Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Dr. Donászy Ernő: A Szelídi tó Bács megye üdülőközpontja

A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves jubileumi évében ünnepeljük a Szelidi tó üdülőközpont létrejöttének ötödik évét. A szikes tavak kutatói osztrák kollégáik kérésére szimpóziumra készülnek, amelyet a Szelidi tó mellett tartanak meg. Ügy érezzük, hogy ebbei) az évben újabb lendületet kell adnunk a Szelidi tó kutatásának és a fejlesztési tervben kitűzött, de még meg nem épült múzeum-kutatóállomás létrejöttének. Az üdülőközpont létrejötte óta újságolvasó, rádióhallgató és tv-néző egyaránt sokszor olvashatott, hallhatott a Szelidi tóról. Évről évre épül valami körülötte. 1966-ban kezdték meg a hétvégi telkek eladását az OTP fiókjain keresztül. A fejlődésben tehát a következő lépés az üdülőközpont mellett a camping, hétvégi magánüdülőövezet kiépítése. A telep vízellátása érdekében csőkutakat fúrtak. Sajnos, sem az új csőkutak, sem a szálloda artézi kútja nem felel meg az ivóvíz szabványoknak. Más rétegekben viszont van kitűnő minőségű ivóvíz, a kérdés tehát megoldható. Mielőtt a jövő feladatait vázolnánk, röviden még összefoglaljuk az üdülőközpont létrejötte óta eltelt időben a tóval kapcsolatban történteket. Jelentős lépéssel jutott előbbre a Szelidi tó halászata is. Éppen az üdülőközpont kialakulása és a tavon horgászni kívánó üdülők igényeinek kielégítése vezette az Országos Halászati Felügyelőséget abban az intézkedésében, hogy a Szelidi tó kiemelt vízterület lett, a halászati jogot az OHF fenntartotta magának, a Dunapataji és Kalocsai Horgász Egyesület saját tagjainak korlátlan számban adhatnak éves horgász jegyet. Üzemi halászatra a paksi Vörös Csillag Halászati Termelőszövetkezet jogosult. Május 1-től június 20-ig általános a halászati és horgászati tilalom, csak varsákat szabad ebben az időben használni a pontyikrát és a zsenge pontyivadékot pusztító naphalak tartózkodási és kártételi helyére felállítani. A tó állandó halőrt kapott, ezen kívül halászati társadalmi ellenőrök segítenek az orvhorgászok elleni védekezésben. A tó halasítási terve évenként 60 q kétnyaras ponty. 1962-ben új halfajjal gazdagodott a Szelidi tó, mert október 3-án megtörtént az első angolna telepítés. A rendkívüli módon elszaporodó értéktelen ragadozó naphal és sügér korlátozására az angolnákon kívül még harcsát is tettek a tóba. A ponty, angolna és harcsa betelepítése szükségessé teszi a tó részletesebb limnológiai vizsgálatát és pedig elsősorban a plankton-haltáplálék és a tófenéken élő haltáplálék felmérését, továbbá a halfajok arányának alakulását. Ennek érdekében egyrészt rögzítettük 1962. végéig bezáróan az üzemi halászatok adatait, visszamenőleg 1953-ig, másrészt 1962. szeptember 5-től 1963. május 28-ig (3 hét december—januári megszakítás kivételével) sikerült béralapot kapnunk ahhoz, hogy a tavon naponta levegő és vízhőmérséklet, Secchi-átlát • szóság mérést végeztessünk és naponta planktonmintát gyűjtessünk a tó azonos helyén. Ennek eredményeként rendkívül értékes adatokhoz jutottunk, különösen a vastag jég alatti téli planktonra vonatkozóan, mert az 1962—63. évi rendkívül kemény télen a mintegy 25 cm vastag jég és felette levő hótakaró ellenére a téli plankton rendkívül gazdag volt mennyiségileg, sokkal gazdagabb, mint pl. a tavaszi plankton. A planktonállatok tömegét a Cyclops alakkörbe tartozó Copepodarákok és nauplius lárváik alkották, a víz télen a jég alatt is megtartotta zöldes vegetációs színét, amelyet a Synechocystis salina Wislouch (Cyanophyta) tömeges elszaporodása okozott. A szeszton térfogata 1963. január 12-től általában 30—50 ml/m

3 körül mozgott, február 5-től 20-ig ugyanez volt a helyzet. A havi középértékek így alakultak: Szeptember Október November 41 ml/m

3 22 ml/m

3 12 ml/m

3 Március Április Május December Január Február 21 ml/m

3 15 ml/m

3 31 ml/m

3 9 ml/m

3 39 ml/m

3 33 ml/m

3 A téli plankton mennyiségileg gazdagabb volt tehát, mint a tavaszi plankton május végéig. Sajnos béralap hiánya miatt 1963. június hónaptól kezdve a mintavételek és vizsgálatok abbamaradtak. A táplálékkészlet alakulása rendkívül fontos lesz az intenzív horgászat, halasítás és halászat szempontiából. Különösen az angolnatelepítés hatását kell lemérnünk, milyen változásokat eredményez a tó biológiai egyensúlyában. 1962—1966. között a tó vízállására vonatkozó megfigyelések állandó vízmérce hiánya miatt csak hozzávetőlegesek. 1962-ben rendkívül kicsi volt a vízállás és már felmerült áz aggodalom, hogy a tóvíz utánpótlásáról dunai csatorna bekapcsolásával kell gondoskodni. 1966-ban azonban olyan rendkívül nagy volt a vízállás, amilyenre az 1941. évi dunai árvíz óta nem volt példa. A rendkívül nagy vízálláson kívül rendkívüli volt az üdülők előtti parti övben egy Tollypellopsis sp. Chara-féle tömeges megjelenése, amelyet még sohasem találtunk eddig, a tóra nézve új növény és pontos meghatározása még nem sikerült. (1966. június 24-én a Hidrológiai Társaság dunavölgyi tanulmányútjának részvevői láthatták.) Az üdülőközpont kialakulása lendületet adott a régészeti kutatásoknak is. Pastyik István a dunapataji általános iskola tanára a helyi múzeum megteremtője és vezetője ugyancsak kimutatta, hogy a tó vizét a törökök is felhasználták gyógyításra. A bajai Türr István múzeummal közösen végzett kutatások, ásatások során jelentős török korabeli leleteket találtak közel a tó partjához egy magaslaton. (A tervezett múzeum, biológiai és meteorológiai állomás helyén.) Legyen talán elég ennyi annak bemutatására, hogy a Hidrológiai Társaság tagjai nemcsak tudományos értékű munkát végeztek a Szelidi tó vize élővilágának és környezeti tényezőinek feltárásával, hanem igen jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy kialakult a tó melletti üdülőközpont és ezzel új fejezet nyílt a tó és az ember viszonyában. A tó vizének kitűnő regeneráló hatása kulturált környezetben egyre több látogatót vonz és a Szelidi tónak sok tízezer új barátot szerzett belföldön, külföldön egyaránt. Ezek az eredmények azt a reményt keltik bennünk, hogy a következő években megvalósul a várva várt múzeum obszervatórium limnológiai-laboratórium épület, mert az idegenforgalom megnövekedésével féltve kell óvni, meg kell részletesen figyelni minden változást, amely a tó élővilágára, vizének minőségére kihat. Dr. Donászy Ernő 6 Hidrológia 81