Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Dr. Tóth Sándor: A felszíni vizek védelmének közegészségügyi jelentősége

feltételeit a feladat gyakorlati vonatkozásaiban jártas, és a modellvizsgálat elméletében otthonos szakemberek között; 4. Egyre csökkenő mértékben jelenthet akadályt a vizsgálatokhoz szükséges számítógép hozzáférhetősége, illetve költsége. A jövőbe tekintve bizonyosra vehető, hogy a szimulációs modellek és a szabatos analitikai vizsgálatok iránti igények egyre bővülni, alkalmazásuk akadályai pedig folyamatosan csökkenni fognak. A legfőbb nehézség, az alapadatok hiánya és bizonytalansága tekintetében számottevő előbbre lépést ígérnek a Nemzetközi Hidrológiai Decenniumnak a hidrológiai adatgyűjtés és kutatás fejlesztésére irányuló nemzeti ós nemzetközi programjai. IRODALOM DAWDY I). R., LICHTV R. W„ 1908 - Metholology of hydrologie model building, 1ASH Publications No. 81, Symposium of Tucson, pp. 347-350. DÉRI József, 1909 — Sztohasztikus program a biztonsági vízkészlet meghatározására, Hidrológiai Közlöny (Sajtó alatt) DRACUP./. A., 1960 — The optimum use of a ground-water and surfacewater system: A pararn etric linear programming approach, Contribution No. 107, Water Resources Center, University of California, Berkeley DUNIN-BARKOVSKY L. V., 1908 - Importance of mathematical method and computing technique application to water resources planning and control, IASH Publication No. 81, Symposium of Tucson, pp. 682680. DYCK S., SCHRAMM M., 1908 - Stochastische Methoden der Speich, erwirtschaft, Mitteilungen des Institutes für Wasserwirtschaft No. 28. Berlin 203 p. FRANKÉI, M. L., BEA VER J. A., 1968 - Making analytical tools in water resources management usable, IASH Publications No. 81, Symposium of Tucson, pp. 431 — 4.39. ISRAELSEN II., K„ RILEY J. /'., 1968 - Application of an electronic analóg computer to a study of water resources management, IASH Publications No. 80, Symposium of Tucson, pp. 49 — 59. LIEBMAN J. C., LYNN W. R„ 1966 - The optimál allocation of stream dissolved oxigén, Water Resources Research, Third Quarter. PACKER M. II., RILEY J. P., ISRAELSEN E. K., 1908 - Simulation of the hydrologic-economic flow system, IASH Publications No. 81, Symposium of Tucson, pp. 380-392. PENTLAND N. L., ROSENBERO H. B., CAVADIAS Q. S., 1908 Digital computer applications to Great Lakes regilation, IASH Publications No. 80, Symposium of Tucson, pp. 289-300. RISCH G. S., 1908 — Application of computerized operations researcli technikciue for potimum economic sizing of the Middle Fork Eel river. Proiect, IASH Publications No. 80. Symposium of Tucson, pp. 268 — 280, TROSENBROCK H. II., 1960 - An autoinatic method of finding the greatest or least value of a function, Computer Journal, Vol. 3., No. 3, ; p. 175-184. SV ANIDZE G. C., 1902 — Modelirovanic gidrologitsheskicli ryadov s utshotom vnutrigodovogo raspredeleniye stoka, Doklady Gidrőlogxtshesko) Konferencii Instituta Gidrologii i Gidravliki Cehoslavackoj AN, Bratislava. SZESZTAY Károly, 1962 — A tavak vízszint-szabályozásának hidrológiai alapjai, Vízügyi Közlemények, 2. füzet, 1967 — 191. oldal. ± HOMANN R. V., 1965 — Recent results from a mathematical model of water pollution in the Delaware Estaary, Water Resources Research, Third Quarter. WEBER E. M., PETERS II. J., FRANKEL M. L., 1968 - Californa