Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Dr. Varga Ferenc-Deli János-dr. Csonti Ferenc: Ásott kutak növényvédőszer szennyeződéséről

dését a .mezőgazdaságban. Az első időkben a szervezetben való felhalmozódását és mérgező 'kihatását még nem ismerték fel, illetve kellően nem értékelték. A vészharang meghúzásá hamarosan megtörtént. A folyók, halastavak lakóinak pusztulása szemmel láthatólag is figyelmeztette az emberiséget a szakszerűtlen felhasználás tragikus következményeire. Az amerikai Rachel Carson megrázó regénye „A néma tavasz" a közvéleményt is megdöbbentette. Parasztjaink, mezőgazdasági dolgozóink is régen tudják, hogy a növényvédőszerrel kezelt kukorica, vagy más kultúrnövény táblákból kipusztul, eltűnik az értékes vad és madárállomány. Az ilyen táblákban járót valósággal idegesíti a körülötte lévő nagy csend. Ilyen előzmények után jutottunk el a növény védőszerek kellő értékeléséhez. Elővigyázatos felhasználásával munkánkat, életkörülményeinekt megkönnyíthetjük, de felületes raktározása, felhasználása és megsemmisítése az emberiség széles rétegeire károsan hathatki. Különösen a maradék és forgalomból kivont növényvédőszerek megsemmisítése megoldatlan az egész világon. Tanácstalanságukban és tudatlanságukban az emberek nem tudnak mást tenni, minthogy a használatból kiiktatott, elhagyott kútakba vagy vizesgödrökbe öntik, vagy dobálják az értékét vesztett növény védőszereket. Nem gondolnak arra, hogy az első talajvízzáró agyagréteg felett a vízerek néha több száz méter távolságra is elvihetik az oldott -szennyet, vagy növényvédőszert. Ez a veszélyes jelenség is mindinkább sürgeti a növényvédőszer maradékok megfelelő törvényes megoldását, méregtemetők létesítését. A felszíni vizek védelmének egy másik igen jelentős területét és feladatát a sugárszennyezettség kérdése adja. Radioaktív anyagok mind nagyobb mérvű katonai, ipari, tudományos és gyógyító felhasználása és a keletkezett szennyezett vizek szennyező anyagainak megsemmisítése korántsem megoldott. Nem beszélünk erről a kérdésről, de tudjuk, hogy fennáll és nagyon sürgős megoldásra vár, hiszen lassanként alig lesz felszíni víz, amelyik többé-kevésbé sugárszennyezett ne lenne. Az ivóvíz, tágabban a vízkérdés korunk egyik legégetőbb kérdésévé lett. Fritz Baade könyve „Versenyfutás a 2000-ik évig" is bebizonyította, hogy a népesség szaporodásával arányosan a felszíni vizek közegészségügyi kérdése mind nagyobb jelentőségűvé lesz. A világ vízkészletének felmérésére és gazdaságos felhasználására kezdődött meg 1965-ben az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi és Kulturális Szervezetének (UNESCO) határozata alapján a Nemzetközi Hydrológiai Decenium. A fentieket röviden összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a felszíni és felszín alatti vízvédelemnek, az ittlévő vizek tisztaságának közegészségügyi jelentősége óriási. Az 1964. évi IV. törvény és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 32/1964.,/XII. 12,/számú végrehajtási rendelete a vízügyről, a rendelet céljával, avízgazdálkodásról és a vizek mennyiségi és minőségi védelméről szól. Ezt a. rendeletet nemcsak a felszíni vizek tisztaságának óvásával foglalkozó orvosoknak nak és mérnököknek kell ismerni, hanem tartalmában az egész lakosságnak is. Ásott kutak növényvédőszer szennyeződéséről DR. VARGA FERENC — DELI JÁNOS — DR. CSONTI FERENC Somogy megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás, Kaposvár A mezőgazdaság kemizálásával igen sok új, eddig ismeretlen anyag került forgalomba. Ezek majdnem kivétel nélkül az ún. toxikus (mérgező) vegyületek kö-' zé tartoznak. Különbség talán az közöttük, hogy egyik nagyobb, másik kisebb töménységben fejti ki mérgező hatását. Felhasználásuk sok segítséget jelent a mezőgazdaságban, de sok veszélyt is rejt magában. Gondoljunk csak a legközismertebb anyagra a DDTre, melyről tudjuk, hogy az idegrendszert megtámadó méreg, és nagyobb töménységben nemcsak a gerinctelen állatokra, hanem a gerincesekre (macska, kutya), sőt az emberre is veszélyes. Kimutatták azt is, hogy a mérgezett állat utódjain károsodások, fejlődési rendellenességek keletkezhetnek. A példából is látható mennyire fontos a felhasznált anyagok ismerete a mérgezések megelőzése miatt. Szakszerű kezeléssel, tárolással és egy megfelelő szakember felvilágosító tevékenységével elkerülhetők a mérgezések. A DDT-nél kevésbé ismert, de széles körben alkalmazott növényvédőszer a Dikonirt. Kémialilag 2,4 diklórfenoxiecetsavas Na. Az ún. herbicid anyagok közé tartozik. Por alakú, vizes oldatban használható fel. Gyenge méreg a vegyület többi tagjához képest. Kevés tapasztalatunk van a mérgezési, illetve halálos adaggal kapcsolatban. A „dosis letalist" állatkísérletek tapasztalatai alapján 30 gr-ra becsülhetjük egy 70 kg-os emberre vonatkoztatva. Vízben oldódik, és igen kis mennyisége az ivóvizet büdössé, ihatatlanná teszi. Huzamos belégzés fejfájást idéz elő, majd a gyomor-bélrendszer működési zavarát okozza, melynek első jelei az étvágytalanság és émelygés. Vizes oldata a bőrön és nyálkahártyákon gyulladást hozhat létre. Ilyen hatást idéz elő az izzadt bőrre került por alakú Dikonirt is. Ha szájon keresztül a szervezetbe jut, megtámadja az idegrendszert. A mozgások vontatottá válnak, meglassúbbodik az izomműködés. Károsító hatást fejt ki a vérképre a fehérvérsejtek számának csökkentésével. Feltűnően csökken az egymagú lymphocyták száma. Ezen tünetek kialakulásához nagy mennyiségű Dikonirtnak kell a szervezetbe jutnia. Kisebb mennyiségek bejutása tünetmentes maradhat. A gyékényesi példa kapcsán szeretnénk bemutatni, hogy e szer gondtalan 34