Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Dr. Schréter Zoltán: A geológiai és a hidrológia kapcsolata

Tisztségét haláláig viselte. 1824. május 11-én halt meg, hirtelen támadt izgalom következtében. (Kocsisa magukra hagyta a hintóba fogott lovakat, s azok nyugtalankodni kezdtek. A generális megfékezte őket, de aközben túlságosan felizgult. Vértódulást kapott, s másnap meghalt.) Népünk, nemzetünk rengeteget vesztett vele. Öriási tudása, világlátottsága egyaránt vezér-egyéniséggé tette. A pest-budai Lánchidat Széchényi előtt harminc esztendővel nemcsak megálmodta és leírta: hanem statikailag megtervezte, kiszámította, és terveit sajátkezűén meg is rajzolta. A protestáns ifjak számára szakiskolák létesítésére alapítványt tett, hogy „ne csak az ügyvédi pályára tóduljanak", hanem művelt főket adjanak az országnak. Kórházak, szegényházak alapításában vett részt. A Nemzeti Színház alapításának céljára több mint egy havi jövedelmét áldozta. Debrecenben puskapor gyártására salétrom-házat építtetett, és még mennyit sorolhatnék fel abból, amit Vay Miklós létesített szerény, nagyon szerény birtokának jövedelméből. De abból is kihozta, ami kihozható volt. Jó gazda, előrelátó szakember volt e téren is. A nádor magántársaságában 1807-ben, amikor a császár megneheztelt Vay Miklósra, egyik mágnás így nyilatkozott róla (9; 64 1.): „Rég idő óta nem tett már senki ennyi hasznot az országnak!" Kazinczy (17) így ír róla: „Nemesb gondolkodású, nemesb érzésű halandó kevés volt. Nem foghatá meg, mint lehet rutát tenni." Felesége, Adelsheim Johanna, hasonlóképpen jellemzi (8): „... lelki világa . .. oly tiszta, oly magasztos volt, hogy néha még magafn is alig voltam képes felfogni nemeslelkűségének egész nagyságát." Ugyancsak felesége (8, 9) így zárja emlékezéseit: „A későbbi kor számára maradt az a gyönyörűség, hogy megboldogult férjemnek sok tervét megvalósulva lássa!... Az a korszak, amelyben ő élt, még nem érett meg azok megvalósítására. Azonban az általa elhintett magvak észrevétlenül csíráztak, fejlődtek, míg csak el nem jött a kibontakozásukhoz alkalmas idő ..." * * * A hajdani golopi park gyönyörű tiszafa-soráért, (valaha az öreg generális ültette még őket), közelharc folyik útépítők és természetvédők között. A golopi „öreg kastély", Vay Miklós igazi otthona, hazánk legősibb, eredeti állapotában a talán egyetlen fennmaradt XII. századból lakótorony (kula) típusú vára, ezideig — 20 év alatt — kétszer is leégett. Vay Miklós harcolt törökkel Sabác és Belgrád, franciával Győr alatt, de harcolt a vizekkel egész Tiszántúlon. Az első nagy lecsapoló csatornahálózatot építette ki Szeghalom és a Sárrét térségében. A legelső tiszai átvágást — Salamon és Csap között — maga tervezte, készítette és vezette. A golopi családi sírbolt befalazott ajtaja mögötti kriptában alussza örök álmát és megbékélten néz viszsza a megszelídült tájra. Dr. Bendefy László IRODALOM 1. BENDEFY L. (1961): Orvostörténeti adatok a Vay család golopi levéltárából — Comm. ex Bibi. Hist. Medicae Hung. No 20. p. 205—231. Budapest. 2. KAZINCZY F.: Pályám emlékezete. 237. 1. Bpest, 1956. (Magvető) 3. KAZINCZY F.: Erdélyi levelek I. kt. 104—109. 1. Kolozsvár, 1944. (Minerva) 4. KAZINCZY F.: Magyar Pantheon. Életrajzok és életrajzi jegyzetek. Nemzeti Könyvtár XXXVI. kt. Bpest, 1884. (Abafi L. kiad.) 5. KAZINCZY F. levelezése (1859 és 1873 között öt kötet jelent meg, de ezeket az Akadémia új és teljesnek mondható kiadása fölöslegessé teszi). 1890 és 1959 között 23 kötet jelent meg. Bpest. 6. BENDEFY L.: Szintezési munkálatok Magyarországon. 