Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Kontur György: A Vaskapu Erőmű építése (Djerdap)

számos akadály javításával hatalmas munkát végeztek. Ezt a tényt a legjobban bizonyítja, hogy a nemzetközi hajózást 70 évig, a milleneum évében (1896-ban) befejezett szabályozás biztosította. Az 1968. évben lesz 50 éve annak, hogy Bánki Donátnak a róla elnevezett víziturbina feltalálójának javaslata nyomtatásban megjelent a Vaskapu erőmű létesítésére vonatkozóan. A duzzasztást a tanulmány 47,8 m A. f.-ben rögzítette (az épülő Djerdap max. duzzasztása 69,5 m A. f.) azért, hogy az Adakaleh szigetét és más településeket ne borítsanak el vízzel. Az „A" gépház 11 turbinája 11,6 m eséssel 165 00 LE-t termelt volna, míg a „B" telepen a Prigrada sziklapadon 30 turbina működött volna. Az összes 41 turbina 615 000 LE-t teljesített volna. A turbinák vízemésztése 2560 m

3/sec. Az 1. ábrán kivehetők a zuhatagos szakaszok, ahol a csatornázást kettős vonalkázás jelzi. A 975 km-nél kezdődik a Kazán-szoros, ahol a Duna medre 170 m-re szűkül össze, és a mélység az 50—70 m-t is eléri. II. A Vaskapu Vízierőmű tervezése Évtizedek óta a műszaki világ javaslatokat dolgozott ki olyan megoldásra, amely az energianyerés mellett a hajózás javítását szolgálja. Az első és második világháború között földtani kutatások folytak. 1956-ban kezdődött az intenzív tervezés, a különböző változatok értékelése. A cél: a több mint 100 km hosszú zuhatagos szakaszt teljes egészében eltüntetni. Tito jugoszláv államelnök érdeme, hogy ezt a grandiózus műszaki megoldást tető alá hozta. A végleges megoldást az 1963-ban aláírt államközi szerződés biztosította Jugoszlávia és Románia között. A feladat az volt: egy olyan megoldást találni, ahol 1. Mindkét államra egyenlő beruházás jut. 2. Mindkét államnak azonos mennyiségű áramot szolgáltat. 3. Mindkét fél az általa épített műtárgyakat saját maga kezeli. Az építkezés előirányzati összege: 400 millió USA dollár. Az évi energia termelés átlag 11 milliárd kW óra. A beépített teljesítmény összesen 2 millió kW. A megoldás ennek megfelelően mindkét oldalon egyegy hajózsilip és erőmű, középen pedig a duzzasztó (2. ábra). III. A Vaskapu erőmű duzzasztása A folyam elzárása a 943 km-nél van, ahol a teljes szélesség 1278 m, a közúti és vasúti híd pályaszélessége 11 m. A középen van a 441 m terjedelmű duzzasztómű, 14 egyenként 25 m széles kettős táblás duzzasztóval. A duzzasztómű súlytámfal kiképzésű, 55,2 m koronaéllel. A zsiliptáblák koronaéle 70.00 m A. f., míg a legnagyobb megengedett duzzasztás 69,50 m A. f. A Tisza torkolatánál Titelnél az eddig észlelt legkisebb vízállás 68,94 m A. f. volt vagyis a duzzasztott víznél kevesebb 56 cm-rel. Minthogy a Tisza-torok a Vaskapu duzzasztóműtől 271,5 km-re van, ezért a duzzasztás hatása kisvizeknél feltétlenül érezhető lesz. Szeged a Tisza torkolatától 171,2 km-re van. Az eddig észlelt legkisebb víz Szegednél 71,87 m A. f. volt (1946). A duzzasztás hatása kimutatható lesz itt is, de ennek mértéke a Tiszán érkező vízmennyiségtől függ. Mohács a duzzasztótól 504 km-re van, kisvízmagassága 80,70 m A. f. (1947) vagyis a duzzasztás szintjéhez viszonyítva 11,20 m-rel magasabb. A Vaskapunál a duzzasztás a Duna vízszintjét 18—34 m-rel fogja emelni. Nagyobb a duzzasztás a kisvízhozamoknál. A jugoszláv adatok szerint „a tározó visszaduzzasztó hatása Belgrádig jelentkezik." Érdemes lenne a mi szempontunkból a duzzasztás kérdését alaposabban tanulmányozni és a duzzasztási görbéket a Dunán és a mellékfolyókon érkező különböző vízhozamokra kiszámítani. Az kétségtelen, hogy az Al-Dunán a Belgrádnál beömlő Száva vízhozama igen gyakran érezteti hatását. Ha első megközelítéssel a duzzasztott vízszint egy másodfokú parabolával helyettesítjük, amelynek érintője a duzzasztás kétszeres magasságáig terjed, akkor ebben az elméleti esetben, a duzzasztás Esztergom felett fejeződne be. De ezt a parabolát a beömlő mellékfolyók mindenkori vízhozama, így elsősorban a Száva erősen befolyásolja és csökkenti a duzzasztás hatásának felfelé terjedését. Természetesen a Vaskapu duzzasztása még Titelnél, a Tisza torkolatánál, több méteres emelkedést okozhat. A vizsgálatra a sok változó miatt, kitűnően alkalmas az elektromos számológép. A hordalék lerakódása, a duzzasztás hatásaként, ott indul meg erőteljesen, ahol a víz sebessége csökken. Számunkra ez érdekes lehet, de ugyanúgy érinti a nemzetközi hajózás miatt a Duna-Bizottságot is. IV. A Vaskapu modellkísérletei A Vaskapu Erőmű kisminta-kísérleteit román részről 1:125-ös torzítatlan modellen végezték el 1962—63 években (Institute of Hydrotechnical Research, Bukarest), jugoszláv részről pedig a Jaroslav Cerni hidraulikai laboratóriuma 1:100-as modellen. A kísérletek részletes eredményét a „Studii de Hidraulica" VIII-ik kötetében írták le. Ebben a tanulmányban szerepel a duzzasztómű 55,2 m A. f. küszöbe, míg a Vízügyi Közlemények 1967. évi 4. számában, Jolánkai Géza ismertetésében a kialakuló minimális vízszint 54 mA. f. szerepel 20 000 m

3/s nagyvíz lebocsátása esetén. A két adat között ellentét van és az utóbbi adat csak akkor lehetséges, ha időközben az 55,2 m-es küszöb magasságát leszállították. A kismintakísérletek az alvízszintre az alábbi értéket adták: Alvízszint vízmennyiség kotrással természetes m3 állapotban m3 m A. f. m A. f. 2 000 m

3 35,0 36,8 4 250 m

3 37,0 38,3 8 500 m

3 40,0 40,8 10 000 m

3 41,0 41,5 12 000 m

3 42,0 42,4 15 000 m

3 43,1 43,6 22 000 m

3 45,6 46,0 A hasznos esés maximuma: 2000 m

3 lebocsátott vízmennyiség esetén (69,5 m duzzasztásnál) alvízi kotrás esetén 34,5 m. A duzzasztás a dunai hajózást rendkívüli mértékben fogja javítani, különösen kisvizeknél, amidőn eddig a vízalatti sziklák igen nagy nehézséget okoztak. A hajózsilip modelljét Bukarest 1:40, Belgrád 1:25 méretarányban készítette el. Az alábbiakban néhány nagy hajózsilip méretét hasonlítjuk össze. 117