Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Dr. Scheuer Gyula: Vízföldtani megfigyelések a dunaújvárosi III. sz. vízkivételi mű térségében

teljesen kimarad és a pannóniai képződményekre közvetlenül jelenkori homokos kavics települ. Az l/a—2/a. sz. fúrásokban harántolt pannóniai rétegek jól azonosíthatók, ezért a két fúrás között törés nem mutatható ki. A magaspartot csak a Duna eróziós tevékenysége alakította ki. A 2. sz. fúrást (96,32 mA. f.) a Duna balpartján az árvízvédelmi töltés mellett a hullámtérben mélyítettük le, 50 m-re előirányzott talpmélységgel. A fúrásban 12,20 m iszap, homok, homokos kavics volt. Ez alatt 18,50-ig két barnásvörös fosszilis talajszint mutatkozott, amelyeket szürkészöld,- vasborsós agyagos lösz választott el egymástól: Itt is hasonlóan az 1. sz. fúráshoz a pleisztocént 90 cm vastagságú szürkésfehér meszes réteg zárja le. E réteg után következtek a felsőpannóniai képződmények és a fúrás talpáig tartottak. A Duna balpartján a 2. sz. fúrásban is feltárt barnásvörös és vasborsós rétegek a dunaújvárosi löszösszlet zárórétegeivel megegyezőek. Hasonló vörösszínű rétegeket írt le Erdélyi M. (3) a Tételhalomnál, valamint a solti fúrásokból, továbbá a Dunaegyháza mellett létesített kútból. Az Erdélyi M. által ismertetett vörösagyag az általunk feltárt és fosszilis talajszintnek nevezett képződmények párhuzamosíhatók, miután település viszonyaik és kifejlődésük azonosnak látszik. Hidrológiai megfigyelések A feltáró fúrásokban menetközben az egyes víztartó rétegeknél vízszint méréseket, esetenként próbaszivatytyúzásokat, majd a figyelőkúttá történt kiképzés után rendszeres vízszint ellenőrzést végeztek 9 hónapon keresztül. A kapott hidrológiai adatok alapján a lösz és a homokos kavics rétegek talajvizet a pannóniai összlet pedig rétegvizeket tartalmaz. Talajvíz. A magasparton telepített fúrásoknál (l/a, 1. sz.) a löszben talajvíz jelentkezett. A víz a fúratokban igen lassú szivárgó vízként mutatkozott. Mennyisége jelentéktelen volt. A vízszint 16 m-ben állt be a felszín alatt és az l/a. sz. fúrásban a 9 hónapos mérési időszakban 0,78 m-es ingadozás mutatkozott. A 2/a, 2. sz. fúrásokban, homok és homokos kavics rétegek voltak, amelyekben a Dunával összefüggő víz tározódik. A figyelőkutakban mért adatok alapján a vízszintingadozás követi a folyó vízállását, illetve azzal teljesen megegyezik, ezért a mindenkori vízszint értékeket a Duna vízállása határozza meg. A 2. sz. fúrást próbakúttá képeztettük ki szűrőcső beépítésével és 48 órás szivattyúzás volt. A kútböl 650 l/p vízmennyiséget termeltek ki 3,2 m-es depresszió mellett. Rétegvizek. A fúrások a felsőpannóniai összletben több homokréteget tártak fel. A homokrétegek túlnyomórészben kisvastagságúak, erősen iszapos finomszemcsés kifejlődésben mutatkoztak. A víztartó rétegek száma fúrásonként változott. Általában 3—4 homokréteg volt. A rétegekben a víz nyomás alatti és a piezometrikus szint a mélységgel növekszik. Az első víztartó réteg vizének emelkedése 11 ma homokréteg felső szintjéhez viszonyítva, a 2. sz. fúrásban 45,60-ban elért rétegé pedig már 48 m. A rétegvizek vízszintjeit is rendszeresen és folyamatosan