digital computer approach to ground water ba3in management studies, IASH Publications No. 80, Symposium of Tucson, pp. 215-224. A felszíni vizek védelmének közegészségügyi jelentősége* DR. TÓTH SÁNDOR Somogy megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás, Kaposvár A felszíni vizek védelmének jelentőségét akkor tudjuk csak értékelni, ha Ismerjük azokat a nehézségeket, küzdelmeket és anyagi áldozatokat, amelyeket egyes világrészek országaiban az ivóvíz biztosítás érdekében megtesznek. Az orvostudomány, a fertőző megbetegedések megfékezésével, valamint az átlagos életkor mind magasabb szintű kiharcolásával óriási mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a világ lakóinak száma hihetetlenül megnőtt és folyamatosan nő. Világszintű feladat, hogy az ember számára a lehetőségekhez képest elegendő élelmet és ivóvizet biztosítsanak. Hazánkban is a népesség szaporodásával, az ipari és mezőgazdasági létesítmények felfutásával arányosan nő a vízfogyiaszítás és ezzel párhuzamosan a talaj- és talajrétegeket érintő vizek szennyeződése. Elsőrendű feladat tehát, hogy az élethez elengedhetetlenül szükséges vízkészletünket óvjuk, vele jól gazdálkodjunk és tudatosítsuk embertársainkkal a vízvédelem társadalmi, sőt országos jelentőségét. Felvilágosító munkánk során jó ha példának felhozzuk egyes országok pl. Kuwait és Izrael példáját, ahol a mesterséges ivóvíz előállítás drágábbá teszi a víz árát, mint jó néhány iparféleségét. A kérdés nagyságát jól megvilágítja a világ urbanizációs folyamatának alakulása. Amíg az időszámítás kezdetétől az emberiség megkétszereződése kb. 1500 évig tartott, addig 1850-től 1950-ig csupán 100 év kellett ahhoz a folyamathoz, míg a mai 3 milliárdos lé* A TIT—Somogy megyei Közegészségügyi-járványügyi Állomás közös rendezvényén 1967. december 7-én elhangzott előadás. lekszám megkétszereződéséhez már csak 40 évre lesz szükség. Ilyen szédítően fejlődik az ipar, a technika is és vele az ezekhez szükséges kémiai szerek gyártása és felhasználása. Nincs gyáripar vegyszerek nélkül. A különféle technológiai folyamatokhoz használt vegyszerek óriási tömege mellett különös nehézséget jelent az, hogy azok nagy része nem bomlik könnyen és a velük szennyezett víz megfelelő elhelyezése külön feladat. A szenny- vagy szennyezett vizet eddig alig tisztítva, vagy természetes állapotában valamelyik folyó- vagy állóvízbe — mint befogadóba — vezették be. Ma már magyar vonatkozásban is ott tartunk, hogy alig van befogadónk, amely kevésbé vagy jobban szennyezett ne lenne. Somogyi vonatkozásban a Kapos-csatorna, a Kapós folyó és a Sió a legnagyobb közegészségügyi jelentőségű, illetve a legnagyobb mértékben szennyezett. Amikor a felszíni vizek védelmének közegészségügyi jelentőségét tárgyalom, feltétlenül szólnom kell megyénk köz- és közhasználatú ásott kútjainak vízéről is. Felméréseink szerint az előbbi kutak kb. 80%-ban rossz, meg nem javítható vizet adnak, vagyis ezek a vizek az idevonatkozó egészségügyi rendelkezések értelmében ivásra, ételkészítésre, sőt még mosogatásra sem használhatók fel. Ha az előbbi kutak szennyezettségénék okait keressük, mindjárt feltűnik, hogy elsősorban ott nincs jó ivóvizet adó kút, ahol a közösség régi települési helyeken él. A somogyi falusi porták aránylag nem nagyok, rajtuk az istállót, a trágyarakást nagyon nehéz úgy elhe32