Hidrológiai tájékoztató, 1969 június
Dr. Berczik Árpád: X. Hidrobiológus Napok
X. Hidrobiológus Napok Tihany, 1968. október 3—5. Az alap és az alkalmazott hidrobiológia magyar művelőinek immár hagyományossá váló évenkénti találkozója Tihanyban egyre nagyobb és változatosabb érdeklődésre talál. Átérezve az alap és az alkalmazott kutatások elválaszthatatlanságát s a gyakorlat világszerte növekvő igényét, a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya és az MTA Biológiai Kutatóintézete — mint a Hidrobiológus Napok mindenkori szervezője — idén „A hazai limnológiai kutatások és a gyakorlat" központi cím gondolatához kérte az előadások bejelentését. Hangsúlyozta a rendezőbizottság, hogy bármilyen limnobiológiai tárgyú illetve kapcsolatú előadást szívesen programba vesz, amely a közvetlen, vagy közvetett gyakorlati alkalmazásra, alkalmazhatóságra rámutat. A Hidrobiológus Napokon összesen 15 előadás hangzott el; a kiadott programhoz képest — az előadó akadályoztatása miatt — csak 1 előadás maradt el, a program viszont 1 előre nem jelzett előadással gazdagodott. Dr. Hortobágyi Tibor szakosztályi elnök bevezető előadása a hazai limnológiai kutatások és a gyakorlat kapcsolatának nagy fejlődését értékelte, hangsúlyozva az e téren fennálló igen nagy hiányosságokat is. — A további 14 előadás témakörönként az alábiak szerint oszlott meg: Balaton-kutatás 4 Szennyvízbiológia, víztisztítás 4 Folyókutatás 2 Halastavi vizsgálatok 1 Szakirodalmi szemle 1 Botanikai illetve zoológiai alapkutatás 2 előadás. (Megjegyzés: 3 Balaton-kutatással kapcsolatos előadás halászati vonatkozású, 1 folyókutatási előadás pedig vízellátási vonatkozású volt.) Az elhangzott előadásokat igen sok hozzászólás és termékeny vita követte. Az előadások valamint a hozzászólások és viták nyomán különösen kiemelkedett, hogy — a folyók biológiai dinamizmusának folyamatos figyelemmel kísérése a vízfelhasználás szempontjából elengedhetetlen, — a hazai szennyvíztisztítási eljárások biológiai folyamataiban, valamint vízfolyásaink szennyeződési folyamataiban még sok értékes feltárni való van, — a Balaton-kutatás kiszélesítése a nem pathogén baktériumokra, valamint halászati vonatkozásokra máris hasznosnak és eredményesnek bizonyult, végül, hogy — az ismertetett tanulmány, amely az emberi beavatkozás nyomán fellépő eutrifizálódás egy esetéről szól, a hazai szakemberek számára is sok tanulságot tartalmaz. Az első két napon elhangzott előadásokat befejező elnöki zárószó elismeréssel szólt az elhangzottak színvonaláról, kiemelve azt, hogy igen sok fiatal tagtársunk számolt be munkájának eredményeiről. Hat előadó ez alkalommal lépett első ízben a Szakosztály nyilvánossága elé. Felvetődött az is, hogy hiányzottak az elméleti jellegű előadások, noha ezekre a gyakorlatnak mindenkor múlhatatlan szüksége van. A Hidrobiológus Napok harmadik napján szakosztályi megbeszélésre került sor, amelyen a Limnológiai Szakosztály munkáját és terveit vitatták meg, majd a hidrobiológia legégetőbb hazai kérdéseiről tárgyaltak. Megállapították, hogy a hazai, viszonylag kisszámú s az ország területén szétszórtan élő hidrobiológus számára a havi előadóülésekkel szemben elérhetőbb és többet nyújtó az évi 1—2 nagyobb rendezvény, elsősorban a rendszeressé vált Hidrobiológus Napok. Ez a működési forma nyújt leginkább lehetőséget a más „vizes" ágak képviselőivel való találkozásra is. — A Szakosztály 1969. évi terveivel kapcsolatban elhatározták, hogy a legközelebbi Hidrobiológus Napokat a szikes vizek kutatási eredményeinek áttekintésére szentelik. A jellegzetesen magyar limnológiai témakör kitűzését az is indokolja, hogy az 1968. évi (izraeli) Nemzetközi Limnológiai Kongresszus is foglalkozott a szikes vizek problémáival, továbá osztrák kollégák kérték ilyen témakörű tudományos értekezlet magyar megszervezését. Ez utóbbi óhajnak megfelelően az 1969. évi Hidrobiológus Napokra a téma iránt érdeklődő külföldi vendégeket is meghívják. A Limnológiai Szakosztály ülése végül a hidrobiológia legégetőbb hazai kérdéseiről tárgyalva egyhangúan megállapította, hogy 1. a hidrobiológus szakemberképzés és utánpótlás valamint a továbbképzés még ma is sok bizonytalansággal küzd illetve megoldatlan, 2. kívánatos alapkutatási jellegű önálló hidrobiológiái kutatóintézet szervezése, mert az elméleti és az alkalmazott hidrobiológia fejlettsége között hazánkban már oly nagyfokú az aránytalanság, hogy az mindkettőt sújtja. Dr. Bérezik Árpád 142
