kiegyenlítő tározónál nagyobbat nem terveztünk, de úgy is, hogy a felesleges szennyvizet inkább nagyobb szűrőmezőt tervezve, részben nyárfa, részben alagcsövezett szűrőmezőre vezettük. 3. 4. 3. Szűrőmezö Az érvényben lévő szakmai szabvány kategorikusan kijelenti, hogy az öntözésre berendezett terület 2%-án alagcsövezett szűrőmezőt kell létesíteni. A lengyel üzemi méretű, de a debreceni kísérleti telep tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy biztonsági területek (szűrőmezők) nyárfával hasznosítva kedvező talajtani adottságok esetén alagcsövezés nélkül is kialakíthatók. Elképzelhető az a szélső eset, hogy az alagcsövezett szűrőmező teljesen elmaradhat, így jelentős beruházás megtakarítható és a kieső inproduktív területek is csökkenthetők. Az inproduktív területek csökkentése érdekében a szabvány előírásai ellenére az öntözött terület 2%-án még sohasem terveztünk alagcsövezett szűrőmezőt, inkább a nyárfával hasznosított területek arányát növeltük. \ 3. 4. 4. Egészségügyi előírások A nem minden ok nélkül szigorú egészségügyi előírásoknak igen súlyos az a kitétele, hogy a szennyvízöntözőtelepnek lakóhelytől, lakóteleptől legalább 500 m távolra kell lennie. Súlyos ez azért, mert szennyvízöntözéssel elsősorban alföldi városaink térségében kell számolnunk, itt viszont az elszórt tanyák nagy száma miatt az 500 m-es távolságot betartani és így kialakítani az öntözőtelepet, majdnem lehetetlen, ezért a tanyákat felszámolásra kell ítélni, aminek következményeként a beruházás költsége igen nagynak adódik. A türelmi idők közül kritikus a pillangósokra előírt három hét. Ez az előírás az öntözés időtartamát lecsökkenti 14—16 napra, a pillangósok esetében és ez a telep, fürt földbe épített vezetékeinek túlméretezését teszi szükségessé a tisztavizű öntözéshez képest, s ez természetesen a beruházást is növeli. 3. 4. 5. Műszaki kérdések Szántóföldi szennyvízöntözés esetén a telepen a hordozható berendezések kézi telepítése nem tekinthető megoldásnak. Jobb híján természetesen a hordozható berendezést eddig mindig kézi telepítéssel terveztük a szektoros üzemű T—45-ös szórófejjel. Az eddig elmondott eredmények és eltérések az előírásoktól hosszú viták eredményeként születtek meg és számos esetben a tervezést hátráltatva határidő eltolódásokat okoztak, s végül egyedi esetekre vonatkoztak. 3. 5. Javaslatok Javasolni kell a vízminőségi előírások sürgős felülvizsgálását a debreceni telepen szerzett tapasztalatok alapján, esetleg további kutatásokat a kérdés tisztázására. A szennyvizek tárózhatósága sürgős vizsgálatot igényel. Különösen az élelmiszeripari szennyvizekre vonatkozóan. Műszaki vonatkozásban a mozgatható berendezések gépi telepítését kell megoldani egyrészt egészségügyi okok, másrészt nagy kézi munkaerő igénye miatt. Ki kell alakítani speciális szektoros gumifúvókás, a szennyvíz öntözésre alkalmas szórófejeket. Az alagcsövezésre olcsóbb, gazdaságosabb megoldást kell keresni, mint az égetett agyagcső. Gondoskodni kell az elavult szakmai szabvány helyett sürgősen új szabvány kiadásáról. Ebben tisztázni kell pl. azt, hogy mi tekintendő lakóhelynek és lakótelepnek. Indokolatlanul ragaszkodni kell-e még ahhoz, hogy a terület 2%-án alagcsövezett szűrőmező létesítendő vagy biztonsági terület esetenként meghatározható. Takarmánynövényeknél a feldolgozás technológiájától függetlenül fen kell-e tartani a háromhetes türelmi időt, pl. forrólevegős lucerna szárítás esetén. 3. 6. Megvalósítás akadályai A tervek megvalósulását a beruházási és üzemelési költségek megosztása körüli viták eddig minden esetben megakadályozták. A beruházási és üzemelési költségek megosztására két szélsőséges elképzelés jellemző. Az egyik az, amikor a szennyvízkibocsátó még a mechanikai tisztítás költségét is szeretné az öntöző üzemmel megfizettetni, de általánosabb az az eset, amikor a szennyvízkibocsátó azt kívánja, hogy a mezőgazdasági üzem a mechanika tisztítás után vegye át a szennyvizet, s attól kezdve viselje annak minden költségét és hasznát. A másik szélsőséges eset, amikor a mezőgazdasági üzem kijelenti, hogy területét átadja a szenyvízöntözés céljára, tűrve annak berendezését, viseli az öntözés közvetlen költségeit, de a beruházásból semmit sem vállal. Természetesen ilyen szélsőséges álláspontok képviselése mellett a megegyezés eleve reménytelen. Meg kell mondani azt is, hogy általában a mezőgazdasági üzem az, amely álláspontjához mereven ragaszkodik, s az a következőkkel magyarázható. 41