Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Kontur György: A Vaskapu Erőmű építése (Djerdap)

Hajózsilip Víz emelés max. (m) Hajózsilip szélesség és hossz (m) alapterület <m2) víztérfogat <m3) Ice Harbour 31,4 26x206 5350 166 000 Mac Nairy 28,0 26x206 5350 150 000 Aschach 17,35 324x230 5500 95 000 Kouibychev 13,5 30x240 7200 97 000 Vaskapu kétkapus 17,5 34X310 10 500 184 000 egykapus 34,5 34 X 310 10 500 363 000 A hajózsilip feltöltési ideje a kísérletek szerint 9—13 perc. (90 percenként egy zsilipeléssel számolva a Vaskapu forgalma 48 millió t/év.) Az építés I. ütemében a Duna szabad nyílása 276 m (3. ábra). I. Munkafázis. A szekrényes gátak védelme alatt épül a jobb és balparti részen a két hajózsilip és az erőmű, valamint 3—3 duzzasztónyílás. Hajózás 276 m szélességen bonyolódik le. II. Munkafázis. A jugoszláv részen elkészült 3 duzzasztónyíláson és a 157 m szabad-nyíláson át ömlik a víz. Ez a munkafázis kényes, különösen jégzajlás esetén, ezért nyári időszakban hajtják végre. III. Munkafázis. A román oldalon bonyolítják le a hajózsilipen át a forgalmat. A víz a jugoszláv duzzasztónyílásokon át jut le. IV. Fázis mutatja az elbontott szekrényes gátakat a teljes duzzasztóművet és a két üzemelő hajózsilipet. A román és a jugoszláv építkezés helyének földtani felépítése nem egyforma. A román parton, a KeletiKárpátok meredeken törnek le. A jobb parton viszont a vidék lankásabb és igen változatos földtani felépítésű. Erősen mállott rétegek mellett kemény kőzetek fordulnak elő. A II. építési ütemben a szabad nyílás mindössze 176 m lesz. A sebességek a hajózási nyílásban: 4,—5,0 m, illetve 5,5—6,5 m/sec között fognak változni. Hegymenet a két uszályból álló vontát 1800—2000 LE-s hajó tud ja felvontatni, egy 2200 LE-s segédvontatóval együtt. V. A Vaskapu erőmű építése 1962-ben kezdődtek az előmunkálatok, 1965-ben megindult az építkezés, 1970-ben kell az első turbinának beindulnia és 1971-ben befejeződik a világ harmadik legnagyobb folyami erőművének építése a tervek szerint. Az építkezés tehát 11 évvel korábban fejeződik be, mint a Duna—Majna—Rajna víziút megvalósulása. De mindkettő az európai kapcsolatok szorosabbra fűzését szolgálja és ezért a dunai népek barátságának jelképe. A mű építése során 4,6 millió m

3 sziklarobbantás és egyes szerzők szerint összesen 8, mások szerint 11 millió m

3 hordalék eltávolítása szükséges. A kő eltávolítása 7—10 m-es rétegekben történik. A robbantásnál a tölteteket úgy választották, hogy a szikla kis darabokra széttöredezzék. 1966 őszén a sziklamunka 80%-a volt kész a jugoszláv részen, míg a hordalékeltávolítást teljes egészében befejezték. A kitermelt anyag legnagyobb része újra felhasználásra kerül, mivel a gátak és a parti művek 87 millió m

3-t igényelnek, ebből 1 millió m

3 kőszórás. A betonanyag mennyisége 2,7 millió m

3. Mindkét erőműrészben 6—6 kaplan turbina kerül beépítésre, 9,5 m átmérőjű járókerékkel és 171 000 kW teljesítménnyel. 3—3 turbinát a Szovjetunió szállít, míg a másik 3—3 turbinát szovjet tervek alapján a jugoszlávok és románok maguk építik. A főbb munkafázisok a következők (3. ábra): 1966-os adatok szerint a jugoszláv részen a munkáslétszám 3000 főt, a román részen 3800 főt tett ki. A vasútépítésben és útépítésben további 3000 fő volt a munkáslétszám. A hajózsilipek 310X34 m alapterületűek és a minimális vízmélység 4,5 m. A felső zsilipfőknél 11 m magas kapukat, a középső részen pedig 14,5 m, végül az alsó főben 22,0 m magas kapukat fognak elhelyezni. Az alsó és felső fő előtt 580 m hosszban és 100 m szélességben kikötőt létesítenek. Az évi átzsilipelhető tonnamennyiség 90 percenként egy zsilipelést számítva 48 millió tonna. A Vaskapu duzzasztása és tározása a hajózásnak nagy előnyt jelent, de a jugoszláv részen 18 000 lakos, a román részen pedig 12 000 lakos kitelepítését kell megoldani. Ezenfelül 31 középnagyságú ipari üzemet helyeznek át és 77 000 hektár mezőgazdasági területet kell az árvédekezésbe bevonni. Ezért román részen 165 km, jugoszláv részen 33 km hosszúságú árvédelmi töltés létesül. A duzzasztás 10 000 hektár területet fog elárasztani. Azonkívül 160 km hosszúságú új út és 34 km hosszban új vasútvonal létesül. Az útáthelyezés a bal parton szükséges, ugyanitt az Orsova felé. menő vasútvonal áthelyezése. Mindez számos alagút és híd épí tését igényli. Az összköltségben ez 48 millió $-t reprezentál. A duzzasztás hatásaként a talajvíz emelkedése és a mezőgazdasági vonatkozások még nehezen tekinthetők át. Mindenesetre a talaj sótartalmának növekedésével számolnak és ezért drénezésre és belvízmentesítésre kell felkészülni. Több száz kút és 20 szivattyútelep építését irányozták elő. Egy másik még nehezebben áttekinthető tényező, 118