Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Dr. Urbancsek János: Geotermikus energiatermelés lehetősége az Alföldön

Jobb eredményt lehetett elérni a Sóstó II. fúrással, mert itt (710—739 m, 19 m, 2. réteg) már csak a felsőpannóniai képződmények kerültek beszűrőzésre. 56 l/p/m fajlagos vízhozam mellett 500 l/p 50 C°-os vízhozamot kaptak. Nyírség területén nagyobb vízhozam a mélyebb rétegekből sem remélhető, mert az alsópannóniai rétegek alatt nagy vastagságban miocén riolittufa települ, amely víztárolásra alkalmatlan. A nyíregyházi szénhidrogénkutató fúrás 2579 m-ben még tufában állt meg. Kisvárda területén még a felsőpannóniai lerakódások is csak igen kevés vizet szolgáltatnak. A Strand I. kútja (568—960 m, 102 m, 8. réteg) perforálással való megnyitás után mindössze 10 l/p kifolyó vizet adott. A kút fajlagos vízhozama 4 l/p/m. A II. kút, amely már kizárólag a felsőpannónia üledékeket tárta fel, az 572—586 m-ben lerakódott homokrétegből 90 l/p 40 C°-os kifolyó vizet ad, 25 l/p/m fajlagos vízhozam mellett. Jó eredménnyel zárult már a mátészalkai vízkutatás. Itt a fürdő ellátására lemélyített kút (901—989 m, 45 m, 3. réteg) 16 m mély üzemi vízszinten 1200 l/p vízmennyiséget biztosít 109 l/p/m fajlagos vízhozammal. A kitermelt víz hőmérséklete 58 C°. Ez az eredmény azzal magyarázható, hogy itt a felsőpannóniai rétegek kivastagodnak és a Szamos—Kraszna közötti süllyedőket már akkor is durvaszemcséjű üledékek töltötték fel. Fehérgyarmaton az alsópannóniai rétegekből mindössze 18 l/p vizet kaptak, de a felsőpannóniai lerakódásokból már (716—998 m, 62 m, 10. réteg) 350 l/p kifolyó vízmennyiséget tártak fel. A kút jó vízszolgáltatását nagy (83 l/p/m) fajlagos vízhozam is igazolja. A víz hőmérséklete 46 C°. Az előbbiekből megállapítható, hogy a Nyírség, a Rétköz, valamint a Bereg—szatmári síkság területén geotermikus energiaszerzésre lehetőség alig vagy egyáltalán nincs, mert a felsőpannóniai lerakódások vékonyak és a porózus üledékek vízszolgáltatása nem kielégítő: az idősebb képződmények pedig víztárolásra még kevésbé alkalmasak. A kutak fajlagos vízhozama 25—50—80 l/p/m, a kitermelt víz hőmérséklete pedig egyetlen kútnál érte el az 56 C°-ot. A Körösök süllyedékterülete A Körösök süllyedékterületén a rodani földkéregmozgások következtében a felsőpannóniai lerakódások kivastagodtak és az idősebb pliocén üledékektől 1600— 2000 m mélységben határolhatók el. Ennek ellenére nagyobb mennyiségű forró víz feltárására ez a terület sem alkalmas, mert az üledékek agyagos kifejlődésnek és a vékony, finom- és aprószemcséjű homokképződményekben a vízutánpótlódás igen korlátozott. Vizsgáljuk meg ezt a kérdést a homoküledékek mennyisége és az eddig lemélyített vízfeltáró artézi kutak vízhozamának tükrében. Gyulán a Városi Kertészet részére, üvegházak fűtése céljából telepített fúrás karottázs szelvénye alapján 800 m-től 2000 m-ig a homok üledékek mindössze 10% mennyiségben szerepelnek és csak 1200, valamint 1400 m között emelkedik 20%-ra. Ennek következtében 1884 m-től kiindulva és négy különböző mélységben gondosan végrehajtott rétegvizsgálat után sikerült csak 470 l/p 59 C°-os vízhozamot biztosítani (1155—1646 m, 48 m, 8. réteg), A furat talpán mért hőmérséklet 99 Hasonló eredményt értek el a gyulai strandfürdő I. sz. kútjával is. Gyenge vízszolgáltatását a kis fajlagos vízhozam (36 l/p/m) is igazolja. ' Még az előbbieknél is rosszabb lehetőségről számolhatunk be a békéscsabai Árpád fürdő hévízfeltárásával. Itt (1368—1963 m, 38 m, 8. réteg) mindössze 365 l/p vízhozamot sikerült elérni. A kitermelt víz hőmérséklete 76 C°; a furat talpán pedig 110 C°-ot mértek. Ilyen