Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Dr. Ungár Tibor: Építésföldtannal kapcsolatos kérdések

3. A földtani térképek, szelvények gyakran tartal­maznak a talajtalantól átvett megnevezéseket (pl. szi­kes lösz; réti agyag; barnaföld stb.). A földtani és építőmérnöki megnevezések különbsé­geit — példaként — az 1. ábra érzékelteti. Az A) rajz <4> © ® ® 10 — osr</°sr T I I ! ! I I I I I '-r Mr go /n/ur/os /osz Sárga Ion oggoff (A/o/océn) -r-r-rTTTTT ('p/e/sz/occn) (p/e/szíocér?) — — u fkte/c /n/muszds T ? /. ////.////////* / > >*• r , ) , > ;-.> s/J/////. •/ í^r^^y^/Sórgo '/> • /szop //////// 4. 6 . ///////////// y^/Ay////' Sorgo >>)>'/' '//Á /röyc'r oggog ////, 1 8 S.jyropy oggog ^ ro 0_ 6 8 70 1. ábra. A földtani és építőmérnöki megnevezések különbségeinek (A. és B.), valamint egyesítésének (C). szemléltetése általában genetikai—földtani (a termőtalaj esetében a talajtantól kölcsönözött) megnevezéseket tartalmaz. Ezek azonban az építőmérnöki gyakorlat szempontjából nem elegendők. A B) rajz alapján ui. megállapítható, hogy a szelvénybeli infúziós lösz többnyire ugyan iszapnak megfelelő, de az 1. és 2. sz. fúrásban a réteg alsó tagozata homokliszt-sajátságú, ami a gyakorlati kö­vetkezmények miatt nem hanyagolható el. A B) rajz a talajmechanikai szabvány szerinti talajfizikai megne­vezésekkel készült. A szokásos alapozási talajmechani­kai követelményeknek megfelelő, de építés földtani jel­legűnek nem tekinthető. A C) rajz a földtani és talajfizikai jellegek egyesí­tését kísérli meg, a földtani és talajmechanikai meg­nevezések egyidejű, de eltérő írásmódú feltüntetésével. Teljesen megnyugtatónak ez a megoldás sem tekint­hető (földtani szempontból infúziós lösz=£iszap). Bo­nyolultabb szelvényeken e módszer használata nehéz­kes. A talajmechanikai rétegleírásokban a kötött rétegek belső ellenállásának jellemzése főként a konszisztencia indexen alapuló megjelölésekkel történik (folyós, pu­ha, képékeny, sodorható, kemény illetve igen kemény). A "kemény" megjelölés azonban a földtani szemlé­letben általában nem a konszisztencia-állapotra, ha­nem inkább az üledékes rétegnek a kőzettéválás fo­lyamatában elért állapotára vonatkozik. Kötött üledé­kek esetében a kemény megjelölés a diagenezis kap­csán bekövetkezett víztelenedést, a földtani korral, ré­tegterheléssel kapcsolatos jelentősebb tömörödést, eset­leg már gyengén palás, vagy ásványi anyagok kiválása következtében kissé márgaszerű jelleget sejtet. A „keménység" e kétféle értelmezése gyakran fedi •egymást, máskor nem. A földtani felfogás szóhasznála­ta különben a köznyelvéhez közelebb álló. Példaként szolgálhatnak az 1. táblázatban közölt vizsgálati ered­1. táblázat Fizikai jellemző Infúziós 01 i. g°­lösz ^en (" isz aP"> („iszap ) Természetes víztartalom, w% 17 18 Folyási határ, w/ % 27 32 Plasztikus index, l p °/o 9 11 Konszisztencia index, Kj °/ 0 1,15 1,26 Egyirányú nyomószilárdság, kp/cm 2^ 5,2 19,8 mények. Megállapítható, hogy az abban feltüntetett két réteg, az infúziós lösz és az oligocén agyag plasztici­tása közel azonos (homoklisztes iszapnak megfelelő), s a víztartalom sodrási határnál kisebb értéke alapján .mindkettő keménynek minősül. Az infúziós lösz azon­ban ujjak között könnyen szétnyomható, morzsolható, míg az oligocén anyag nem, s utóbbi a földtani és köz­nyelvi felfogás szerint is „kemény". Ezt a különbséget az egyirányú nyomószilárdság nagy eltérése is jól jel­lemzi. Az építésföldtanban a kőzettéválás előrehaladottabb szakaszában levő üledékek gyakran képezik vizsgálat tárgyát, ezért célszerűnek látszik a konszisztencia-álla­potra, illetve a diagenizáltságra vonatkozó megjelölé­sek teljes elkülönítése s ezáltal az esetleges féreérté­sek kiküszöbölése. A talajmechanikai jelkulcs egyes rétegfajták szel­vénybeli jelölésére dőlt vonalkázást használ, akkor is, ha a réteg közel vízszintes telepedésű (pl. 1. ábra B) rajza). A földtanban ez a jelölés általában a rétegek dőlt helyzetére, tektonikailag kimozdított állapotára vonatkozik. Az említett jelkulcs használata az építés­földtanban, mint határterületen, vízszintes telepedés esetén szögdiszkordáns telepedésre utalhat, tehát za­vart okozhat. 4 Hidrológia 49

Next

/
Thumbnails
Contents