Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Dr. Kessler Hubert: Tanay Jenő

és Kópháza községekben körvezetékes rendszerrel ala­kítható ki, míg a többi községben az ágvezetékes rend­szert kell elfogadni. Az elosztóvezetékek átmérőjét te­kintve körvezetékes rendszernél, a tűzvédelmi előírá­sok és házi bekötések figyelembevételével az NÁ. 100-as vezeték alkalmazása indokolt, de az ágvezeté­keknél elegendőnek tartjuk az NA 80-as átmérőt is, mi­vel a mértékadó tűzoltóvízszükséglet ilyen átmérő mellett is, káros sebességnövekedés nélkül kiszolgál­tatható. A tározótérfogatot mindkét fogyasztási körzetben, a közel azonos napi csúcsfogyasztás (Q = 300 m : l/nap) és 20 órás szivattyúüzem figyelembevételével állapítottuk meg. Eszerint a vízfogyasztás és víztermelés közötti különbség kiegyenlítésére 72 m 3-es tározótérfogat adó­dott, ami a tűzoltóvíz szükséglettel 100 m 3-re kerekít­hető. A napi csúcsvízigény 30%-át kitevő tározótér te­hát a javasolt 100 m 3-es vb. medencével és az ugyan­csak 100 m 3-es hidroglóbusszal biztosítható. Összefoglalás Anélkül, hogy a beruházási és üzemeltetési költségek részletes elemzésére kitérnénk, megemlítjük, hogy re­gionális kiépítés esetén a beruházási költségekben mintegy 20%-os, az üzemelési költségekben pedig kö­zel 50%-os megtakarítás mutatkozik az egyedi megol­dásóknál jelentkező költségekkel szemben. Vizsgálataink eredményei tehát mind a műszaki megoldás, mind a gazdaságosság tekintetében egyaránt a megyei vízgazdálkodási értekezleten elhangzott ja­vaslat helyességét igazolják. Az adott körülmények mellett célszerűbbnek látszik a szóbanforgó községek vízellátását, a mai követelmé­nyeknek megfelelő és korszerű üzemi feltételeket biz­tosító regionális rendszerrel megoldani, mint a szokvá­nyos — legtöbb esetben szükségmegoldásokat is tartal­mazó — egyedi törpevízművek kiépítését szorgalmazni. Ez leginkább a fajlagos költségtényezők összehason­lításából tűnik ki, amelyeket tájékoztatásul az alábbi összeállításban foglaltunk össze: Faji. költségmutató Regionális ki­építés esetén Egyedi ki­építés esetén a) 1 m 3 vízre eső termelési költség b) 1 m 3 vízre eső beruházási '' c) 1 főre eső beruházási 1,80 Ft/m 3 17,200 " 990 " 3,50 Ft/m 3 19,800 " 1,110 Ft/fő A költségbecslésnél természetesen nem térhetünk ki valamennyi tényező pontos számbavételére, csupán a tervezési segédletekben szereplő átlagértékekkel, illet­ve irányárakkal számolhattunk. Ennélfogva a kapott értékek a kiviteli tervezés során nagyságrendben némi­leg módosulhatnak, de arányaikban helyesen fejezik ki a két variáns közötti különbséget, tehát a program­jóváhagyásnál és a társulatok szervezésénél kiindulás­ként szolgálhatnak. Kiviteli tervezésnél mindenképpen indokoltnak tart­juk Sopron város vízellátásának távlati fejlesztését szem előtt tartani és ennek érdekében a Balfi'— Kópháza közötti vezetékszakaszt minimálisan NA 200-as átmé­rővel tervezni. Végül ismételten megemlítjük, hogy Kópháza ellátá­sánál elsősorban a VITUKI távlati kutatási programjá­ban szereplő mélyfúrású kutat kell számításba venni és csak ennek elkészülte, illetve teljesítményadatainak ismeretében lehet végleges állásfoglalást kialakítani. Tanay Jenő* 1900—1965 Tanay Jenő halálával váratlan és súlyos veszteség ér­te a Fertő tó Kutató Tudományos Bizottságot. Akik közelről ismertük, szinte el sem tudjuk képzelni, hogy örökké mosolygó, a közügyekért, a társadalmi mun­káért mindig kész barátunk nincsen többé közöttünk. Tanay Jenő már kora ifjúkorában jegyezte el magát a balneológia, különösen a gyógyvizek ügyével. Har­mincéves korában igazgatója volt a Mira-gyógyvíz­üzemnek, majd ennek megszűnte után a Gyógyvízke­reskedelmi Vállalat műszaki vezetője lett. 1950-től az 1960-ban történt nyugdíjaztatásáig a Földmérő és Ta­lajvizsgáló Vállalat hidrológusaként dolgozott, de az­után is, főleg a Városépítési Tervező Intézet megbízá­sából — élete utolsó napjáig — vízellátási kérdésekkel foglalkozott. Legnagyobb érdemei közé tartozik, hogy rögtön a háború befejezése után szorgalmazta a há­borúban tönkrement vagy elhanyagolt gyógyvízforrá­saink rendbehozását. Így irányítása mellett történt többek között a mohai Ágnes-forrás, a Kékkúti-forrás, a parádi Csevice rekonstrukciója. A Földmérő és Ta­* A MHT Fertő tó Kutató Tudományos Bizottságának 1968. május 8-1 soproni ülésén elhangzott megemlékezés. lajvizsgáló Vállalatnál különösen a Veszprém vízellá­tásával kapcsolatos forrásfoglalások és aknamélyíté­sek tervezése és lebonyolítása volt egyik kedvenc té­mája, de foglalkozott a mátrai és bükki forrásfoglalá­sokkal és a rakacai tározóval is. A VÁTI megbízásából a határmenti, így a nyugat-magyarországi regionális tervekkel is összefüggő vízellátási kérdéseket dolgozta ki. Munkája során gyűjtött számos adat közlésével a VITUKI forrásnyilvántartását is rendszeresen gazdagí­totta. Társadalmi vonalon közismerten fáradhatatlan és szolgálatkész volt. Bizottságunkon kívül a Hidrológiai Társaság Balneológiai Szakosztályának munkájában is tevékenyen részt vett és különösen a vidéki rendezvé­nyek szervezésében volt fáradhatatlan. Sokat harcolt a Bizottságunk kezdeményezésére végzett fertőrákosi gyógyvízkutatás eredményeinek hasznosítása érdeké­ben, de itt sajnos már nem érhetett meg eredményt. Jó szakembert, igaz barátot és a balneológiáért vívott harc fáradhatatlan katonáját vesztettük el benne, aki­nek emlékét és példamutatását nem felejtjük. Dr. Kessler Hubert * * * 83

Next

/
Thumbnails
Contents