Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Dr. Erdősi Ferenc: Megszűnt források, eltűnt patakok nyomában Pécsett és környékén

Megszűnt források, eltűnt patakok nyomában Pécsett és környékén DR. ERDÖSI FERENC MTA Dunántúli Tudományos Intézet, Pécs A római légiók megjelenése előtt a Mecsek alján és a hegység völgyei talpán számos forrás fakadt. Ezek folyó vizeket tápláltak. A mai Szigeti országúttól és Rákóczi úttól D-re mocsár kezdődött, ez a Pécsi-víz völgyében nyíltvízű tavakba ment át. Az ember mintegy 2000 éves tevékenysége nyomán a természetes vizekből alig maradt meg valami. A szabadon elfolyó forrásvizeket fokozatosan vízvezetékek csöveibe bújtatták. Már a római korú Sopianae eltüntette a Petrezselyem u. Ny-i végénél lévő és a Kaposvár-utcai forrásokat. A török idők számos közkútját pedig a Tettye-völgyi ,,Püspökmalmi forrás" táplálta. — Az iparosodó városban 1870-re már a bálicsi-, a rókusi-, a szemináriumi és a Kniffer-forrásokat is hasznosították, sőt még a Tettye vízének egy részét is felhasználták. Ebben az időben már napi 400 m

3 vízzel kevesebbet szállítottak a Mecsek lejtőjének vízfolyásai (Agh T. 1894). Még a századforduló előtt az országos hírű forrásóriást, a Tettyét is a vízvezetékbe kapcsolták. Azóta nem ömlik már végig a Tettye- és Vincze utcákon a Tettye patak. Ez egykor három tucat vízimalmot, bőrványolót, kallómalmot és papírzúzót hajtott. — Közben megcsappantak a Bálics-, a Szkókó- és a Frühweisvölgyek feljebb fakadó vizei is. A bálicsi Kelemenforrást Rauch János főmérnök által a Hirschfeld-féle vízgyűjtőben végeztetett próbafúrás apasztotta el. Csakhamar kevésnek bizonyult azonban a mecseki források vize, ezért a város a kiváló tudóst Böckh Jánost kérte fel víznyerési szakértőnek. Böckh vizsgálatai szerint a Tortyogó vízdús rétegeinek mélyfúrásos feltárása a legcélszerűbb (Böckh J. 1900). 1902-ben három 150—160 m-es kutat fúrtak. Ezek egyenként napi 400 m

3 vizet adtak. Az 1920-as évektől rendszeresen fejlesztették a kúthálózatot. A kút-galéria megépítése után elapadtak a bővizű tortyogói források, amelyek a Jakabhegy lejtőjének aljában lévő kőzettörmelékben tárolt vízből táplálkoztak. Hajdan a legbővebb forrás a rét ÉNy-i részén fakadó, napi 1100—1200 m

3 hozamú Tortyogó kút volt. Az egymásba folyó forrás-sorozat négy vízimalmot hajtott, többek között a közismert Gyaláni-malmot is. A vízszint 1958-ig 20—30 m-rel Pécsbánya tp. iHOFFMEISTER % Petöc p. VASA! izabolcs tNDRAW' PECS-KULSO Kóvágótörtös Kóvágászofos 'Cserkút Tortyogö Nagyárpódl Pellérd Kozórmislény Mólom Nagykozar 12 Szamarkut 13 Megyeri úti 1b Madarász Forrósok: 1 Bó/icsi 2 Kelemen J Rókus i* Frühweis 5 Frühweis 6 Petrezselyem 7 Kaposvár úti 8 Szeminárium 9 Tettye 10 Püspök 11 Püspökmalmi á±3 bányászat, ® fúrtkátak, I okozta <53 alagcsövezés] ^útsüllyedés lecsapolt terület halastó o bányászat, j okozta kútfúrás J elapadt forrás * meddőhányó forrás * működő akna •X* megszűnt akna természetes vizfo/yás ****** bányavízzel növelt vízfolyás időszakossá vált vízfolyás 1. ábra. Az emberi tevékenység hatása a Pécs-környéki vizekre 84