Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Dr. Sebestyén Olga: Az első Nemzetközi Paleolimnológiai Szimpózium

amelynek hajózási kihatásai is lesznek a lebegő és a görgetett hordalék lerakódása. A Vaskapu szelvényében évi 50 millió tonna hordalék szállítással számoltak, amelyből 30 milió t-t a Duna, 7 miliót a Száva és 13 milió tonnát a Morava szálított. A Morava m

3-ként 3 kg hordalékával Európa hordalékban leggazdagabb folyója. De Magyarországot is érintheti a hordalék kérdése, a duzzasztás kifutása helyén a sebesség sökkenése következtében lerakódások fognak mutatkozni. A Nemzetközi Duna-Bizottság is tervbe vette e kérdés tanulmányozását. A nagyszabású építkezésnél a tapasztalatok összegyűjtése és értékelése a magyar mérnökök részére is rendkívül hasznos lehet, és a nálunk tervezett dunai duzzasztók építésénél sokszorosan kamatoztatható. Ezért a Magyar Hidrológiai Társaság részéről a szakmai kirándulások megszervezése hasznos szolgálatot tesz. (1968. április 28. és május 4. között Vízépítőipari Szakosztályunk — 121 fő részvételével — jól sikerült hajóutat rendezett az építkezések tanulmányozására (Szerk.). IRODALOM 1. GONDA B.: Az Al-dunai Vaskapu és az ottani többi zuhatag szobályozása. /1896) 2. FLEMMING H. W.: Am Eisernen Tor entsteht ein gewaltiges Kraftwerk, DER TIEFBAU, 1967. 8. 3. BANKI D.: Vaskapu-vizerö tervezetének műszaki leírása II. rész. Részletes kidolgozás. Bp. 1918. 4. BOLLE A.: Donaubereisung der Hafenbautechnischen Gesellschaft von Wien bis zum Eisernen Tor, „HANSA" Heft 23. 1967. 5. FEKETE GY.: Kelet—Nyugat várakozásai a DunaMajna—Rajna forgalom vonatkozásában, MAGYAR HAJÓZÁS, 1968. I. 6. JOLANKAI G.: A Vaskapu Erőmű, Djerdap, VÍZÜGYI KÖZLEMÉNYEK, 1967. 4. 7. RAZVAN E. ÉS MÁSOK: A Vaskapu Erőmű modellkisérletei, STUDII DE HIDRAULICA VIII. kötet, Bukarest, 1965. Az első Nemzetközi Paleolimnológiai Szimpózium Tihany, 1967. augusztus 28—31. A szárazföldek vizeivel foglalkozó tudományágnak, a limnológiának korunkban új fejezete alakul, sőt — mondhatnók, lép előtérbe: a paleolimnológia, tótörténet. Tótörténeti kérdésekkel már jó ideje a Szovjetunióban és az Északamerikai Egyesült Államokban erőteljesen foglalkoznak. Szórványosan másutt is végeztek és végeznek ilyen jellegű kutatásokat, főképpen földtani, földrajzi szemlélettel és módszerekkel. Hazánkban a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága Lóczy Lajos elnöklésével a századforduló éveiben behatóan tanulmányozta a Balatont és környékét, többek között a tómeder morfológiáját, keletkezését és korát. Az érdemes munkaközösség széleskörű kutatásai világszerte érdeklődést keltettek. A meder keletkezésére, korára, az üledékek eredetére, kémiai-ásványtani alkatára stb. vonatkozó rész, mai megítéléssel, a paleolimnológia területére esik. Üjabban a különböző problémák biológiai úton való megközelítése ad új lökést e tudományág fejlődésének, kiszélesítve területét, gazdagítva jelentőségét, kihatásait. Ez év augusztusában Tihanyban Nemzetközi Paleolimnológiai Szimpóziumra gyűlt össze négy földrész húsz országából tótörténeti problémák iránt érdeklődő és azokkal foglalkozó mintegy 80 szakember. A Szimpózium egyik egysége volt a Nemzetközi Limnológiai Egyesület (SIL) szimpozium-sorozatának, melyet az immár félévszázados egyesület, háromévenként összehívott kongresszusai mellett, felszínen levő problémák beható megvitatására az utóbbi években különböző országokban szervez. Hogy a Szimpózium színhelyéül hazánkra esett a választás, része