Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Dr. Schmidt Eligius Róbert: Tata környékének vízföldtani viszonyai

17 tf 18 ^ 2. ábra. Tata és Tóváros vízföldtani térképvázlata (a MÁFI térképadatai után kiegészítéssel) 1. öntésiszap, folyami homok, réti agyag (holocén); 2. Futóhomok (óholocén); 3. Lösz, 4. Futóhomok, 5. Folyami kavics, 6. Édesvízi mészkő (pleisztocén)-, 7. Kötött folyami homok (középpleisztocén)-, 8. Kötött folyami homok (ópleisztocén); 9. Mésztufa (levantei); 10. Agyag, márga, homokkő és homok (pannóniai); 11. Homokkő, homok, agyag (kréta); 12. Mészkő (jura); 13. Mészkő (triász); 14. Forrás; 15. Elapadt forrás, 16. Szökőkút, 17. Fúrás, 18. Törés. tői kezdve a forrástavak vízhozama 6.2—7,4 m

3/p (9—10 000 m

:' nap) között ingadozik. A források hozamát egyébként a csapadék mennyisége is befolyásolja. Így 1966. csapadékos nyarán a volt Zsidó-iskolai forrás vize az aknában újra megjelent. A vízszint süllyedése csak a nyomás csökkenését jelenti és nem egyben a források vízszolgáltatóképességének csökkenését is. A Mezőgazdasági Technikum által foglalt és szivattyúzott Plébánia-kerti forrásokból ma is 350 l/p vizet tudnak emelni. Ha a bányászat várható kiterjesztésével és mélyebb szintekbe való behatolásával a jövőben még nagyobb vízmennyiségeket fog feltárni és emelni, akkor Tata környékén további karsztvízszint süllyedésével kell számolni. Jelenleg kb. 100 m

3/p vizet emel Tatabánya. Az 1. táblázatban szereplő adatokból — a mérési lehetőségek nehézségei és a csapadék okozta ingadozások ellenére is — kitűnik, hogy az egyes források vízhozama az említett okból általában erősen csökkenő tendenciát mutat, különösen az utóbbi években. A források vizének hőmérséklete általában 19 és 22 C° között van. Nyitott karsztról lévén szó — korábbi megállapításunkkal összhangban — a hőmérséklet a mélység felé csak igen lassan nő, amint ezt a Fényes-fürdő te94