Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Dr. Berczik Árpád: IX. Hidrobiológus Napok

Rudabányai lakótelep szennyvíztisztító berendezése. A telepet Muhits Tamás (Mélyépterv) ismertette. A berendezés 2000 lakásegyenérték terhelésre készült, és az alábbi műtárgyakat tartalmazza: Kétszintes köralakú ülepítő, szellőztető medence, recirkulációs akna, dortmundi utóülepítő, fertőtlenítő medence, kezelőépület. Rakaca tározó. A tározó létesítésével kapcsolatos műszaki adatokat Krempels Tibor (OVF), a tározó kémiai és biológiai vizsgálatai során nyert tapasztalatokat pedig dr. Felföldy Lajos és Tóth László (VITUKI) ismertette. A tározó célja a Bódva folyó kisvizének kiegészítése, ezzel a borsodsziráki vízmű vízmennyiségének biztosítása, a Sajó tehermentesítése és a miskolci szennyvizek hígítása. A tározó kapacitása 5,5 millió m

3. A földből épített gát hossza 760 m, legfontosabb műtárgyai: Árapasztó, üzemvízlebocsátó és fenékleürítő műtárgy, valamint a surrantós vészkiömlő. A tározott víz minőségének vizsgálatára laboratóriumot létesítettek, ahol tudományos alapossággal vezetett kutatómunka folyt a tározott vízminőség változásának meghatározására. A tározó megtekintésével első napi szakmai programunk befejeződött. A nap hátralevő részében már csak turisztikai és kulturális program várt ránk. Ezek között az alábbiak szerepeltek. Szalonna községi, az Árpádok korából való ősi, ma református templom, melynek XII. XIII. és XIV. századbeli freskói és az 1765ből való fa harangláb különös figyelmet érdemelnek. A Baradla Cseppkőbarlang. A rendezőség jó előre biztosította a csodás, világhírű barlangba való belépésünket a szokásos látogatási időponton kívül is, valamint két idegenvezető állt rendelkezésünkre, akik bemutatták a barlang, a Vörös tótól Jósvafőig terjedő szakaszát. A tanulmányút második napján a következő programponok szerepeltek: Aggteleki turistaközpont szennyvíztisztító berendezése. A berendezést Németh Sándor (UVATERV) és dr. Takács Sándor (Miskolci KÖJÁL) ismertették, a terveket az UVATERV készítette. A berendezés teljesoxidációs szellőztetőárkos biológiai tisztítási rendszerrel létesült, nyáron 85 m

3/nap, télen 22 m

3/nap szennyvízterhelésre. A berendezés műtárgyai: kétszintes ülepítő, átemelő, elosztómű iker elrendezésű oxidációs árok, utóülepítő iszapágy, fertőtlenítő medence és kezelő épület. Ózd városi szennyvíztisztító telep. A telep tervezési és üzemelési kérdéseit Földy Endre és Muhits Tamás (Mélyépterv) ismertette, a tervezést a Mélyépterv végezte. A szennyvíztelepet napi 3500 m

3 szennyvízterhelésre méretezték. A telep rendszere nagyterhelésű eleveniszapos biológiai tisztítás „Rocylaktív" típusú felülete levegőztetéssel. A telep műtárgyai: rács és homokfogó akna, rácsszemét rothasztó, mérőcsatorna, Dorr rendszerű előülepítő, levegőztető medence, Dorr rendszerű utóülepítő, iszapsűrítő, fűtött előrothasztó, fűtés nélküli utórothasztó, gáztartály, iszapszikkasztó ágyak, szivattyútelep, valamint kezelő épület. A rácsszemét kiszűrésére két db gépi tisztítású rács épült. A homokfogó légbefúvásos rendszerű, a homok kitermelés végtelenített láncra erősített vedersorral történik. A homokfogó zsilipekkel vezérelhető. A szivattyútelep többféle funkciót végez: szenny vízátemelés, iszapsűrítés, iszapátemelés, cirkuláció, sűrített levegőellátás, energia szétosztás, hőellátás és műszerezés. Az elő és utóülepítő berendezése Dorr kotróval működik, amely log. spirális alakú kotrólemezzel gyűjti a leülepedett iszapot a zsompba. A szellőztető medence levegőellátását Rocyaktív típusú felületi levegőztető berendezés biztosítja. Az ózdi telep megtekintésével a borsodi tanulmányút szakmai része befejeződött. Délután Eger nevezetességeit tekintettük meg. (A tanulmányúthoz sokszorosított tájékoztató Társaságunk könyvtárában hozzáférhető. Szerk.) Dr. Herédy Sándor IX. Hidrobiológus Napok Tihany, 1967. október 5—7. A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya és a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutatóintézete (Tihany), 1967. október 5—7. között rendezte meg a IX. Hidrobiológus Napokat, Tihanyban, az MTA Biológiai Kutatóintézetében. A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves fennállása különleges fényt biztosított a rendezvénynek: különösen tartalmas, jól átgondolt programról, szép kiállítású, az előadások kivonatát tartalmazó program-füzetről gondoskodott a szervező bizottság, az elnöki megnyitó és egy további előadás pedig a Társaság jubileumát, és a Társaság limnológusainak tevékenységét méltatta. A háromnapos program 22 napirendi pontból — az elnöki megnyitón és zárószón, valamint egy történelmi áttekintést nyújtó előadáson kívül — 19 tudományos előadásból állott. Ezek témakörönkénti megoszlása az alábbi volt: Botanika 5 Zoológia 5 Biokémia 2 Vízkémia 1 Halászat 4 Pesticid-kérdés 1 Higiénia 1 előadás Az elhangzott előadásokhoz 57 hozzászólás csatlakozott; egyetlen előadás sem maradt hozzászólás nélkül. Az' élénk vita jól tükrözte az érdeklődést a felvetett témák iránt. Érdemes megemlíteni, hogy bár a résztvevők száma csak 64 fő volt, ezek 19 intézményt képviseltek, alap- és alkalmazott kutatási irányokét egyaránt, az ország minden részéből. A IX. Hidrobiológus Napok munkájának eredményességét mindennél jobban felmérhetjük a résztvevők egyhangú döntésével hozott határozatokon, melyeket a Magyar Hidrológiai Társaság Elnöksége elé terjesztettek: Ezek a következők voltak: „1. A Hidrobiológus Napok résztvevői kimondják, hogy a további, évente rendezendő Hidrobiológus Napokat is mindenkor Tihanyban, a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának és a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutatóintézetének közös szervezésében kívánják megtartani. 2. A vizek élővilágának védelme elsőrendű népgazdasági érdek. Az idevágó feladatok megfelelő szintű megoldása az eddiginél fokozottabb, szervezettebb alap- és alkalmazott kutatómunkát igényel. Ehhez megfelelő keretet — akárcsak bármely szomszéd országban — kizárólag egy szervezendő, önálló Hidrobiológiái Kutatóintézet tud biztosítáni. 3. Elsősorban a vízügyi gyakorlat terén dolgozó, nagyobbrészt kezdő biológusok hidrobiológiái kiképzése, illetve, továbbképzése nélkülözhetetlen. E feladat ellátására az MTA Biológiai Kutatóintézetét tartjuk alkalmasnak. 123