mértük. A 2/a. sz. fúrás első homokrétegének (14,0—15,10 m) vízszintje a mérési időszakban 1,17 m-es ingadozást mutatott. A mért vízszint értékeket összehasonlítva a Duna-vízállások adataival megállapítható, hogy az emelkedés és süllyedés a folyóvíz állásával közel azonos lefutású. A mélyebben települő homokrétegek vízszint ingadozása már nem éri el a fentebb közölt értéket, annál kisebb (0,6—0,8 m). A vízszint változás egyértelműen e mélységben is a folyóvíz állásával mutat kapcsolatot. Hasonló jelenséget tapasztaltunk Dunaújvárosnál is, hogy a Duna vízállása befolyásolja a folyómenti kutaknál a rétegvizek szintjét és helyzetét függetlenül attól, hogy helyileg nem mutatható ki közvetlen kapcsolat, a folyó és a víztartó réteg között. Az egyes fúrásokban feltárt víztartó rétegek mélységét és a kapott nyugalmi vízszint értékeket a 2. ábrán tüntettünk fel. Összehasonlítás a dunaújvárosi viszonyokkal A tervezett létesítmény kedvező, mozgásmentes területre történő telepítésének érdekében célszerűnek látszik a kisapostagi és a dunaújvárosi adottságok öszszehasonlítása, mert ezekből megfelelő következtetések vonhatók le a műtárgy helyének alkalmasságára vonatkozóan. Geomorfológiai összehasonlítás a) A magaspart alacsonyabb, mint Dunaújvárosnál 20—30 m-rel. b) Kisapostagnál hiányzik a Dunaújvárosra jellemző magaspart mögötti sík területszakasz. Itt a magaspart csak egy keskeny dombvonulat, amelyet Ny-ról a Baracsi patak völgye határol. c) Rogyásra, part-mozgásra utaló nyomok nincsenek! d) Hiányzik a magaspart és a Duna közötti szakasz mozgó, átázott anyaga. Helyette kb. 100 m szélességben 5—6 m vastagságban kifejlődött folyóvízi homokoskavicsos réteg települ a felsőpannóniai rétegekre. Ez viszont Dunaújvárosnál nincs meg. e) A Duna nem pusztítja közvetlenül a magaspartot, csak magas vízálláskor—árvizek idején közelíti meg. Földtani összehasonlítás a) A pleisztocén eolikus rétegek vastagsága kisebb mint Dunaújvárosnál. Kisapostagnál 18—26 m vastag, míg Dunaújvárosnál egyes helyeken az 50 m-t is meghaladja. A löszösszlet ennek megfelelően Dunaújvárosnál teljesebb kifejlődésű. b) Kisapostagnál a pannóniai képződmények felszíne már kis távolságon belül (200—300 m) is eltéréseket mutat, amely szerkezeti mozgásokra utal. Dunaújvárosnál. ezzel ellentétben a pannóniai felszín aránylag egyenletes, így ot't törések nem valószínűsíthetők. c) Dunaújvárossal ellentétben Kisapostagnál a feltárt pannóniai homokrétegek kisvastagságúak, túlnyomó részben erősen iszapos finom homokos kifejlődésűek. d) A „kötött talajok", az iszap- és agyagrétegek tömörek, kedvező állapotúak. Hiányoznak a Dunaújvárosnál észlelt puha, laza, átázott folyós rétegek. Hidrológiai összehasonlítás a) A löszben tározott talajvíz csak néhány méteres vastagságban telíti a kőzetet és szintje is lényegesen alacsonyabb mint Dunaújvárosnál. Hiányzik a talajvíz szintjének meredek esése a magaspart peremén. b) A talajvíz vízháztartását csak a természetes adottságok befolyásolják, miután hiányoznak a talajvíz dúsító közművek, amelyeknek a löszbe elszivárgó vizei .miatt Dunaújvárosnál állandóan emelkedik a vízszint. 3. abra. Vazlatos folatam szelveny 69