Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Dr. Sebestyén Olga: Az első Nemzetközi Paleolimnológiai Szimpózium

tavi lakóhelyet benépesítő élővilág és a lakóhely nyújtotta környezeti körülmények között kölcsönös kapcsolat van. 3. A tó egésze, élővilágát is beleértve, a folyamatos tavi élet során egységet, ekológiai rendszert, ekoszisztémát alkot. Mindezeket paleolimnológiai ismeretek alapján és szemlélettel nyomatékosan kiegészíthetjük — Frey szavaival — azzal, hogy 4. „A tavat nem lehet zárt rendszernek ,mikrokozmosznak' tekinteni, mely konzervatíven megy a maga útján. Inkább igen érzékenyen reagál a csapadékterületén és a klímában történő változásokra, melyek kihatnak víz-, energia- és táplálékforgalmára ... Egy egész sereg tó egyedi történetéből kitűnik (Längsee, Frey 1955; Eastwhaite — Water. Goulden, 1964), hogy a limnológiának egyik alapvető elve ez, s egyik reménysége az üledékekből nyert tótörténeti információk értelmes magyarázatához." (Frey, 1967). Az üledékek az idők folyamán felhalmozódnak, magukba zárva a tóban valaha is élt szervezeteknek, a tavi biota tagjainak morfológiai és biokémiai maradványait, az anorganikus hordalék mellett. A környezet topográfiája, az üledékek különböző tulajdonságai a tómeder hajdani kiterjedéséről stb, a környék anthropogén eseményeiről adnak képet. A mikrofossziliák nem képviselik a tavat az idők folyamán benépesítő élővilágot a maga teljességében, mert nem valamennyi élőlény hagy maga után jól megőrizhető részleteket. Hogy mi marad fenn, az függ a maradvány anyagától (celluloze. kitin, kovaváz stb.), az időtartamtól, a környezeti körülményektől, a lebomlás feltételeitől, az üledékekben végbemenő abiotikus és biotikus folyamatoktól. a tó egyedi sajátosságától stb. A felismert mikrofossziliák tótörténeti értelmezéséhez a maradványoknak megfelelő szervezetek autekológiai és cenotikai ismeretére múlhatatlanul szükség van. Igen lényeges az üledékrétegek korának meghatározása, melynek útjai a palynologia (az üledékek virágpor elemzése) és a radiokronológia. A palynológia már évtizedek óta értékes segédtudománya a geológiának, sőt egyes ún. szellemi tudományoknak is. Alkalmazása felidézi a tóvidék közeli és távolabbi növénytakarójának faji összetételét, klímát és mindezekben történt változásokat. A rétegek kora, feltehetően de nem mindig, annak a kornak felel meg, amelyben oly élőlények is résztvettek a tó benépesedésében, melyeknek maradványait az üledékrétegek megőrizték. ..Valamennyi különböző típusú információ, megfelelően összefogva és értelmezve, lehetővé teszi a mult állapotaiba, a valamikor történt változásokba és mindezekért felelős tényezőkbe való betekintést." (Frey, 1967) A két évet igénybevevő szervezés lehetővé tette, hogy a Szimpózium jól átgondolt tervét minden lényeges részletében meg lehetett valósítani célkitűzésben, tárgyi tartalomban — a nemzetközi jelleg ki domborításával — és időbeosztásban is. A három előadási nap tárgyi jellege: 1. Üledékek, ülepedés (hordalékmozgás, szervetlen-, szerves-, biokémiai folyamatok). 2. Növényi és állati mikrofossziliák, tótörténeti értelmezésük. 3. Egyéni tavak oaleolimnológiai kutatása. A napi program vezérfonalát meghívott előadók előadása tette (d. e. 30 perces). A bejelentett előadások a napi program szerinti csoportosításban illeszkedtek a programba (d. u. 20 perces). A tartalékelőadások nagyrészét a szükségnek megfelelően (ni. elmaradt előadások pótlására) előre lehetett hozni, illetőleg behelvezni a spontán szervezett, megjelölt témára vonatkozó esti informális megbeszélések keretében (diatomeák, Cladocera és egyéb állati mikrofossziliák). A. Szimpóziumot a MTA Biológiai Tudományok Osztálya nevében dr. Zólyomi Bálint akadémikus, a tihanvi intézet részéről dr. Salánki János igazgató, a Maevar Hidrológiai Társaság és a VITUKI nevében dr. Szesztay Károly és a Nemzetközi Biológiai Program ÍTBP1 PF szekciójának nevében e szerv tudományos koordinátora, dr. Julian Rzóska (London), aki megfigyelőként vett részt a Szimpóziumon, üdvözölte. Az üdvözléseket Frey professzor köszönte meg, elismerését és köszönetét nyilvánítva az említett intézményeknek és a szervező bizottságoknak, melyek segítsége tette lehetővé az első nemzetközi paleolimnológiai Szimpózium megvalósulását. Ezután megnyitotta a Szimpóziumot. A hat félnapon elnököltek: C. M. Mortimer FRS angol limnológus, jelenleg a Nagy Tavak egyik amerikai központi intézetének igazgatója; Zólyomi Bálint akadémikus, aki évek óta pollenanalitikai alapon tótörténeti tanulmányokat végez; J. R. Vallentyne kanadai limnológus, az üledékekben végbemenő szervesanyag-lebomlással foglalkozik; professzor A. U. Shnitnikov USSR limnológus, az Aral-tó kutatója, professzor E. A. Thomas svájci limológus, és professzor Ramón Margalef elméleti limnológus Spanyolországból. Az előadások felsorolása: Üledékek eredete és mozgása a Balatonon (Szesztay—Felföldy—Muszkalay— Rákóczi, Magyarország); Ülepedő anyagok jellegzetességei és az üledékek alakulása egy eutrof tóban (Lawacz, Lengyelország); Vízszintváltozások; felismerés, értelmezés (Richardson, USA); Issyk-Kul tó (Ny-Ázsia) üledékének ásványtana és geokémiája (Leflat és Voskresenskaja, USSR); Fenéküledékek szervesvegyületei (Vallentyne és Brown, Kanada); Tavi mészüledékek genetikája és rendszere) Groschopf, (DBR); Holocén karbonát-felhalmozódás intenzitása az USSR ÉNy-i tavain (

