Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Dr. Kessler Hubert: Tanay Jenő

és Kópháza községekben körvezetékes rendszerrel alakítható ki, míg a többi községben az ágvezetékes rendszert kell elfogadni. Az elosztóvezetékek átmérőjét tekintve körvezetékes rendszernél, a tűzvédelmi előírások és házi bekötések figyelembevételével az NÁ. 100-as vezeték alkalmazása indokolt, de az ágvezetékeknél elegendőnek tartjuk az NA 80-as átmérőt is, mivel a mértékadó tűzoltóvízszükséglet ilyen átmérő mellett is, káros sebességnövekedés nélkül kiszolgáltatható. A tározótérfogatot mindkét fogyasztási körzetben, a közel azonos napi csúcsfogyasztás (Q = 300 m

:

l/nap) és 20 órás szivattyúüzem figyelembevételével állapítottuk meg. Eszerint a vízfogyasztás és víztermelés közötti különbség kiegyenlítésére 72 m

3-es tározótérfogat adódott, ami a tűzoltóvíz szükséglettel 100 m

3-re kerekíthető. A napi csúcsvízigény 30%-át kitevő tározótér tehát a javasolt 100 m

3-es vb. medencével és az ugyancsak 100 m

3-es hidroglóbusszal biztosítható. Összefoglalás Anélkül, hogy a beruházási és üzemeltetési költségek részletes elemzésére kitérnénk, megemlítjük, hogy regionális kiépítés esetén a beruházási költségekben mintegy 20%-os, az üzemelési költségekben pedig közel 50%-os megtakarítás mutatkozik az egyedi megoldásóknál jelentkező költségekkel szemben. Vizsgálataink eredményei tehát mind a műszaki megoldás, mind a gazdaságosság tekintetében egyaránt a megyei vízgazdálkodási értekezleten elhangzott javaslat helyességét igazolják. Az adott körülmények mellett célszerűbbnek látszik a szóbanforgó községek vízellátását, a mai követelményeknek megfelelő és korszerű üzemi feltételeket biztosító regionális rendszerrel megoldani, mint a szokványos — legtöbb esetben szükségmegoldásokat is tartalmazó — egyedi törpevízművek kiépítését szorgalmazni. Ez leginkább a fajlagos költségtényezők összehasonlításából tűnik ki, amelyeket tájékoztatásul az alábbi összeállításban foglaltunk össze: Faji. költségmutató Regionális kiépítés esetén Egyedi kiépítés esetén a) 1 m

3 vízre eső termelési költség b) 1 m

3 vízre eső beruházási '' c) 1 főre eső beruházási 1,80 Ft/m

3 17,200 " 990 " 3,50 Ft/m

3 19,800 " 1,110 Ft/fő A költségbecslésnél természetesen nem térhetünk ki valamennyi tényező pontos számbavételére, csupán a tervezési segédletekben szereplő átlagértékekkel, illetve irányárakkal számolhattunk. Ennélfogva a kapott értékek a kiviteli tervezés során nagyságrendben némileg módosulhatnak, de arányaikban helyesen fejezik ki a két variáns közötti különbséget, tehát a programjóváhagyásnál és a társulatok szervezésénél kiindulásként szolgálhatnak. Kiviteli tervezésnél mindenképpen indokoltnak tartjuk Sopron város vízellátásának távlati fejlesztését szem előtt tartani és ennek érdekében a Balfi'— Kópháza közötti vezetékszakaszt minimálisan NA 200-as átmérővel tervezni. Végül ismételten megemlítjük, hogy Kópháza ellátásánál elsősorban a VITUKI távlati kutatási programjában szereplő mélyfúrású kutat kell számításba venni és csak ennek elkészülte, illetve teljesítményadatainak ismeretében lehet végleges állásfoglalást kialakítani. Tanay Jenő* 1900—1965 Tanay Jenő halálával váratlan és súlyos veszteség érte a Fertő tó Kutató Tudományos Bizottságot. Akik közelről ismertük, szinte el sem tudjuk képzelni, hogy örökké mosolygó, a közügyekért, a társadalmi munkáért mindig kész barátunk nincsen többé közöttünk. Tanay Jenő már kora ifjúkorában jegyezte el magát a balneológia, különösen a gyógyvizek ügyével. Harmincéves korában igazgatója volt a Mira-gyógyvízüzemnek, majd ennek megszűnte után a Gyógyvízkereskedelmi Vállalat műszaki vezetője lett. 1950-től az 1960-ban történt nyugdíjaztatásáig a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat hidrológusaként dolgozott, de azután is, főleg a Városépítési Tervező Intézet megbízásából — élete utolsó napjáig — vízellátási kérdésekkel foglalkozott. Legnagyobb érdemei közé tartozik, hogy rögtön a háború befejezése után szorgalmazta a háborúban tönkrement vagy elhanyagolt gyógyvízforrásaink rendbehozását. Így irányítása mellett történt többek között a mohai Ágnes-forrás, a Kékkúti-forrás, a parádi Csevice rekonstrukciója. A Földmérő és Ta* A MHT Fertő tó Kutató Tudományos Bizottságának 1968. május 8-1 soproni ülésén elhangzott megemlékezés. lajvizsgáló Vállalatnál különösen a Veszprém vízellátásával kapcsolatos forrásfoglalások és aknamélyítések tervezése és lebonyolítása volt egyik kedvenc témája, de foglalkozott a mátrai és bükki forrásfoglalásokkal és a rakacai tározóval is. A VÁTI megbízásából a határmenti, így a nyugat-magyarországi regionális tervekkel is összefüggő vízellátási kérdéseket dolgozta ki. Munkája során gyűjtött számos adat közlésével a VITUKI forrásnyilvántartását is rendszeresen gazdagította. Társadalmi vonalon közismerten fáradhatatlan és szolgálatkész volt. Bizottságunkon kívül a Hidrológiai Társaság Balneológiai Szakosztályának munkájában is tevékenyen részt vett és különösen a vidéki rendezvények szervezésében volt fáradhatatlan. Sokat harcolt a Bizottságunk kezdeményezésére végzett fertőrákosi gyógyvízkutatás eredményeinek hasznosítása érdekében, de itt sajnos már nem érhetett meg eredményt. Jó szakembert, igaz barátot és a balneológiáért vívott harc fáradhatatlan katonáját vesztettük el benne, akinek emlékét és példamutatását nem felejtjük. Dr. Kessler Hubert * * * 83