Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Borbély Sándor-Goda Lajos-dr. Juhász András-dr. Saád Ferenc-Szikszai Gyula-Szlabóczky Pál: Összefoglaló ismertetés Borsod-Abaúj-Zemplén megye hévíz előfordulásai és hasznosítási viszonyairól

dozó fogyasztások kiegyenlítésére és üzemi nyomás biz­tosítására egyaránt szolgál. c A víz a Köszörű-völgyi vízműtelepről gravitációsan jut a II. ütem 2 nyomóövezetébe. Az első nyomóöveze­tet Párád, a másodikat Parádfürdő alkotja. A parádi zóna ellennyomó medencéje, egyben a parádfürdői rész kiindulópontja a parádi Kálvária dombon épült 2X100 m 3-es medence. A parádfürdői zóna ellennyomó meden­céje a meglevő 150 m 3-es medence. Tekintettel az üdü­lőtelep fontosságára a szokásostól eltérőleg nemcsak a főművek, hanem a teljes községi hálózat is vízügyi beruházásból épült meg. A vízmű üzemi épülete a terü­let súlypontjában Párádon épült fel a KPM út és a Tarna patak mellett, a községnek a tározó felőli szé­lén. A vízmű telkén az üzemi épületen kívül csak egy nyitott szín és a szennyvízkezelő létesítmények nyertek elhelyezést. A II. ütem beruházási költsége a tervezési és feltá­rási munkákkal együtt kb. 44 millió Ft-ot tesz ki. III. és IV. ütem A Mátravidéki Regionális Vízmű további ütemei még feltárási és tervezési állapotban vannak, ezért csak röviden foglalom össze őket. A III. ütem az I. ütemhez csatlakozik és alapja a Mátraháza—Nagypataki vízműtelep felett kb. 800 m­rel létesítendő Csórréti tározó. A Nagypatak az Aranybánya és Nyirjes patakokból tevődik össze, ezek vizét kell a Csórrét alatt létesítendő gáttal tározni. A távlati regionális terv szerint a tározó feletti Csórréten üdülőtelep létesül. A 3000 m 3/ nap ka­pacitásúra tervezett vízmű a tisztított vizet két irány­ba továbbítja egymástól független nyomóvezetéken részben Mátraházára, részben Galyatetőre. A Mátra­háza felé menő ág — a már lefektetett I. ütembelí nyomóvezeték, illetve az ahhoz csatlakozó néhány száz méteres szakasz lesz. A Galyatető felé menő ág fogja ellátni Mátraszentimre, Mátraszentlászló, Mátraszent­istván, Fallóskút, Bagolyirtás településeket, valamint a Csórréti üdülőtelepet megfelelő minőségű és mennyi­ségű vízzel. A tisztítótelep a Nagypatak völgyében lesz elhelyezve, a völgyön végigvezető erdei vasút megszű­nik. A telepet és a gátat a Galyatetőre vezető KPM útról a Csórréten áthaladó úton lehet majd megközelí­teni. A III. ütem beruházási költsége előreláthatólag 75 millió Ft körüli. Üzembehelyezése 1973—75 között várható. A Mátravidéki Regionális Vízmű befejező üteme a IV. ütem, a II. ütemhez csatlakozik, ugyanis a Köszörű­völgyi tározó és a hozzá csatlakozó tisztítótelep építésé­vel megteremtettük a bővítés lehetőségét. A vízmű alaplétesítményeit teljes kapacitásra terveztük, ezért semmi átalakítás nem szükséges, a IV. ütem építése pusztán csatlakozások megoldását medenceépítést, át­emelőtelepek létesítését és hálózatfektetést jelent. A Párádtól északra fekvű Bodony és a délre elhelyezkedő Óhuta vízellátását átemelőteleppel lehet csak megol­dani, Recsk felé viszont Parádfürdőtől továbbra is gra­vitációsan jut majd el a víz. Mátraderecske előtt ugyancsak