Bartosch, USSR); Diszkordancia- és átrétegződés-jelenségek ÉNy-Németország sekély-tavi holocén üledékein (H. Müller, DBR); Egyes elemek kémiai rétegződése É-Németország tavain (Proft, DDR); ÉK-Lengyelország egyes tavainak története az üledékek kémiai vizsgálata alapján (Czeczuga, Lengyelország); Vizsgálatok Lengyelország tavainak fenéküledékén (Wieckowski, Lengyelország); Késő- és posztglaciális ülepedés a Lake Superior mélymedencéjében (Farrand, USA); Lithván tavak fejlődése a késő- és posztglaciális szakaszban (Kabailiene, USSR; Késő- és posztglaciális üledékek egyes meromiktikus tavakon (Kjensmo, Norvégia) ; Késő- és posztglaciális szakasz Cladocera populációi a Rogers-tavaon (Deevey, USA). Főként biológiai vonatkozású témák: az „új" palynológia (Cushing, USA); Palynológiai kormeghatározás balatoni üledékeken (Zólyomi, Magyarország); Tavi üledékek komplex algológiai elemzése (Korde, USSR); Tavi üledékek Cladocera maradványainak értelmezésére vonatkozó vizsgálatok Gnulden, USA); Késő- negyedkori perilimnikus környezet értelmezése fosszilis Coleoptera maradványok alapján (Coope, Anglia); Chironofnidaés más szúnyoglárvák felhasználása tótörténeti értelmezésben (Stahl, USA); Fosszilis molluskákon alapuló paleolimnológiai kutatások Csehszlovákiában (Kovanda, CSR); Glochidium-lárvák és jelentőségük negyedkori édesvízi üledékekben (Brodniewicz, Lengyelország); Pollenanalizis alkalmazása késő- és posztglaciális szintek értelmezésében (Tutin, Anglia), Balatoni üledékek Pediastrum- és Cladocera-maradványai (Sebestyén, Magyarország); Szubfosszilis mohaegyüttesek az Angol-tóvidékről (Dickson, Anglia); Diatomea kovavázak előfordulása néhány meromiktikus tó mai üledékeiben (

Meriläinen, Finnország); E-Amerika ÉK része posztglaciális környezetének rekonstruálása mai és késő-pleisztocén pollenadatok egybevetése alapján (Ogden, USA); Tavi üledékek Chydorida Cladocera-maradványainak értelmezése (Whiteside, USA); A ragadozás kihatásának és táplálkozási szintek felbecsülésének lehetősége Daphnia-populációkon, az üledékekben előforduló maradványaik alapján (Hrbaíek, CSR); A Cytherissa lacustris kagylósrák mai és szubfosszilis elterjedése a Bodeni tavon (Löffler, Ausztria); Neogén fosszilis diatomeák délcsehországi üledékekben (Réháková, CSR). Magyaralföldi szikestavak geológiai fejlődéstörténete Miháltz—Faragó és Mucsi, Szeged); A Mikolajki tó későglaciális és holocén üledékein végzett paleobotanikai vizsgálatok eredményei (Ralska-Jasiewiczowa, Lengyelország); A Mikolajki tö üledékének posztglaciális Diatomea szukcessziója (Marciniak, Lengyelország); A Megalapolis medence (Pelloponnezus) ősi (pliopleisztocén) tavának biofáciesei és paleolimnológiája Molluska, Ostracoda, növényzet) (Lüttig és Hilterman, DBR); Bolgár magashegyi tavak összehasonlító vizsgálata (Vodenicarov, Bulgária); Észak-Wales tavi üledékek posztglaciális Diatomea szukcessziója (Crab120