Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Wittinghoff Béla: A Mátravidéki Regionális Vízmű

1. A tározóba érkező mértékadó 15 m

3/sec-os árvíz elvezetése. 2. 2000 m

3/nap nyersvíz kivétele a tisztítótelep részére, a víztechnológiai szempontból legkívánatosabb mélységből. 3. Vízszintszabályozás és a tározó teljes leüríthetőségének biztosítása. Lebocsátható vízmennyiség telt tározó esetén max. 2 m

3/sec. 4. Építési árvízelvezetés biztosítása a gát és a műtárgy elkészültéig 1,5 m-es túlduzzasztás esetén 6 m

3/sec vízmennyiségre. A műtárgy részei: a) A torony. Itt helyezkedik el az 1,6 m ®-jű cső, ami a torony tetején tölcsérszerűen 7,0 m-re szélesedik ki. A tölcsér felső szintje azonos az árvízszinttel. A tetszőleges szintű nyersvízkivétel biztosítása céljából az előbb említett ejtőcső köré 5,7 m belméretű köpenyfal került, amit 4 m-ként vasbeton födémek tagolnak. Ezek egyúttal a tolózárkezelési szintek is. Az üzemelésnek mindig legjobban megfelelő vízkivételt négy szinten elhelyezett két-két 150 mm-es csőrendszer biztosítja. A toronykilátót 9 m 0-jű födém fedi le. b) Bejáróhíd biztosítja a torony tetejének megközelítését a gátról. A híd „T" keresztmetszetű vasbeton tartószerkezet, hossza 25 m. c) Vízkivételi csővég köti össze a tározót a toronytörzzsel. Építés alatt ez vezeti le az árvizet, későbbiekben a vízszintszabályozás és a teljes leürítés lesz a feladata. d) A cső négyszög keresztmetszetű vasbeton anyagú. Belmagassága 1,8 m, végig járható. Az üzemi csővezetékek részben konzolokon, részben a fenéken alátámasztva nyertek elhelyezést a csőben. A dilatációs hézagokat a kivitelező vállalat kezdeményezésére import anyagól származó SIKA gumilemez tömítéssel látták el. A teljes csőhossz 136,84 m. e) Csillapító medence köti össze a műtárgy csővégét a hozzá csatlakozó árapasztó csatornával. Csillapítás előtt az áthaladó víz sebessége 6 m/sec. A csillapítást — kiszélesedő csővégben — 1,5 m vízpárna mellett csillapító és sugárbontó alkalmazása biztosítja. A medencére kezelőház épül, itt egyesülnek az eddig független nyersvíz vezetékek és ugyancsak itt kerül beépítésre a Woltmann rendszerű vízmérő is. Köszörű-völgyi vízműtelep A gátba beépített műtárgyból burkolt alvíz csatorna vezet a Parádi—Tárnáig. A csatorna bal oldalán nehézséget okozott a 217. sz. KPM út korszerűsítésekor a völgybe deponált 15—20 ezer m

3 föld. Ennek egy részét el kellett távolítani, mivel a gátépítés menetét zac/

2 varta. Teljes mennyiségének eltávolítását csak az alvízcsatorna tervezett nyomvonalának megváltoztatásával lehetett elkerülni. Az alvízcsatorna jobb oldalán terül el a vízműtelep. A 217. sz. KPM útról bekötőút vezet keresztül a telepen, egészen a csillapítóaknára épült kezelőházig. Az út és a csatorna között helyeztük el a főgépész típusterv szerinti kétszobás lakóházát, valamint a mederparton a szennyvízkezelés létesítményeit. A bejáróút és a hegyoldal között épültek fel a vízmű üzemi létesítményei. Külön épület szolgál a fűtési szén és a tisztításhoz szükséges klór tárolására. A nyersvíz az egyesített vasbeton műtárgytól 200 mm-es vezetékeken jut a tisztítótelepre. A választott technológia a tározó vizének változó minőségéhez igazodik s ennek megfelelően más a nyári és más a téli időszakban. Télen a biológiai élet minimumra csökken a jég alatt; ezért derítés, sőt esetleg vegyszeradagolás sem szükséges, a víz közvetlenül jut a szűrőkre; míg nyáron előszűrőn és derítőn keresztül juthat csak ide. Amikor derítés is szükséges, a víz először a csillapító és keverőmedencébe jut, ahol alumíniumszulfáttal és klórral keverik. Az előklórozott és vegyszerrel kezelt víz az előszűrőként alkalmazott keretes szűrőre jut, ahonnan a függőleges átfolyású négyszög alaprajzú derítőkre vezetik. Egyidejűleg csak egy derítő üzemel, ezalatt a másik tisztítható. A derítők felületi terhelése 0,74 mm/sec (5. ábra). Az előszűrt és derített vizet — vagy télen a nyersvizet közvetlenül — a 3 db 10 m

2 felületű gyorsszűrőre vezetjük. A szűrők közül egyidejűleg csak kettő üzemel, szűrési sebesség 4,17 m/óra. Visszaöblítés min. 24 óránként egyszer szükséges. A próbaüzem tapasztalataitól függően a kellemetlen íz- és szaghatások kiküszöbölésére aktív szénpor adagolása is szükségessé válhat, ennek lehetőségét a megoldás biztosította. A vasbeton szűrőfenékbe a betervezett BUSZER gyártmányú porcelán szűrőfejek helyett az építés időpontjában könnyebben beszerezhető és műszakilag megfelelő polisztirol szűrőgyertyák kerültek beépítésre. Az előszűrőket hullámpalával fedték le, a csak nyáron üzemelő derítők nyitottak maradtak. Ha a próbaüzem tapasztalatai szerint télen is szükséges a derítők alkalmazása és az erős lombhullás akadályozza a zökkenőmentes üzemet, akkor utólagosan is beépíthető a derítők lefedése. A szűrőházhoz csatlakozó épületrészben nyert elhelyezést a gépterem, iroda, laboratórium, műhely, raktár, vegyszerraktár, fűtőhelyiség és a szociális helyiségek. A tisztított víz utóklórozás után 2X250 m

3-es tisztavíz tárolómedencébe kerül, mely ikermedence az inga5. ábra. A Köszörű völgyi víztisztítótelep technológiai vázlata