47, 74, 78, 89. 1. Bpest, 1958. (Akad.) 7. ABAFI (AIGNER) L. (szerk.), Figyelő. (1876—1890 között 27 kt.) 8. BARONIN JOHANNA VON VAY, geborene Freiin VON ADELSHEIM, geboren in Pforzheim, den 5. August 1776, gestorben in Golop, den 26. február 1863. Wien, 1864. Redakteur: FRANZ BENE. (Családi kiad.) 72—73. 1. 9. JÓKAI ETELKE (ford.), Emlékek B. Vay Miklósné, Adelsheim Johanna báróné leveleiből. Bpest, 1888. (Athenaeum) 10. TESSEDIK S. — LOSONCZI J.: Mappa exhibens Inundationes eruptione Chrysii Velocis per Kutas, Begger et Csiketér cansatas. . . M. a. kb. 1:87700. — Felülvizsgálta Báró Vay Miklós generális és kir. biztos. Soltza, anno 1815. 11. B. V. L. Üj 'mivele és könyvek — Tud. Gyűjt. IV. évf. 148—149. 1. Pestb. 1817. 12. Országos Levéltár (OL) Dep. Comm. 4947. 214. 1. 13. OL. Dep. Comm. 4947.—251—254. 1. 14. OL. Dep. Comm. 4950.-32. 1. 15. OL. Dep. Comm. 4947.—221—222. 1. 16. OL. Dep. Comm. 4947.-228—229. 1. 17. KAZINCZY F.: Pályám emlékezete, 239. 1. Bpest. 1956. A geológia és a hidrológia kapcsolata A geológia szoros kapcsolatban áll a hidrológiával. Ha valamely körülhatárolt területnek, városnak, községnek, ipartelepnek vagy egyéb létesítménynek ivóvízzel és használati célú vízzel való ellátásáról van szó, akkor a hidrológusnak feltétlenül szüksége van a geológus támogatására, mert a vízszerzés lehetőségeit a geológus előtt ismert földtani adatok, valamint a személyes bejárás alapján csak a geológus állapíthatja meg. Ha, több vízszerzési lehetőség kínálkozik, ugyancsak ő tudja megjelölni, hogy melyik lehetőség volna a legcélszerűbb, a legjobb eredménnyel biztató. A már elkészült földtani térképek és földtani szelvények, továbbá a földtani leírások a szakemberek rendelkezésére állanak a Magyar Állami Földtani Intézetben. Ugyanitt az egész ország területéről hivatalos úton összegyűjtött, és vármegyénként katalogizált, víznyerés céljából történt fúrások összes adatai is megtekinthetők. Az utóbbi tekintélyes adatösszeg a legutóbbi időben átkerült egy másik, újabban létesített, kizárólag a vízügyekkel foglalkozó hivatalos intézményhez, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézethez (VITUKI). A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentései-nek majdnem minden közleményében találunk a vízföldtan valamelyik részére vonatkozó adatokat, sőt önálló vízügyi közleményeket is. A Földtani Intézet Évkönyvé-nek több kötetében egyes hévizes területek részletes leírásai is megtalálhatók. A Hidrológiai Közlönyről külön alig kell megemlékeznem. A Közlöny, főleg a megindulása után következő évtizedekben nagyrészt geológusok tollából eredő szakcikkeket közölt. Ez az irodalom a vízföldtan több részterületére vonatkozó szakcikket, sőt monográfiaszerű leírásokat is közöl, amelyek a hidrológusok részére is mindenkor értékesek maradnak. így igen sok közlemény artézi kútjainkra vonatkozik, amelyek túlnyomó részben geológusok feljegyzései. Keserűvíz területeinket, és a keserűvíz képződési körülményeit geológusaink tanulmányozták és írták le. A karsztosodott területeink karsztvizét jórészben a geológusok tanulmányozták, de ebben a munkában jelentős részük volt a bányamérnököknek is, akik a dunántúli eocén barnakőszénbányászatnál észlelt karsztvízbetörések leírásával szereztek érdemeket. Ugyancsak geológusaink foglalkoztak behatóan hévizeinkkel és gyógyvizeinkkel is, akiknek tollából több értékes tanulmány, és kisebb közlemény jelent meg. Fontosabb hévizeink és gyógyvizeink — köztük keserűvizeink — védőterületeit kizárólag geológusaink álla8 I