Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Kontur György: A nagyobb hajókért indított versenyfutás és a világ legnagyobb hajózsilipe

A nagyobb hajókért indított versenyfutás és a világ legnagyobb belga hajózsilipé KONTUR GYÖRGY Vízügyi Műszaki Tájékoztató Iroda Mielőtt a világ legnagyobb (500X57 m alapterület és 18,5 m mély) hajózsilipének nagyszabású munkálatait ismertetném, a címben közölt állításomat szeretném példákkal alátámasztani. I. Hajóóriások A múlt század közepétől a huszadik század 30-as évéig a tengeri személyszállítóknál a nagyság gyorsan változott. Ugyanakkor tisztán teheráru szállítására berendezett hajóknál aránylag lassabb a méret, térfogat, hordképesség és a merülés gyarapodás. Az első gépüzemű hajóhoz képest ma a hordképesség ezerszeresére növekedett, a sebesség több mint kétszeresére nőtt. Ma azonban már 200 000 t hordképességű és 16 csomó sebességű tömegáru hajók is vannak. A konvenciális vonalhajók 17 000 t hordképességgel és 23 csomóig terjedő sebességgel közlekednek. A hűtőhajók 8000 t hordképességgel különleges faszállítók 25 000 t rakománnyal, a jégtörők 25 000 t hordképességgel épülnek. Kotrók max. kotrási mélysége 18,30 m. De a csúcsértékek nem fejezik ki az átlag hajó növekedést. Így 1954-ben már voltak ércszállítók 60 000 t hordképességgel, anélkül, hogy a többi épülő teherhajónál mutatkozott volna ez a növekedés. Az 1967. év közepén az összes ún. tömegárút szállító nagy teherhajók száma kereken 1850 volt és a tankhajóké 5530. Míg a tömegárút szállító (Bulkfahrer) közül mindössze 50 db volt 50 000 t holtsúlynál nagyobb és 10 évesnél fiatalabb, addig a tankhajók közül a fenti értéket 600 érte el. Ebből 100 000-től 206 000 t holtsúlyú tankhajó volt 55, míg 189 ilyen nagyságú, — sőt egészen 312 000 t-ig terjedő — volt építés alatt és 100 000—150 000 t holtsúlyú volt 44 hajó 150 000—200 000 t holtsúlyú volt 43 hajó 200 000—240 000 t holtsúlyú volt 76 hajó 312 00 t holtsúlyú volt 6 hajó 189 hajó A Szuezi-csatorna válsága óta még 56 db 150 000 t feletti hajót rendeltek. Ezen felül további 22 nagy teherhajó építéséről tárgyalnak (100 000—300 000 t). Ebből 17 nagy tömegű áru (érc és szén) szállító. A tankhajók merülése az alábbi: 100 000—150 000 t holtsúlyú merülése:13 — 17 m 150 000—200 000 t holtsúlyú merülése: 15,5 — 18,5 m körüli 200 000—240 000 t holtsúlyú merülése: 17,0 —19,0 m körüli 17 csomó sebesség 312 000 t holtsúlyú merülése: 24,1 m körüli 105 000 t-ás ércszállítók merülése: 15,4 m (17 csomó sebességű) . 1967 októberéig a világ hajóépítő gyáraihoz befutott megrendelések 66 millió t holtsúlyt reprezentáltak. Ezeknek a fele 100 000 t-án felüli egységekre esett, 100 000 t-n felüli hajók összesen 270 db. A méretek évenkénti növekedését a Rotterdam-i kikötőbe befutó hajók max. mélysége jól érzékeli: 1958 évben a kikötőben megfordult legnagyobb merülésű hajó 11,5 m volt 1961 évben a kikötőben megfordult legnagyobb merülésű hajó 12,5 m volt 8 Hidrológia 1964. évben a kikötőben megfordult legnagyobb merülésű hajó 14,1 m volt 1965. évben a kikötőben megfordult legnagyobb merülésű hajó 15,0 m volt 1966 évben a kikötőben megfordult legnagyobb merülésű hajó 15,5 m volt Az átlagmerülésű hajó még 1903-ban 6,4 m volt, ma ez az érték 10,4 m. 10 évvel ezelőtt számították ki, hogy évi 200 millió hordó olajnak, 6000 tengeri mérföldről történő szállításához 78 tankhajóra van szükség, ha azok 34 500 t holtsúlyúak. Ugyanezt az évi szállítást lebonyolíthatná 4 db 500 000 t-ás tankhajó. A beruházási költség 210 millió akkori angol font helyett 120 millió S-ot, míg az évi üzemköltség 50 millió helyett 20 millió £. De ezek a szuper óriások még egy ideig váratnak magukra, mert ehhez sok más feltétel teljesítése is hozzátartozik (javítóhelyek, kikötők, kirakodás, uszályok, elegendő áru stb.) II. Kikötők Talán Magyarország szempontjából sem érdektelen a világ nagy kikötőinek felsorolása esetleges tervezés szempontjából. Jelenleg 45 olyan kikötő van a világon, ahol alacsony vízállásnál 14 m-nél mélyebb vízmélység található. Ezek a kikötők tehát 100 000 tonnánál nagyobb hajók befogadására alkalmasak. A kikötők száma 1968-ban erősen fog emelkedni. Japán vezet az építés terén. Ismert, hogy a Perzsa-öböl és az észak-afrikai kikötők a legnagyobb tankhajók kikötésére alkalmas vízmélységgel rendelkeznek. Pl. Afrika nyugati partjain Port Etienne. Portugál-Angolában Mossamedes-ben ércrakodó 120 000 t-ás teherszállítók rakodására épült. PortugálKelet-Afrikában Port Nacala közelében 100 000 t-s ércszállítók kikötésére alkalmas kikötőt épít egy japán acélmű. Dél-Afrikában Richards Bay-ben tankkikötő épül a legnagyobb tankhajók befogadására. Dél-Amerika keleti partjain két 100 000 t-ás ércszállító hajók befogadására szolgáló kikötő van Tubarao és Sepetiba, (Brazília, Rio-tól délre). Ezeknek a kikötőknek kiszolgálása 22 000 t-át szállító vonatszerelvényekkel történik. Dél-Amerika nyugati oldalán ugyancsak két 100 000 t-s érckikötő van San Juan és San Nicolas míg az északi részeken Brit Kolumbiában Kitimat kikötőt bauxit és alumínium rakodásra, 15 egyenként 100 000t-ás ércszállító hajó részére kívánják kiépíteni. Az USA-ban a Delaware folyó torkolatában 500 000 t-s hajók kikötésére szolgáló úszókikötőt létesítenek a parttól 10 km-re. Fiume mellett Bakar 100 000 t-s érchajók részére, Triest közelében a Muggio öböl 100 000 t-s tankhajók részére áll rendelkezésre. Genuában 1968-ban 100 000 tonnás hajók rakodhatnak, mindkét helyen csővezeték van olajkirakásra. Marseille 120 000 t-s tankokat fogadhat Lavera-öbölben és nemsokára 200 000 t-s egységeket is. Brest és Cherbourg között fog eldőlni, hogy melyik lesz a 300 000 tonnás francia kikötő. Le Havre máris 120 000 t-s hajókat fogadhat. Anglia nyugati partján Milford Haven, és Port Talbot a Bristol-csatornában 150 000 t-s hajók fogadására épül. Liverpool előtt Tranmere és Skócia előtt a nyugati parton Finnart, (Glasgowtól északnyugatra) 500 000 t befogadására alkalmas vízmélységgel rendelkezik. 113