kell egy átemelőtelepet létesíteni, hogy a magasabban fekvő Mátrabalián is elegendő nyomás áll­jon rendelkezésre (1. ábra). A IV. ütem kiépítése az üdülőterületek vízellátási gondjainak enyhítése után megoldja az észak—észak­keleti Mátra községeftiek ezirányú problámáit is. Végezetül meg szeretném említeni, hogy mindkét megépült illetve épülő vízműütem beruházója a VÍZI­BER, tervezője a VÍZITERV és kivitelezője a VlZÉP volt. Összefoglaló ismertetés Borsod-Abaúj-Zemplén megye hévíz előfordulásairól BORBÉLY SÁjNDOR* — GODA LAJOS** — DR. JUHÁSZ ANDRÄS* — DR. SAÁD FERENC — SZIKSZAI GYULA** — SZLABÖCZKY PÄL*** I. Földtani jellemzés Borsod-Abaúj-Zemplén megye hévizeinek főbb ada­tai az 1. ábrán és 1. táblázatban láthatók. A vízelőfordulásokat rétegtani helyzetük szerint két típusba sorolhatjuk: 1. A melegvíz a medencealjzat kőzeteiben tárolódik és a Bükk hegység délkeleti peremén jut a felszínre. Itt a karbonátos kőzeteket vízzáró kőzetek fedik. Ezen a részen a nagy vízgyűjtő területhez csak három je­lentős karsztforrás tartozik. A hévizet tartalmazó járatok (barlangok) szerkezeti irányokhoz kötöttek, ami meghatározza a kutatás mód­ját. A Bükk hegység ÉK-i előterében a medencealjzatot főleg porózus rétegek fedik, így itt a karsztba bejutó csapadékvíz viszonylag jóval kisebb vízgyűjtőhöz tar­tozó sok forrás formájában (karszt csurgók) jut a fel­színre, illetve a porózus rétegekbe. Az északi Bükköt vízgazdaság, a délit vízszegénység jellemzi. »Borsodi Szánbányák, Miskolc; ** Országos Földtani Kutató­Fúró Vállalat, Miskolc; »•* Mezőgazdasági Beruházási Válla­lat, Miskolc. Az összefoglalás a Borsodi Műszaki Hetek alkalmából 1967. május 8-án rendezet ankéton elhangzott előadások alapján készült. Az előadások anyaga a Hidrológiai Társaság Borsodi Csoport hidrogeológiai szakosztályának vezetőjénél tanulmá­nyozható. (Szerk.) 2. A porózus rétegekben tárolt hideg víz található a Bükk ÉK-i előtér számos feltörő vizű fúrásában. Ezek összefüggésben vannak a karsztos tárolókkal. Kutatá­suk — regionális helyzetük miatt — könnyebb, viszont általában a „gg" és hozamviszonyok itt kedvezőtleneb­bek. Miskolcon a közelmúltban végzett két igen eredmé­nyes hévíz feltárás a „fürdő várossá" való kialakítást teszi szükségessé. A számos melegvízfeltárásnak (ter­mészetes és mesterségesnek) főbb adatai a 2. táblázat­ban láthatók. • Az új feltárások közül igen sok vita előzte meg a Szabadság-fürdőt szolgáló tanácsház téri fúrás kivite­lezését, amely végül is igen eredményes lett. A fúrás rétegszelvénye a 2. ábrán látható. A 482,7 m mély kút közel 1 millió forintba került. Megrendelőknek évenként 0,5 millió forint fürdőüzemi költségcsökkentést jelent azzal, hogy a korábban üzemeltetett 2 db régi kazánt leállították. A rétegsort a 3. ábrán hasonlítottuk össze a többi miskolci fúrás szelvényével. A fúrások helyét a 4. áb­rán tüntettük fel. Ezek alapján levonható következte­tések : 1. A lesüllyedt medencealjzat megtartotta eredeti felboltozódott, pikkelyes szerkezetét. 2. Ezt a diszjunktív vetők árkos, sasbérces szerkezet­té alakították át (4. ára). Ez a Szerkezet, különösen az 79

Next

/
Thumbnails
Contents