lehet ebben hazánk központi fekvésének, Lóczy Lajos úttörő munkásságának nemkülönben a sajátos tulajdonságokkal rendelkező „magyar tenger" limnológiai vonzóerejének. A kezdettől fogva széleskörű érdeklődést keltő Szimpózium védnökei voltak, a SIL mellett, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya, a Biológiai Egyesületek Nemzetközi Szövetsége (IUBS) és a Nemzetközi Biológiai Program (IBP) édes-vizek termelésével (PF) foglalkozó szekciója. A SIL által felkért Szervező Bizottság elnöke David G. Frey prof. (Zoology Department, Indiana University. USA), tagja Dr. N. V. Korde (Dpt. of Biology. AN USSR). Daniel A. Livingstone professzor (Department of Zoology, Duke University, USA), az algológus dr. Winifred Tutin (Department of Botany, Leicester University, Anglia) és e sorok írója, aki egyben a helyi bizottság munkáját is vezette. A Szimpózium gondolatának felvetése, a program kidolgozása, a szervezé? irányítója Frey professzor volt. Mint limnológiát is előadó, limnológiával és paleolimnológiával foglalkozó zoológus professzornak számos tótörténeti tárgyú tanulmánya jelent meg. Vezetése alatt számos tanítványa doktori értekezésként a paleolimnológiát előrevivő témákat dolgozott ki. (A Szimpóziumon hat tanítványa vett részt). Valamennyi mikrofossziliákkal foglalkozó paleolimnológusnak ezek mellett nagy segítséget nyújt a British Múzeum hatalmas könyvtárában készült összefoglaló munka (Frey, 1964), mely kritikai áttekintését adja e tárgyra vonatkozó tanulmányok eredményeinek, és .önkéntelenül is ösztönzi az érdeklődőket értékes rendszertani felkészültségüknek e területen való felhasználására. Dr. Frey a Szimpózium szervezésének központi irányítója volt, s kézben tartotta a Szimpózium alatt is az eseményeket. A paleolimnológia mibenlétéről e szakfolyóirat olvasói elsőkézből tájékozódhattak Frey professzornak a Hidrológiai Közlöny hasábjain megjelent (47. 308—312, 1967) e folyóirat számára írt, értekezéséből. Mégis legyen szabad,ezúttal is röviden rámutatni e tudományág lényegére, éppen az említett értekezésből és a szétköldött tájékoztatóból (1966) kiemelt idézetekkel. „Egy tó jelene a tó történetében csak egy pillanat. A jelen megértését a múlt ismerete teszi lehetővé. A paleolimnológia arra törekszik, hogy a (tavi) múltat a jelennel összehasonlítva értelmezze, és ezáltal a jelent is — ismerve fejlődését — jobban megértse (Frey, 1966). „Amit magunk körül látunk, csupán egy állandóan változó kép jelen pillanata. A jelen megértése magában foalalja a letűnt állapotok ismeretét, a múlt megértéséhez ugyanakkor szükség van arra, hogy mélyen bepillanthassunk a jelenben lezajló folyamatokba, melyek, feltehetően, a múltban is hasonlóan mentek végbe" (Frey, 1967). A limnológia mai szintjén már van erre lehetőség. Mégis, a helyzet az, hogy vannak oly területek, ahol a paleolimnológia igénye serkenti határozottabb munkára a limnológusokat a jelen limnológiájának megértésében" (Frey, 1967). A limnológia s méginkább a paleolimnológia több rokontudományra támaszkodik, amilyenek a földrajz, földtan, hidrológia, meteorológia, kémia, biokémia, ásványtan, a biológiai tudományok számos ága: növénytan, palynológia, állattan, cenológia, ekológia, mikrobiológia stb. A limnológia ismert alapvető tételei irányt mutatnak a paleolimnológiai adatok helyes értelmezésében. Pl. 1. Bizonyos vízi lakóhelyet benépesítő élővilág (biota) tagjai egymással több vonatkozásban összefüggenek, szorosabb — lazább együtteseket alkotva. 2. Valamely 119