Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Dr. Fekete István: A Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszerei mezőgazdasági vonatkozásai

2. táblázat Az I. kiépítési ütemben és a későbbi ütemekben fejlesztendő, illetve a fejlesztésre nem javasolt A gazdaságok mutatói A gazdaságok mutatója az I. kiépítési ütemben fejlesztendő gazdaságok mutatójának % — ában Megnevezés I. ütemben fejlesztendő későbbi ütemben fej­lesztendő fejlesztésre nem javasolt A gazdaságok mutatója az I. kiépítési ütemben fejlesztendő gazdaságok mutatójának % — ában később feji. feji. nem jav. 1. 1 kh mezőgazdasági terület ak. értéke ak/kh 14,39 10,95 8,00 76 56 2. 1 kh közös mezőgazdasági területre jutó a) állóeszköz Ft 3,659 3,231 2,442 88 67 b) forgóeszköz Ft 2,840 1,991 1,489 70 52 c) bruttó jöv. Ft 3,120 1,687 786 54 25 d) felhalmozás Ft 787 362 295 46 38 A felmérés és kiválasztás elvégzésének szükségessé­gét alátámasztja az új gazdasági mechanizmus beruhá­zási és finanszírozási rendszere. Az üzemek maguk döntenek beruházásaik megvalósításáról üzemi lehető­ségeik és az adott közgazdasági viszonyok ismeretében. A felmérés alapján kiválasztott üzemekben — a ter­vezés második szakaszaként — komplex üzemfejlesz­tési terv készül, melynek kettős feladatot kell megol­dania, mégpedig: a) az üzem termelési — gazdálkodási — színvonalá­nak szárazgazdálkodási optimumára emeléseit az öntö­zése bevezetésének időpontjáig, és b) az öntözéses gazdálkodás folytatásához szükséges speciális fejlesztés megtervezését. A harmadik szakaszban folyik a létesítmények konk­rét műszaki tervezése. A mezőgazdasági és vízgazdálkodási tervező munka összhangját az alábbiak szerint kívánjuk biztosítani 1. A mezőgazdasági üzemek helyzetének felmérésé­vel egyidőben — ennek részeként — az illetékes víz­ügyi szervek felmérik és rögzítik az üzem árvízvédel­mi, vízrendezési és öntözővízellátási helyzetét. 2. A felmérés eredményeként elkészített mezőgazda­sági terv alapján a vízgazdálkodási tervező szervek el­készítik az öntözőfürtök beruházási céljait. 3. Az üzemfejlesztési tervek készítésével összhangban — azzal párhuzamosan — készülnek el az öntözőfür­tök beruházási programjai, majd kiviteli tervei. 4. Az elkészült üzemfejlesztési tervek alapján meg­kezdődik a mezőgazdasági-műszáki létesítmények és az öntözőtelepek kiviteli terveinek elkészítése. A mezőgazdaság- és öntözésfejlesztés tervezési fel­adatainak az üzemi szintről elinduló — a vízgazdálko­dási műszaki tervezést időben megelőző — szakasza ez­zel zárul. A komplex mezőgazdaságfejlesztési és vízgazdálko­dási tervezés alapján megvalósítandó feladatok részét képezik a regionális és központi terveknek. A Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei hatásterü­letébe tartozó mezőgazdasági üzemékből elinduló infor­mációk (beruházási és egyéb anyagigények, hiteligény a fejlesztéshez, az árutöbblet értékesítési és feldolgozá­si igénye) alapján a regionális tervezés keretem belül is biztosítani kell a fejlesztési program végrehajtásához szükséges anyagi-műszaki bázist, ki kell alakítani a népgazdasági igények érvényesítéséhez szükséges gaz­dasági befolyásolás eszközeinek rendszerét. Ezáltal ki­alakul a központi, területi és üzemi tervezés egysége. Ahhoz, hogy az öntözésfejlesztési célkitűzéseink meg­valósulhassanak, a fejlesztési programba bekapcsolódó gazdaságoknak tekintélyes nagyságú saját fejlesztési forrásokkal szükséges rendelkezniük. Megfelelő nagy­ságú alapokkal viszont elsősorban a kedvező természe­ti adottságok mellett már ma is viszonylagosan magas színvonalon gazdálkodó üzemek rendelkeznek. Ennek következtében — jelenlegi közgazdasági viszonyaink között — túlnyomó többségben ilyen gazdaságok kap­csolódhatnak be a Kiskörei Vízlépcső és öntözőrend­szerei mezőgazdaság és öntözésfejlesztési programjába. Összefoglaló Az öntözés akkor jövedelmező, ha célja az állandó és a szárazgazdálkodás optimális szintjeit meghaladó nagy termések elérése. Az öntözés célját — állandó, nagy termések biztosítá­sát — csak akkor érhetjük el, ha a növény fejlődése számára szükséges összes tényezőt folyamatosan és egyidejűleg, a megkívánt mennyiségben és minőségben biztosítjuk. Ebből következik, hogy az öntözés — mint az agrotechnikai eljárások bármelyike — csak akkor érvényesül megfelelően, ha termésfokozó hatásában a többi tényező hiánya, illetve elégtelen volta nem aka­dályozza. Az öntözés biológiai indokoltsága azonban nem je­lenti annak gazdaságosságát is. Ezért öntözésfejlesztési célkitűzéseink megfogalmazásánál abból kell kiindul­nunk, hogy az öntözéssel a növény vízigényét a terme­118

Next

/
Thumbnails
Contents