Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Dr. Dobos Irma: Kuba vízföldtani adottságai

száraz és csapadékos évszakban tó víztükre jóval a tenger szintje fölé emelkedik, majd a zsilip kinyitásával a tó vizének egy része kivezethető a tengerbe. E művelet többszöri megismétlésével a tó vize kiédesíthető. Száraz időszákban, amikor az utánpótlódás kevés, a zsilip zárva marad. A másik igen jelentős víztározó a Sierra Maestra lábánál épül, alig néhány kilométerre az Escolar nevű várostól. E Paso Malo nevű víztározó 86 millió m

3 víz tárolására alkalmas egy régi száraz völgy felhasználásával. A tározó elsősorban a Yara folyó ide vezetett vizét fogadja be, de nincs számításon kívül hagyva az sem, hogy a folyó az esős hónapokban megsokszorozhatja vizét. Ilyenkor a tározó a fent megjelölt menynyiség kétszeresét is képes befogadni. Az előkészületek 1963-ban kezdődtek, s előreláthatólag rövidesen befejeződik az építés. A munkálatok során nagyon sok és nehéz technikai feladat vár megoldásra. Így pl. a bevezető folyó két oldalán magas gátakat kell emelni, majd 278 m hosszú alagút kiképzésére is sor kerül. A folyó belépésekor eséssel jut a víztározóba, ezt az esést pedig egy 3700 kW-os elektromos erőmű létesítésére használják fel. Mélységi vizek Kuba mai formája többszöri süllyedésen és emelkedésen keresztül alakult ki. E fejlődési folyamatban legnagyobb szerepe a nevadai, subhercini és larami mozgásfázisoknak volt. Lassú mozgással a sziget még ma is állandóan változtatja alakját. Az É-i oldalon levő szigetsorok és partvidék emelkedik (1. kép), a déli oldalon pedig a tenger előretörése észlelhető. Mind a földtörténet folyamán, mind a jelenleg lejátszódó mozgások a vízföldtani viszonyokat erősen befolyásolják. A korábbi 1. kép. Kiemelkedett mészkő az É-i parton mozgások az idősebb képződményeket meglehetősen összepréselik és így porozitásúk lecsökkent. A fiatalabb oligocén és miocén képződmények ugyancsak változást szenvedtek, de már kisebb mértékben, s ennek folytán ezek jobb víztárolók. Az egészen fiatal negyedkori kavicsos, homokos képződmények és agyagos homokok vízbeszerzésre ugyancsak alkalmasak. A mélységi vizek gyakorlatilag minden — az országot felépítő — kőzetben tárolódhatnak, de erősen befolyásolja a tárolt víz mennyiségét a kőzetek kifejlődése és a szerkezeti viszonyok. Éppen ezért röviden felvázoljuk az ország földtani felépítését és az egyes képződmények vízföldtani adottságait. A legidősebb üledékes képződmény a jura időszaki agyagpala, homok, világos és sötét színű mészkő és konglomerátum. A" mélységi vizek e kőzetekben, illetve repedések mentén tárolódnak. A palák tektonikai hasadékai rendszerint nem tartalmaznak vizet, mivel azokat túlnyomóan agyag tölti ki. A mészkő területekre telepített kutak vízhozama eléggé kicsiny, alig éri el a liter tört részét másodpercenként. Ezekre jellemzők a karsztos formák: nagy barlangok, kavemákkal, víznyelőkkel és üregekkel. A karsztosodás iránya mindig a nagy díszlokációs vonalakkal megegyező. A karsztos felszínre jellemző a kutyafogaknak nevezett forma („dientes de perro"). Sok kisebb folyó és patak táplálkozik a jura időszaki képződményekben tárolt vízből, ezek még száraz időszakban sem apadnak el. Az érces zónával érintkező mélységi vizek mindig tartalmazzák az ércek alkotóit. Ilyen jelenség figyelhető meg a Pinar del Rio tartománybeli San Diego de los Bános hévízfürdőnél is. A kréta időszaki képződményeket főként karbonátos és vulkáni kőzetek képviselik. A karbonátos kőzetek zöme tömött és rétegzett mészkő; dolomit és márga nagyon alárendelt. E rétegeket az ország különböző területein fúrt kutakkal csapolják meg, de ennek ellenére vízadóképességük kevéssé tanulmányozott. Jelentősebb vízmennyiséget tárol a kréta időszaki homok és konglomerátum, elterjedésük azonban meglehetősen korlátozott. A vulkáni kőzetek közül meg kell említeni az andezitet, diabázt, valamint ezek tufáit. E kőzetek vízadóképessége igen gyenge, a létesített kutak vízhozama 1 l/sec. A paleocén kori kőzetek területi elterjedése kicsi, sötétbarna agyag, illetve homok formájában jelennek meg. Vízfeltárás szempontjából nincs jelentőségük. Az egész ország területén az eocén képződmények csaknem azonos kifejlődésűek. Főként márga, mészkő, agyag, konglomerátum, bazalt és bazalttufa képezi ezt az összletet. Néhol az eocén rétegek összefüggésben vannak a kréta mészkőben tárolt mélységi vízzel, de még így is alig haladja meg az itteni kutak vízhozama az 1 1 sec-ot. A karsztosodott mészkőösszletet, amely feltehetően jelentős mennyiségű karsztvizet tárol, ez ideig részletesen még nem tanulmányozták. Az oligocén összleten belül ugyancsak kifejlődhetett a mészkő, konglomerátum, márga, agyag, homok és dolomit. A karbonátos kőzetek itt is erősen karsztosodtak és nagymennyiségű vizet tárolnak, jelentős szerepet játszanak Havanna és Matanzas tartomány vízellátásában. A kutak vízhozama 30—50 l/sec között változik. 132