Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Dr. Dobos Irma: Kuba vízföldtani adottságai

száraz és csapadékos évszakban tó víztükre jóval a tenger szintje fölé emelkedik, majd a zsilip kinyitásával a tó vizének egy része kivezethető a tengerbe. E művelet többszöri megismétlésével a tó vize kiédesíthető. Száraz időszákban, amikor az után­pótlódás kevés, a zsilip zárva marad. A másik igen jelentős víztározó a Sierra Maestra lá­bánál épül, alig néhány kilométerre az Escolar nevű várostól. E Paso Malo nevű víztározó 86 millió m 3 víz tárolására alkalmas egy régi száraz völgy felhasználá­sával. A tározó elsősorban a Yara folyó ide vezetett vi­zét fogadja be, de nincs számításon kívül hagyva az sem, hogy a folyó az esős hónapokban megsokszoroz­hatja vizét. Ilyenkor a tározó a fent megjelölt meny­nyiség kétszeresét is képes befogadni. Az előkészületek 1963-ban kezdődtek, s előrelátha­tólag rövidesen befejeződik az építés. A munkálatok során nagyon sok és nehéz technikai feladat vár meg­oldásra. Így pl. a bevezető folyó két oldalán magas gá­takat kell emelni, majd 278 m hosszú alagút kiképzé­sére is sor kerül. A folyó belépésekor eséssel jut a víz­tározóba, ezt az esést pedig egy 3700 kW-os elektromos erőmű létesítésére használják fel. Mélységi vizek Kuba mai formája többszöri süllyedésen és emelke­désen keresztül alakult ki. E fejlődési folyamatban leg­nagyobb szerepe a nevadai, subhercini és larami moz­gásfázisoknak volt. Lassú mozgással a sziget még ma is állandóan vál­toztatja alakját. Az É-i oldalon levő szigetsorok és partvidék emelkedik (1. kép), a déli oldalon pedig a tenger előretörése észlelhető. Mind a földtörténet fo­lyamán, mind a jelenleg lejátszódó mozgások a víz­földtani viszonyokat erősen befolyásolják. A korábbi 1. kép. Kiemelkedett mészkő az É-i parton mozgások az idősebb képződményeket meglehetősen összepréselik és így porozitásúk lecsökkent. A fiata­labb oligocén és miocén képződmények ugyancsak vál­tozást szenvedtek, de már kisebb mértékben, s ennek folytán ezek jobb víztárolók. Az egészen fiatal negyed­kori kavicsos, homokos képződmények és agyagos ho­mokok vízbeszerzésre ugyancsak alkalmasak. A mélységi vizek gyakorlatilag minden — az orszá­got felépítő — kőzetben tárolódhatnak, de erősen be­folyásolja a tárolt víz mennyiségét a kőzetek kifejlő­dése és a szerkezeti viszonyok. Éppen ezért röviden felvázoljuk az ország földtani felépítését és az egyes képződmények vízföldtani adottságait. A legidősebb üledékes képződmény a jura időszaki agyagpala, homok, világos és sötét színű mészkő és konglomerátum. A" mélységi vizek e kőzetekben, illetve repedések mentén tárolódnak. A palák tektonikai ha­sadékai rendszerint nem tartalmaznak vizet, mivel azokat túlnyomóan agyag tölti ki. A mészkő területek­re telepített kutak vízhozama eléggé kicsiny, alig éri el a liter tört részét másodpercenként. Ezekre jellemzők a karsztos formák: nagy barlangok, kavemákkal, víz­nyelőkkel és üregekkel. A karsztosodás iránya mindig a nagy díszlokációs vonalakkal megegyező. A karsztos felszínre jellemző a kutyafogaknak neve­zett forma („dientes de perro"). Sok kisebb folyó és patak táplálkozik a jura időszaki képződményekben tárolt vízből, ezek még száraz idő­szakban sem apadnak el. Az érces zónával érintkező mélységi vizek mindig tartalmazzák az ércek alkotóit. Ilyen jelenség figyelhe­tő meg a Pinar del Rio tartománybeli San Diego de los Bános hévízfürdőnél is. A kréta időszaki képződményeket főként karbonátos és vulkáni kőzetek képviselik. A karbonátos kőzetek zöme tömött és rétegzett mészkő; dolomit és márga na­gyon alárendelt. E rétegeket az ország különböző terü­letein fúrt kutakkal csapolják meg, de ennek ellenére vízadóképességük kevéssé tanulmányozott. Jelentősebb vízmennyiséget tárol a kréta időszaki homok és konglomerátum, elterjedésük azonban meg­lehetősen korlátozott. A vulkáni kőzetek közül meg kell említeni az ande­zitet, diabázt, valamint ezek tufáit. E kőzetek vízadó­képessége igen gyenge, a létesített kutak vízhozama 1 l/sec. A paleocén kori kőzetek területi elterjedése kicsi, sö­tétbarna agyag, illetve homok formájában jelennek meg. Vízfeltárás szempontjából nincs jelentőségük. Az egész ország területén az eocén képződmények csaknem azonos kifejlődésűek. Főként márga, mészkő, agyag, konglomerátum, bazalt és bazalttufa képezi ezt az összletet. Néhol az eocén rétegek összefüggésben vannak a kréta mészkőben tárolt mélységi vízzel, de még így is alig haladja meg az itteni kutak vízhozama az 1 1 sec-ot. A karsztosodott mészkőösszletet, amely feltehetően jelentős mennyiségű karsztvizet tárol, ez ideig részletesen még nem tanulmányozták. Az oligocén összleten belül ugyancsak kifejlődhetett a mészkő, konglomerátum, márga, agyag, homok és do­lomit. A karbonátos kőzetek itt is erősen karsztosodtak és nagymennyiségű vizet tárolnak, jelentős szerepet játszanak Havanna és Matanzas tartomány vízellátásá­ban. A kutak vízhozama 30—50 l/sec között változik. 132

Next

/
Thumbnails
Contents