Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Dr. Donászy Ernő: A Szelídi tó Bács megye üdülőközpontja

J kén. A Szelidi tó a szálloda mellől nézve ezen keresztül „Magyarország ásvány- és gyógyvizei" c. monográfia szerzőihez eredményezte, hogy Dunapataj község neve alatt a Szelidi tó hivatalosan is bekerült Magyarország ásvány és gyógyvizeinek kataszterébe. A helyi szervek közül Dunapataj Községi Tanács VB. titkára Jancsó Gyula már 1957. augusztus 21-én kérte a tóra vonatkozó adatokat, mert „A tó környékén a Tanács nagyobb szabású építkezésbe akar kezdeni...," a tó vizére vonatkozó adatokat a megyei tanács felé beterjesztendő tervekhez kívánja csatolni... „Bízunk benne, hogy a fenti erőfeszítéseinket támogatni fogja és tudományos eredményeinek segítségével célunkat meg tudjuk valósítani." Érdemes idézni azokat az érveket, amelyeket a tanácsi szervek felhasználtak a felsőbb szervek felé, hogy üdülőközpontot építhessenek ki: „1. a tó vize szikes—sós (nátriumklorid-hidrogénkarbonát) típusú víz, összes sótartalma néha eléri a 3 g/l értéket is. Jelentős a jódtartalma (jodid-ion 300—600 g/l körül). 2. A jelentős sótartalom miatt a sekélyebb parti langyos, sós víz felmelegedése után az eddigi tapasztalatok alapján gyógyító hatást fejt ki a beteg végtagokra. Valószínűen ezért voltak melegfürdők a tóparton a török hódoltság időszakában is. 3. Az általunk végzett éghajlattani vizsgálatok alapján ismerjük az uralkodó szélirányokat is. A szélviszonyok a vitorlás vízisport kifejlődéséhez is kedvezőek. 4. A tó medrének mélysége évszázadokra biztosítja a tó megmaradását, csupán a ÉK-i és DNy-i részek feltöltődésével kell számolnunk. 5. A jelenlegi szakszervezeti üdülő melletti nyárfaliget folytatásaképpen betelepítendő parti erdősáv továbbfejlesztésével biztosítható, hogy a tó partján az üdülő és gyógyfürdő árnyékos helyen épüljön meg. Az erdősítés és parkosítás nélkül ugyanis a nagy nyári melegben a nagy hőség nehezen viselhető el. 6. A tó vizének sajátos élővilága, kémiai tulajdonságai tudományos szempontból is igen figyelemre méltó." „A balneológiai, limnológiai és üdülési szempontból figyelmet érdemlő tó mellett gyógyfürdő és üdülőtelep létesítését legnagyobb mértékben javasolhatjuk, mert ebben az esetben Bács megye olyan üdülőtelephez jut, mint pl. a nyíregyházi Sós tó." A községi tanács kezdeményezését a Kalocsai Járási Tanács VB. a legmesszebbmenő módon támogatta és már 1961. november 22-én megtartott Szelidi tó programtárgyaláson a balneológusok, vízügyi szakemberek mellett a tó limnológiai kutatási eredményeinek birtokában vettünk részt. 1961. december 13-án az ÉM. Városépítési Tervező Vállalat Vállalati Műszaki Tanácsa Kaszta Dénes, Bakonyi Dezső, Vermes György „Dunapataj Szelidi tó üdülőterület részletes rendezési tervét" elfogadta. Ezen is részt vettünk az ORFI képviselőjével (dr. Székely Miklós) együtt. A terv kiegészítéseként még javasoltuk, hogy a terület kiemelkedő dombján kilátót tervezzenek múzeummal és megfigyelő állomással. Javasoltuk a tó északkeleti részén a mélyfekvésű területeken nádas építését. Ez azért szükséges, hogy a tó vízgyűjtőterületéről lefolyó csapadék ne a tó medrét iszapolja fel, hanem az átereszeken kívül mélyebben fekvő területeket. A Szelidi tó barátai 1962. június 7—8-án már lelkes ünneplésre készültek. A Kalocsai Járási és a Dunapataj Községi MSZMP és Tanács VB., valamint a Hazafias Népfront Bizottsága avatási ünnepélyt rendezett az út, villany és szálloda-étterem átadása alkalmából. A meghívottak részletes tájékoztatót kaptak a tó történetéről. A tájékoztató kiemeli a tó limnológiai kutatásának eredményeit, a Balneológiai Intézet 1961. évi szakvéleményét, - amely szerint „a tó vize ásványvíz mely a bőrön keresztül felszívódva az életműködést általában serkenti." Az üdülőközponttá fejlődésben nem kis szerepet kapott a kecskeméti FÜSZÉRT vállalat kalocsai származású igazgatója (Csikós Sándor), aki már 1955-ben megkezdte a lelkes szervező munkát és először társadalmi munkával helyrehozták a kalocsai gimnázium volt diáknyaralóját, amelyből kedves, hangulatos üdülőt varázsoltak. Őket követték a Fűszerpaprikaipari Vállalat dolgozói, akik ízléses csónakházat, üdülőt, építettek nagy ebédlővel, továbbá az Asztalosipari KTSZ, Gépállomás, Járási Tanács. Az avatóünnepségen átadásra került 1250 m portalanított út, 3000 m primér, 1500 m szekundér villanyhálózat, 17 db ostornyeles fénycső és 2,5 milliós költséggel szálloda, vendéglátó. Az ismertetés zárómondata: „A szálloda szükségességét indokolja, hogy Donászyék német nyelvű könyve alapján számos nyugati és szocialista országokból érkező turista kereste fel a tavat, akiknek sem üdülőhelyet, sem ételt italt biztosítani másutt nem tudtunk." Az avatóünnepség 1962. július 7-én este kezdődött felejthetetlenül szép lampionos csónakfelvonulással. Július 8-án Matos István et., a járási, városi MSZMP első titkára ünnepi beszédét kitüntetések átadása követte. Délután pedig a környező falvak népei táncaiból és dalaiból adott elő a dunapataji 250 tagú Kodály-kórus és Szakmár, Homokmégy, Drágszél népi együttesei szerepeltek. 80