Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Dr. Bendefy László: Vay Miklós

Vay Miklós (1756—1824) egyetlen könyvet sem írt. Ez a füzet a szembaj orvoslásáról szól (1). Róla magáról is keveset írtak. Kazinczy három helyütt említi (2—4), valamint leveleiben (5) találunk néhány Vayra vonatkozó utalást. Levéltári forrásokra támaszkodva egyet-mást közöltem róla vízügyi vonatkozásban, Huszár Mátyással kapcsolatban (6). A Kazinczy-féle töredékekből Abafi Lajos is közölt egyes kisebb részleteket „Figyelő" című, történeti becsű irodalomtörténeti folyóiratában (7). A generálisról szóló legrészletesebb életadatokat felesége, a kivételes műveltségű Adelsheim Johanna tette közzé német nyelvű emlékirataiban (8). E kis műnek legnagyobb részét Jókai Etelke fordította magyarra (9). A felsoroltak együtt sem tennének ki többet néhány ívnél. Ezért Vay Miklós életútjának felvázolásánál főként közvetlen levéltári kutatásra vagyunk utalva. Vay Miklós 1756. szeptember 6-án született a Gömör megyei Serkén, nagyanyja házában. Ez a nagyanyja a „Kuruc" Vay Ádámnak, Rákóczi híres tábornokának leánya volt. Atyját, anyját korán elvesztette. Hat éves korától kezdve mostohaanyja viselt gondot rá. Rövidesen a pataki református kollégiumba került, de onnan többször is megszökött, mert élénk természete nem birta elviselni az ottani fegyelmet. Nagybátyja, Vay László ezredes beszélte rá tanulmányainak folytatására. A kollégium egyik legkitűnőbb tanulójává lett, matematikából pedig feltűnően kimagaslott korabeli társai közül. Húsz éves korában (1776) Bécsbe került, majd felvették a leingrubeni hadi akadémiára. Itt Báróczy testőr-ezredes viselte gondját. 1780-ban mérnökkari hadnagyként az aradi, majd a theresienstadti vár (Csehország) javításával és átépítésével bízták meg. Jó munkájával II. József császár személyes dicséretét érdemelte ki. 1786-tól 1788-ig Franciaországban, Hollandiában, Németországban szerzett alapos gyakorlati ismereteket, majd Angliába hajózott át. Itt Ramsden-nel, a híres műszerszerkesztővel ismerkedett össze, illetőleg vele együtt dolgozott. Ramsden híres csillagászati és geodéziai műszereihez az optikai számításokat Vay Miklós végezte el. Ebbeli érdemeiért 1787-ben a Royal Society őt rendes tagjai sorába iktatta. Alig hogy hazaérkezett külföldi útjáról, megkezdődött a török elleni háború. Vay Miklós a Laudon vezette hadsereg tüzérségének kapitányaként igen tevékeny részt vett Sabác, majd Belgrád ostromában. Eközben jobb szeme annyira megsérült, hogy 1796-ban el kellett azt távolítani. Emiatt már a háború végén leköszönt rangjáról, sőt katonai nyugdíjáról is. Vitézségét bárói cím adományozásával jutalmazták. 1790-ben országgyűlési követté választották. Emellett nem gondolt másra, mint a katonáskodása miatt — hűtlen tiszttartói által — elhanyagolt zsolcai és golopi birtokainak rendbehozatalára. Evégből kastélyát eladta bátyjának, ő maga pedig egy parasztházban húzódott meg addig, míg — évek múlva — új kastélyt nem tudott építtetni magának. Ez az alsózsolcai „kastély" egy nagyobb L alakú földszintes lakóház. Mihelyt birtokait valamelyest rendbe tette, folytatta külföldi utazásait. Angliában, Németországban több ízben is járt. 1790-ben Angliából egy 2000 orsóval működő fonógép mintáját hozta magával nyers mahagóni ládákban. (A mahagónit tilos volt exportálni Angliából.) Ugyancsak mahagóni ládákban nagyon sok elsőrendű burgonyát hozott haza magával. Ezeket évrőlévre szaporította, de nem tudta elérni, hogy a nép is megkedvelje. Mikor már vagy száz holdra való burgonyája volt, az a gondolata támadt, hogy fegyveresekkel őrizteti bevetett földjeit a tolvajok ellen. Burgonyáját majd az utolsó tövig ellopták és elültették. így honosodott meg nálunk a világhíres szabolcsi burgonya. Vető- és aratógépek tervei és alkatrészei mellett különféle mérnöki műszereket és számítási segédkönyA magyar vízgazdálkodás 150 évvel ezelőtti történetéről összefüggő forrásokkal nem rendelkezünk. Az 1820 és 1860 közötti évek vízügyi műszaki történetének forráskutatása is hézagos, feldolgozása pedig többször merőben hamis értékítéletekkel teli. Az 1820 előtti évek anyagából csak egy-egy feltűnő név vagy kirívó esemény az, ami véletlenül felszínre vetődik, és nem kerüli el a kutatók figyelmét. A súlyos, nagy egyéniségek életművét jelentő sziklatömbök beágyazódtak a múlt medrének mélyén, és az újabb történések finom hordaléka lassan betemette azokat. így merült a feledés, az ismeretlenség homályába a magyar vízgazdálkodásnak, sőt a magyar műszakiés gazdaságtörténetnek egy, csak Széchenyi Istvánhoz hasonlítható nagy alakja, Vay Miklós mérnök-generális. Ö maga, egy névtelenül kiadott füzetke kivételével, 6