tetemes hőmérsékletcsökkenéssel is számolni kell, hogyha csak kis vízmennyiség termelhető ki. Ezt a csekély vízhozamot természetesnek kell venni, hogyha figyelembe vesszük a fúrási rétegsort. A homoküledékek százalékos mennyisége itt még kisebb, mint a gyulai földtani szelvényben. Más területeken, mint Dévaványán, Békésszentandráson, Szarvason, Mezőberényben és Gyomán az előbbieknél nagyobb mennyiségű hévizet sikerült a felszínre hozni, azonban ezek mindegyike a felsőpannóniai üledékek magasabb szintjét csapolják meg, ami ezen a területen homokosabb kifej lődésű. Az előbbi tények alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a Körösök süllyedékterületén a felsőpannóniai képződmények mélyebb szintje nagy mennyiségű forróvíz tárolására nem alkalmas, mert az üledékek tömöttek agyagos-márgás jellegűek. Ezen a területen csak a magasabb szintekből lehet nagyobb mennyiségű melegvizet a felszínre hozni, ami elsősorban fürdőtelepitésre alkalmas. A jászsági és hevesi süllyedék A nagykunsági pannóniai táblától északra fejlődött ki a jászsági- és hevesi peremi süllyedék. Itt a felsőpannóniai képződmények alsó határa 1000—1400 m mélységben ismeretes, tehát ezekből az üledékekből már lényegesen kisebb hőmérsékletű vizet lehet kitermelni, mint az előbbi vízföldtani tájegységen. A peremi felsőpannóniai üledékek homokos kifejlődésűelc, amit igen jól tanúsít a kutak nagy vízhozama is; de az alsópannóniai lerakódások vízkitermelésre itt sem alkalmasak. Az eddig telepített nagy mélységű fúrásokkal (Heves, Jászapáti, Jászberény, Jászszentandrás, Tiszafüred), amelyek az 1000 m feletti üledékeket csapolják meg, 600—1200 l/p hévizet lehet kitermelni. A kutak fajlagos vízhozama 50—70 l/p/m, tehát a vízutánpótlódás kielégítő. A 45—50 C°-os víz fürdőtelepítésre kiválóan alkalmas, de energiaszerzésre már csak bizonyos feltételek mellett lehet felhasználni. Nagyobb mélységre nem célszerű kutakat telepíteni, mert onnan kevesebb vízmennyiséget lehet a felszínre hozni, s ennek következtében — a nagy lehűlés miatt — nagyobb hőmérsékletű víz sem várható. Ilyen körülmények között a felsőpannóniai rétegekből geotermikus energiatermelésre itt gondolni sem lehet. Felmerül azonban a kérdés, hogy mélységi karsztvízből lehet-e megfelelő mennyiségű forróvizet kitermelni? Ez feltételezhető, azonban a süllyedék területen ez ideig még egyetlen egy karsztvizet feltáró fúrást sem telepítettek és így annak mélysége és szerkezete ismeretlen. Az észak-bácskai hátság Az ismertetett tájegységeken kívül még lényegesen rosszabb víztárolóknak bizonyultak az észak-bácskai pannóniai üledékek. A felsőpannóniai képződmények alig érik el az 500—800 m vastagságot, s anyaguk finomszemcséjű. Csak Mélykúton és Kecelen sikerült ez ideig az 500—800 m mélységközben feltárt homokrétegekből 200—500 l/p 35 C°-os vízhozamot előállítani. Ezzel szemben azonban Baján a Petőfi szigeti 1369 m mély furat meddőnek bizonyult. Ehhez hasonló a kalocsai strand részére lemélyített fúrás is, mert 1060 m talpmélység elérése után a 802 m-ig feltárt felsőpannóniai, perforátorral megnyitott szintekből mindössze 2 l/p kifolyó vizet nyertek. Megállapítható tehát, hogy a fiatal üledékes kőzetekből nagymennyiségű melegvizet kitermelni nem lehet és hévíztermelésre itt is csak a triászidőszaki mélységi karsztosodott mészkő jöhet számításba. Idevonatkozó ismereteink azonban még hiányosak. A nagykunsági pannóniai tábla A következőkben vizsgáljuk meg a nagykunsági pannóniai tábla területén Szolnokon, Törökszentmiklóson, Kunhegyesen és Karcagon feltárt felsőpannóniai rétegek vízszolgáltatását. Az itteni kutakat 800—1200 m mélységközben le78