Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Kontur György: A nagyobb hajókért indított versenyfutás és a világ legnagyobb hajózsilipe

Kelet-Angliában 100 000 t-s tankhajók részére készül a Humber-torkolat. Nemrégiben kezdtek hozzá Délnyugat-Írországban a 240 000 tonnás tankhajók kikötőjének építéséhez, ahol átrakásokat végeznek más európai kikötők részére is. Két egyenként 1 m 0-jű csővezeték szolgál majd az olaj kiszállításához. Osló olajkikötője Slagenstangen 1968-ban már 200.000 t-s hajók fogadására alkalmas. A legnagyobb hajók befogadására a legtöbb kikötőnek ma még nincs szüksége, kivéve a nagy olaj- és érckikötőket. De az úgynevezett „universiális" kikötők is a hajóegységek folyamatos növekedésével számolnak. Üjabb speciális hajók a konténer ha jók. Ezek közül mint érdekes újítás jelentkezik az ún. kenguru hajó (Lash-Carrier). Ezek a nagy hajók kisebb hajóegységeket tudnak magukba befogadni. Legutóbb 11 ún. kenguru egységet rendeltek. Üj hajótípusok, mint Hovercraft (Luftkissenschiff és a Hydrofoil, Luft-Tragflächenschiffe) méretei is növekedni fognak. Vannak hajózási útvonalak, amelyek jelenleg nem, vagy a jövőben sem lehetnek alkalmasak nagyobb hajók számára. így a Fehér-tenger Archangelsk kikötővel, továbbá a Keleti- és az Északi-tenger déli része, a Fekete tengeri bejáró. A Szovjetunió mélyvízi hozzájáró útvonalakkal nem rendelkezik, de ugyanígy van New York is. A Szuezi-csatornát a közelmúltban 13.1 m mélységre mélyítették és ha újra megnyitják. 12,2 m mélyjáratú hajók részére biztosít áthaladást. (70 000 tonnás tankhajó). A Panama-csatorna legfeljebb 40 000 t-ás hajók áthaladását biztosítja. A Szuezi-csatornát 1972-re szándékoztak 16,1 m mélységre kiépíteni. A háborús események miatt valószínűleg ez később fog bekövetkezni. Nagyobb vízmélységekre történő kiépítése csak külföldi tőkebefektetéssel remélhető. A Duna—Majna—Rajna-csatornán keresztül a jövőben érdekes lehet számunkra Rotterdam kikötője. A max. merülés 18,9 m, ami 225 000 holtsúlynak felel meg. De a kikötőigazgatóság 500 000 tonnás hajók részére kíván kikötést biztosítani és nagy összegeket fordít tervezésre. Egy csatornát ún. olajcsatornát „ölrinne" 12 km hosszúságban 1970-ig fognak kikotorni, 225 000 t-ás hajók részére, az olajtársaságok ebbe a munkálatba anyagilag is bekapcsolódnak. Belgium nagyszabású építkezéséhez hozzájárult Rotterdam példája. Az ún. Európa-kikötő építése 1957-ben indult el. Az olajtársaságokkal való megegyezés alapján eredetileg 100 000 t-s hajók részére tervezték azzal, hogy a jövőben 225 000 t-s, sőt esetleg 500 000 t-s tankhajók fogadására is alkalmassá tehető, kotrással. Az árapály miatt gyors homok és iszaplerakodással számolnak a csatornában és ezért 3 millió £ költséggel új kotrót állítanak üzembe. Rotterdam ezzel a beruházással is elősegíti vezető helyzetét a belga és német kikötők felett. III. Z a n d v 1 i e t (Belgium) a világ legnagyobb hajózsilipé Az 500X57 m alapterületű és 18,5 m mély zsilip Antwerpen belga kikötő számára épült a Scheide folyó torkolati szakaszán. A zsilip egyszerre 4 nagy tengeri hajó átzsilipelésére alkalmas. Jelenleg maximálisan 75 000 t-s hajók közlekedhetnek a Scheide folyó alsó szakaszán, de a jövőben 100 000 t-ás hajók közlekedését is megoldják a folyó mélyítésével. Az új hajózsilip évi 50 millió tonna forgalmat bonyolíthat le. Belgium hajózsilipéi eddig évi 73 millió tonna forgalmat bocsáthattak át, tehát a kapacitásnövekedés 73%, ami a számítások szerint 1980-ig fedezi az igényeket, ha a forgalom növekedése a jelenlegi ütemű marad. Antwerpen 1966. évi forgalmára jellemző, hogy naponta átlagban 162 folyami és 82 tengeri hajót fogadott. A Zandvliet zsilippel együtt: 283 folyami és 142 tengeri hajót fogadhat. Az új kikötő és a hozzátartozó hajózó csatorna jelentősége az ipari üzemek rohamos fejlődésében mutatkozik. A kémiai ipar áll az első helyen. A zsilippel elzárt medencében a tervezett átlagos vízszint + 4,25 m, míg a folyón az, árapály következtében a közepes vízszintváltozás +0,26 és +4,91 m közötti. Rendkívüli esetekben elérheti a —1,10 és a +8,00 m szintet is. Az átlagos napi vízjáték 4,65 m, az észlelt legnagyobb eléri a 9,10 m-t. A biztonság érdekében a zsilip külső falmagasságát +9,10 m-re, a medence felőli oldalon pedig 8,00 m-re falazták. A hajózsilip fenékmélysége —13,5 m, ami a Scheide folyón közlekedhető legnagyobb tengeri hajók átzsilipelését biztosítja. Az 1. képen látható, sötétebb színnel jelölt csatornarészek a 10 éves fejlesztési időszakban létesülnek. A régi kikötő Antwerpen közelében attól északra a Scheide folyó mentén helyezkedett el. A kikötő medencék f oly ómen ti és ezen keresztül nyílt tengeri kijárata is két nagy zsilipen, a Baudouin és a Cauwelaeris hajózsilipen keresztül volt eddig lehetséges. Az új Zandvliet zsilip a térkép északnyugati részén található. A sötét színnel jelölt új csatornák és medencék összes hossza megközelíti a 22 km-et. A szaggatott vonallal jelölt részek a további hajózási fejlesztést szolgálják. Ezek a térkép északi részén Hollandiával határos területeken, sőt Hollandiában is folytatódnak. A Scheide folyóval párhuzamosan újabb hajózó csatornákat létesítenek majd. A hajózsilip zsilipkamráját, a töltőcsatorna és a hat kivezető nyílás méretét és elrendezését a Borgerhout-i hidraulikai laboratóriumban kísérletezték ki. A töltésnél és ürítésnél keletkező kötélerők a hajóknál a megengedett alatt maradtak. A zsilip töltésénél az áramlás a kapuk felé irányul. A hegesztett kivitelben készült kapuk súlya 1450 t. 114 1. kép. Antwerpen kikötőmedencéinek térképe