Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Holló István: A vízvédelem időszerű kérdései

ben a magyar Dunaszakaszon ez a hajótörés kimutat­ható kárt nem okozott. A vízen közlekedő hajók, vontatók, motorcsónakok hajtóanyaga ma már általánosságban olaj vagy benzin. Ezeknek kipufogó égéstermékei, valamint a géprészek kenéséből származó olaj maradványok is veszélyt je­lenthetnek a vizekre. Folyóvizeken, kisebb tavakon na­gyobb veszélyt jelentenek a mindinkább szaporodó far­motoros csónakok, amelyek egyrésze kétütemű. A ha­zai vízi. motoros jármű kataszter nem ismeretes, de dr. Vogel (4) tanulmánya szerint Svájcban a 8 legnagyobb tavon összesen 14 000 motoros jármű közlekedik, amelynek olajszennyezésétől az ivóvíztermelés, sport­és üdülés céljait szolgáló tavakat mindenképpen meg kell védeni. Az összes svájci tavakon és az osztrák ta­vak nagyrészén a kétütemű csónakmotorok használata tilos és négyütemű benzinmotoros, valamint nyersolaj meghajtású hajók olajkezelésére is külön rendszabá­lyokat hoztak. A Rajnán ol. állandóan cirkál olyan tankhajó, amelybe a vízi járművek fáradt olaját és a hajó fenekén összegyűlő olajos szennyvizet átemelik és közoonti helyen a regenerálásról, valamint a felhasz­nálhatatlan maradványok ártalmatlanná tételéről (el­égetéséről) gondoskodnak. Bajorországban a kisebb ta­vak vizének védelme érdekében még a kiránduló ha­iók fekáliás szennyvizét sem eresztik közvetlenül a tó­ba. hanem tartálvba gyűjtik és meghatározott kikötő­helveken a tartályból a szennyvíztisztító telephez tor­koló csatornázási vezetékbe nyomják az ólainál lénye­gesen ártalmatlanabb fekáliás szennyvizet (5). A Tengerhaiózási Kormányközi Konzultatív Szerve­zet (ICOl által előkészített egyezménvt a lestöbb ten­deren hajózó ország aláírta és ezzel kötelezettséget vál­lalt arra, hogy hajóik a tengert olajjal nem szennye­zik. Az automobilizmus fejlődése feltartóztathatatlan és hazánkban is mind nagvnbb teret nyer a lakásfütés olajjal. A benzin- és olajtöltő állomások, az olajszállító tehergéDkocsik és a háztartási célokra használt olajok tárolására kisebb-nagyobb méretű acél tárolótartályok W*7íi1nek föld alatti vagy föld feletti kiképzésben. Ezeknek a tartályoknak a szakszerű elkészítése vízvé­delem szempontjából rendkívül fontos, mert korrózió­ink esetén a kiömlő olaj a talajt vagv talaivizet szenv­nvezheti. Külföldön ezért az egyszerűbb ellenőrzés cél­iáhól föld fölé helyezik a tartályokat és ha a helyi kö­rülmények miatt az acéltartályokat föld alá kell süly­Iveszteni. akkor kettős köpennyel, kntódos korrózió el­lpni védelemmel és különleges jelzőberendezéssel lát­iák el. hogy az olaielfolvás mennél avorsabban észlel­hető és megszüntethető legyen (6). Külföldön kötetekre megv az olaiszállító tehergéükocsik karambolja követ­keztében előálló olajkárösodások felsorolása (7) és pl. Oraz vízműveinek védőterülete mellett történt ilven jellegű szennyeződés a városnak több mint 4 millió schillinges kárt okozott. Erre való tekintettel Ausztriá­ban külön szabályrendelet intézkedik az olajszállító tehergépkocsik biztonsági berendezéseire (8), valamint 6. kép. Vákuum elv alapján működő kifolyást jelző berendezés olajtankokhoz az olajtározó tartályok vízvédelem szempontjából meg­felelő kiképzésére (9). Az autósztrádák építése ebben az évtizedben világ­szerte és hazánkban is nagy lendületet vett. A figye­lem egyelőre még nem elég intenzíven irányult arra, hogy az autóutakról és a mind sűrűbben elhelyezett benzintöltő és szerviz-állomásokról származható olaj­szennyeződés ne kerülhessen a talajba vagy a talajvíz­be. Ennek a kérdésnek a megoldása a közeljövő fel­adatai közé tartozik. Hévízkutak és hőforrások Az olajkutatással egyidőben a hévíznyerő helyek szá­ma is rohamosan növekedett és ma már igen sok vá­rosrész, termelőszövetkezet, ipartelep stb. használja fű­tés. melegvízszolgáltatás, melegházak üzemeltetése céljára a mélységből nagyobb hőmérséklettel kitermelt vizeket. A természetes hőenergia ilyenfajta hasznosí­tása népgazdasági előnyt jelent, de ugyanakkor az el­folyó hévizek nagy sótartalma mind a befogadó víz minősége, mind a későbbi öntözés szempontjából olyan veszélyt jelenthet, amelyre idejében fel kell figyelni és a vízminőségromlást megfelelő intézkedésekkel meg kell figyelni és megfelelő rendszabályokkal meg kell akadályozni. Általános megoldási mód még nem for­rott ki, de Szeged, Debrecen stb. térségében erre foko­zott figyelmet kell szentelni. Háztartási szennyvizek A háztartásokból kikerülő ún. fekáliás szennyvizek tisztítása a közismert mechanikai és biológiai módok alkalmazásával elvben megoldottnak tekinthető. A kérdés azonban az, hogy a hazai házi szennyvizeknek csak igen jelentéktelen hányada kerül egyáltalában tisztításra. Még Budapest esetében is az összes száraz­idei szennyvizeknek alig 4%-a kerül mechanikai vagy biológiai tisztítóberendezésbe. A hazai lakosság csa­tornázottsága is egyelőre messze lemaradt a közmű­ves vízellátottsággal szemben és még sok ezer km 101

Next

/
Thumbnails
Contents