Hidrológiai tájékoztató, 1969 június
Dr. Dobos Irma: Kuba vízföldtani adottságai
Kuba vízföldtani adottságai DR. DOBOS IRMA Vízkutató és Fúró Vállalat Az ország fejlődő gazdasági életében az ásványi nyersanyagok feltárása mellett nagy szerepet játszik a megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása. Az ipar, a mezőgazdaság és a közfogyasztás részére a vízszükséglet állandóan emelkedik. A vízigény egyrészt a felszíni, másrészt pedig a mélységi vizekből elégíthető ki. A forradalom előtt az ország területén mind a felszíni, mind a mélységi vízkitermelés bár intenzíven, de meglehetősen rendszertelenül folyt. Átfogóan nem tanulmányozták azokat a speciális vízföldtani tényezőket, amelyek a tudományos és gyakorlati munkát elősegítették volna. Ismeretes ebből az időből az ország különböző területeiről néhány vízföldtani munka, de ezek többnyire a nyersanyagkutatás során merültek fel. E rendkívül szűk területet felölelő vizsgálatok a bányászati feltárás szempontjait tartották szem előtt. Lényegesen megváltozott a helyzet a forradalom után, főleg az utolsó néhány évben. Ekkor indult meg az ország vízföldtani viszonyainak részletes tanulmányozása, mind a felszíni, mind a mélységi vizekre kiterjedően. E nagyszabású vízföldtani munkát, amely a mérnökgeológiával is párosul az egész ország területén számos bolgár és szovjet szakértő bevonásával az Instituto Nációnál de Recursos Hidráulicos (INRH) irányítja. Ez az intézet gyűjti és rendszerezi a vízföldtani adatokat a víztermelő kutakról, ellátja a vízellátási és öntözési feladatokat, továbbá tervezi és építi a csatornákat, vízierőműveket és tározókat. Az ásványi nyersanyagkutatást és a készletek számbavételét 1967-ig az Instituto Cubano de Recursos Minerales (ICRM) végezte, ma pedig annak jogutódja az Empresa Consolidada de la Minería (ECM) látja el ezeket a feladatokat. Az elkészített földtani zárójelentések a kutatási területek vízföldtani és hidrológiai viszonyait — néhány kivételtől eltekintve — általában csak vázlatosan tárgyalják. Ilyen kivétel pl. a tengerközeli Ciénaga de Zapata mocsaras terület, ahol a tőzegkutatás nem nélkülözhette a felszíni és a mélységi vizek, sőt a tengervíz hatásának vizsgálatát sem. A fentiekből látható, hogy a Bányászati Vállalat (ECM) esetenként elősegíti a vízföldtani kép kialakítását. Felszíni vizek A felszíni vízkivétel lehetőségét döntően az ország vízhálózata, illetve a csapadékmennyiség határozza meg. Az ország hosszan elnyúló, ahogyan ott mondják „krokodil formájából" és a hegyrendszer Ny—K-i irányú lefutásából következik, hogy a folyók É-i, illetve D-i irányúak, általában rövidek, sekélymedrűek és vízszegények. A több mint 200 kisebb folyó és mintegy 1000 patak nagy része a száraz évszakban kiapad (1. ábra). Hu vonna 0 100 200 km 1 i i tartományhafár 1. ábra. Kuba hidrográfiai térképe PR = Pinar del Rio, H = Havanna, M = Matanzas, LV = Las Villás, C = Camagüey, O = Oriente, 1 = Laguna Redonda, 2 = Paso Malo vízierőmű A vízellátás tekintetében a tavak jelentősége alárendelt, vízutánpótlásuk rendszerint gyenge és egyik-másik összeköttetésben van a tengerrel. Néhány kisebb édesvizű tó a csapadékviszonyok függvényében időszakos vízellátási problémák megoldására alkalmas. Szükség megoldásként a sósvízű tavak kiédesítésével is foglalkoznak, így pl. ezt a megoldást választották a Laguna Redonda-nál. A tó területe 4 km 2 és vízbefogadóképessége több mint 2 millió m 3. A tó eredetileg édesvizű volt. A kényelmesebb tengerre jutás céljából a tó és a tenger között csatornát építettek, s ezzel a tóba vezették a sós vizet. A fokozódó vízhiány miatt a tó vizének „kiédesítésére" több sikertelen próbálkozás után a 2. ábrán bemutatott megoldást alkalmazták. Ennek lényege, hogy a tenger és a tó között gátat létesítettek és az összeköttetést pedig zsilip szabályozza. Esős időszakban a csapadék és a tóba ömlő La Llama folyó vizétől zárt zsilip mellett a 131
